A magyarok ellen uszító zsideszes Szabó György elérhetőségei + interjú
2008-04-11. 00:46
A legnagyobb vicc a KDNP támogatása |
Az antimagyar Broadway jegyiroda oldalára álló, Fidesz-KDNP (!) színekben nyíltan cionista, izraeli állampolgár önkormányzati képviselővel, Szabóval bárki kapcsolatba léphet. A Moszad-ügynök jövő hétfőn nyilvános fogadóórát tart, de mobilján éjszaka is meg lehet csörgetni. A két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat itthoni tevékenységét senki (legalábbis hatóság) nem vizsgálja.
szabo.gyuri@freemail.hu
SzaboGyorgy@bp13.hu
36-70-337-9954 (ez régi lehet: 36-30-417-8127)
Fogadóóra: minden hónap második hétfő 17-19, Herman Ottó Általános Iskola (Radnóti M. u. 35.)
Cím: 1048 Bp, Bőröndös u. 30. 5/13.
Mh.: Komplex Kft. (1142 Bp., Erzsébet királyné utja 57-61.), kereskedelmi igazgató
Szül.: 1967. 05. 13.
A. n.: Markovocs Zsuzsanna
Jellemző a Tel-IWIW adatlapjáról: "Ezt csinálom, mikor dolgozom: kereskedem, politizálok"
A tetves mocsadék iwiwes ismerősei közt van a Magyar Népköztársaság és Kádár János (az öreg). Tehát nem csak zsidó, de komcsi nosztalgiával is bír a patkány.
Nyugodtan kérdezzük meg tőle, hogy miért nem határolódik el attól, amikor egy magyar embert különböztetnek meg és nem szolgálnak ki abszurd módon a saját hazájában? Bár a kis kaftánost úgy látszik ez nem zavarja, neki a zsidó érdekek a fontosak...
A Fidesz angyalföldi szervezetének honlapjára 2006-09-27 keltezéssel felkerült interjút alább eredeti formájában közüljük, de elégséges elolvasni az első válaszát is. Szabó nyilvánvalóan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen azt a fajüldöző Izraelt támogatja teljesen nyíltan, amelynek elnöke, Simon Peresz pár hónapja egyértelműen kimondta, amit eddig is tudtak a gondolkodó hazafiak: "Felvásároljuk Magyarországot". A cionista ügynökökkel megtömött Likud-testvérpárt Fideszben pedig karriert futnak be a Szabóhoz hasonló bomlasztó zsidók, a ma Brandstein Judái.
Közel negyvenes, zsidó fiú. Egykor fekete hajába ősz szálak is vegyülnek, ám nekem, az ötvenesnek még mindig fiatalember. Világos öltönyt hord, elegáns, mint mindig. Zakója hajtókáján jelvény.
K: Mit jelöl ez a jelvény, és honnan való? Miért hordja?
Sz. Gy.: Az izraeli harci utász egység jelvénye. Az izraeli hadsereg, a Cáhál utász egységében szolgáltam. Erre mindig is büszke vagyok. Ezért is van ez a jelvény mindig is a zakóm hajtókáján. Tíz évet éltem Izraelben. A nyomdász szakmában dolgoztam az egyik legjelentősebb irodai papíráru gyártó (Superfile Ltd.) cég nyomdavezetőjeként. 1999-ben tértem haza a fentebb említett cég képviseletében Magyarországra.
 K: Magyarország, Izrael és megint Magyarország?
Sz. Gy.: Budapesti születésű VII. kerületi srác vagyok. Középiskolai tanulmányaimat a Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskolában fejeztem be 1984-ben. Az Egyetemi, majd 1989-ig a Zrínyi Nyomdában dolgoztam. 1986-1988-ig sorkatonai szolgálatomat töltöttem a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán.
Izraelbe először 1989 tavaszán jutottam ki. Három hónapot töltöttem el a Maanit kibbucban, amelyet lévai zsidók 1933-ban alapítottak. Ott szerettem bele Izraelbe. 1990 januárjában ismét kimentem. Két évet Maanitban, majd később öt évet Judeában Dzsenin szomszédságában laktam. 1999 júniusában kerültem vissza Magyarországra, munkahelyem által. 2000-ben cégemmel megszűnt a kapcsolatom, de nem mentünk vissza Izraelbe. Amikor eljöttünk Izraelből, azt nem végleges, de hosszú távú lépésnek szántuk, ezért felszámoltunk Izraelben mindent, így itt maradtunk. Ráadásul két gyerekünk volt, majd Magyarországon megszületett a harmadik is. Nem akartuk őket ide-oda hurcolászni. Három gyermeket öntudatos, hagyományőrző zsidóként neveljük. Juvál 17, Támi 16, míg a legkisebb Dafna, mindössze 6 éves.
K.: Most mivel foglalkozik?
Sz. Gy.: Napjainkban a Rehabit Komplex Kft. kereskedelmi igazgatójaként dolgozom. Mivel az elmúlt évek folyamán munkám révén szoros kapcsolatban állok a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élő emberek gondjaival, komoly erőfeszítéseket próbálok tenni e jelentős társadalmi réteg érdekeinek érvényesítésében. Ennek érdekében vállaltam el a "Fészek" Fogyatékossággal Élők Szakszervezetének elnöki posztját.
K: Nem furcsa-e önnek, hogy egy zsidóként élő jobboldali pártok jelöltjeként induljon a választásokon?
Sz. Gy.: Magyarországon az elmúlt tizenöt évben sajátos és egyben sajnálatos módon a jobboldali politikai irányultságot sokan a szélsőjobboldallal azonosítják. Létezik egy kimondatlan közmegegyezés, miszerint a jobboldal elképzelhetetlen a fasizmus és az antiszemitizmus nélkül. Ne hagyjuk, hogy a jobboldali konzervatív értékrendet a szélsőjobboldaliak maguknak sajátítsák ki.
Ha jól belegondolunk a jobboldali világnézeti szemléletmód, nem egyenlő azzal, amivel sokan azonosítani szeretnék. Nem az a jobboldali, aki nacionalista, hanem az, aki egy nemzeti, konzervatív értékrenddel, a családot, az emberi életet az abszolút erkölcsi normákat tartja fontosnak és alapvetőnek. Az a jobboldali, aki számára az egyén szabadsága, nem zárja ki egy kézzelfogható értékrend melletti elkötelezettséget, aki számára a hagyomány megőrzése fontos.
K: A jobboldali konzervativizmusnak mi köze van a zsidósághoz?
Sz. Gy.: Ma egész Európa az identitását keresi. Az emberek különösen a volt kommunista országokban útmutatás és erkölcsi támasz nélkül élnek. Éppen ma égető szükség mutatkozik, hogy a gyökereinkhez nyúljunk vissza, ki-ki a maga hagyományaihoz. A magyar zsidóságnak is egy új, de egyben régi identitást kell büszkén felvállalnia. Ha a zsidóság számunkra nem csak a holocaust élményében koncentrálódik, akkor többet jelent, mint a visszatérő fasizmustól való félelem. A hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre nem a rejtőzködés, a saját árnyékunktól való félelem a válasz. A fiatal nemzedék büszke identitásválasztása a zsidó hagyományok és kultúra megismerését és azok újraélését jelenti. Egyet jelenthet az Izraelhez való érzelmi kapocs megerősítésével, a héber nyelv elsajátításával is.
A zsidóság nemcsak baloldaliakból-munkásokból állott. A zsidóság egy jelentős része polgár volt. A XIX. századi modern Magyarország létre sem jöhetett volna az akkori zsidó polgári társadalom nélkül. Az ország és a nemzet eredményeit a gazdaság és a kultúra területén a zsidó és a magyar polgár együtt mondhatja magáénak. A gazdasági és a társadalmi fejlődés élén ott álltak a kor zsidó polgárai. Wahrmann Mór, Goldberger és Aschner Lipót, Vázsonyi Vilmos nélkül, hogy csak néhány nevet említsük nem jöhetett volna létre a XIX. század második felé mindaz, amire ma Magyarország büszke lehet.
K: Hogyan fogalmazná meg a zsidó identitást?
Sz. Gy.: A zsidó identitás pillére a zsidó vallás, amely egyben a mai európai civilizáció erkölcsi alaptéziseit is ajándékozta Európának. Szüleink és nagyszüleink történelmének olyan drága értékei ezek, amit nem szabad figyelmen kívül hagyunk. Ne hagyjuk, hogy a huszadik század sötét évei, embertelen tettei határozzák meg identitásunkat és szabad választásunkat! Mindezeket nem a másoktól való félelem, hanem zsidó vallási és magyar polgári igényeink kell, hogy meghatározzák.
K: Melyek a politikai elképzelései?
Sz. Gy.: Jól ismerem azt a körzetet, ahol az önkormányzati képviselői posztért versenybe szállok. Fontosnak tartom az eredményes és hatékony képviseletet az önkormányzati testületben. Ám különös gondot fordítok majd azokra, akiket az élet hozott hátrányos helyzetbe. Nemcsak a fogyatékkal élőkre gondolok itt, de a szociálisan hátrányos helyzetűekre is. Egyedül a munkalehetőség az, amely ezeknek az embereknek az életét igazán jobbra fordíthatja.
K: Miért fontos a maga számára, hogy zsidóként legyen magyar önkormányzati képviselő?
Sz. Gy.: Zsidóként fontosnak tartom hazám, Magyarország szolgálatát azzal, hogy a bizalom hídjait építsem az emberek között. Arra törekszem, hogy legyenek olyan fórumok, ahol a nemzeti érzésű zsidóságot megismerhetik. Nagy szerepet szánok tevékenységem során az esetlegesen meglévő vallási és etnikai előítéletek felszámolására, az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló párbeszéd elősegítésére.
Kapcsolódó cikkeink:
Izraelbe küldte vissza fideszes képviselőtársát egy szoci
Fidesz-SZDSZ szövetség a magyarellenes jegyiroda mellett + képek |
