Az utóbbi időben pénzügyi sáskának is „becézi” a bennfentes brókerkör Soros Györgyöt, ugyanis ahol ő megjelenik ott már többé a fű sem nő ki sohasem, tövig mindent lerág a derék „magyar”.

A szabad piac bajnoka az ukrán palagázmezőkért is bejelentkezett

Ukrajna elnökének Petro Porosenkónak (Walzman) láthatóan elfogyott a puskapora, és az egy helyben totyogáson, a jól kidolgozott hollywoodi kézmozdulatokon és a Jacenyukkal (Bakaj) vívott politikai csatározásokon kívül mást már nem várhatunk tőle, még egy rossz kis békeszerződést sem tud tető alá hozni Délkelet-Ukrajnában. Pedig az ország sürgősen reparálásra szorul, ebben igyekezik az ukrán elnöknek tanácsot adni a sok külföldi szakértő.

Közülük is a legérdekesebb az ismert pénzügyi spekuláns Soros György, ki a nyugat-európai országokat egyre-másra szólítja fel az Ukrajnát segítendő pénzügyi segélycsomagok összeállítására. A csomagok összege folyvást emelkedik, tavaly év végén még 15 milliárd euró volt a kívánatos összeg, ez év közepére ez felszökött 20 milliárd euróra, e héten a „derék magyar” már 50 milliárd euróban nevezte meg a segély optimális mértékét. Ezzel egyidejűleg javasolta az ukrán elnöknek egy stratégiai tanácsadó-testület felállítását, amely az EU által kívánatosnak tartott, sőt megkövetelt reformok kidolgozásában segédkezne.

Soros a különféle alapítványaiból már 2010-ben 868 különféle programot indított és finanszírozott Ukrajnában, mintegy 10 millió dollár értékben. Ezen programok nagy része a „polgári társadalom talpra állítását” célozta meg. 11 évvel ezelőtt, Soros első ukrajnai látogatása idején, amikor még Leonyid Kucsma volt az elnök Ukrajnában, az első találkozó nem igazán volt sikeres. Kijevben az ukrán államfőnek kellett kimentenie Sorost a „Testvériség” nevű szélsőséges csoport aktivistáinak kezei közül. Soros később megvádolta Kucsmát, hogy ő árulta el, ki pénzeli valójában az ukrán narancsos forradalmat, erre volt adekvát válasz a pénzember inzultálása az ukrán nacionalisták által. Egy évvel később már Juscsenko elnök oldalán tűnt fel Soros, és hevesen agitálta a frissen megválasztott elnököt a korrupcióellenes harcra, bár később kiderült, e harc nem igazán lett Juscsenko szívügye. Janukovics uralkodása alatt Gyuri bá’ - ahogy a magyarok kedélyesen és szarkasztikusan becézik a vén kóklert - csendben volt, nem igazán mutatkozott a Bölcs Jaroszlavl herceg trónján üldögélő soros ukrán elnök környezetében. Még e kevés kapcsolat is megszakadt, miután Janukovics novemberben a Majdan-téri tüntetések idején bátortalan kezdeményezést tett, hogy feloszlassa a zavargásokat.

Az Euromajdan győzelme után Soros azonban újra teljes mellszélességgel veti magát az „ukrán demokrácia talpraállításának” folyamatába. Egyik sikeres csatája után, miután tönkrement vállalatok tömegét hagyta hátra Ukrajnában, német „barátai” is megszenvedték tevékenységét, különösen azok a kis- és középvállalatok, akik korábban a tönkrement ukrán vállalatokkal üzleteltek. Ez eset után nevezte el Franz Müntefering német politikus és üzletember „ártalmas sáskának” a pénzügyi gurut.

Tekintsük át kissé, hogyan állnak Soros ügyei a mai romos, szétlopott Ukrajnában. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg Ukrajna palagázlelőhelyeinek térképét, és azon a Soros-féle szerzemények elhelyezkedését. E lelőhelyek már gyakorlatilag az USA tulajdonába mentek át egy trükkös, Jacenyuk (Bakaj) által levezényelt „Rada-szavazás” következményeként, amelynek során ugyan hiányzott a szükséges többségi szavazat, de ez nem okozhat gondot egy ilyen fontos ügylet nyélbeütésénél.

Ha a terv szerint befejeződik a privatizáció, az Ukrajnán átvezető gázvezeték Soros kezébe kerülhet. Van ugyan egy apró gond, hogy a keleti palagáz lelőhelyek pillanatnyilag nincsenek a kijevi kormány tulajdonában, ugyanis azok a fránya szeparatisták nem akarják feladni házuk táját a kijevi kormánynak, és egyre visszalőnek a terület elfoglalásárára vagy inkább pacifikálására kivezényelt ukrán hadseregre. Várhatóan a sikeres privatizációt és a Soros-reformokat követően Gyuri bá’ kezébe kerülnek a ma még a kijevi kormány tulajdonában - 51%-os arányban - lévő gázvezetékrészvények. Joe Biden fiacskájának cége jelenleg a teljes részvénycsomag 49%-a felett diszponál. Valójában Ukrajnában két területen található palagáz kincs, összesen mintegy 7 milliárd dollár értékben. A nyugat-ukrajnai lelőhely tulajdonjoga - alig észrevehetően - már jó ideje Soros kezébe „csúszott át”. Ott tehát rendben van minden, ez a terület a háború befejezésének minden verziója szerint Kijev tulajdonában marad.

„Gyerünk hát tovább, nincs megállás”- lihegi Soros, és most buzgón próbálja belerángatni Európát egy háborúba, amely amúgy is bombaüzlet lehetne az amerikai fegyverlobbinak, ahol a „sáska” szintén megfelelő részvényekkel rendelkezik, vagy pedig az EU-ból kipréselt eurómilliárdokkal még életben lehetne tartani Ukrajnát addig, amíg „eljő a Kánaán”. „Semmi személyeskedés, ez csak üzlet”- idézhetnénk Mike Corleone ifjú keresztapát F. F. Coppola filmeposzából. Gyuri bá’ a brókerek szóhasználata szerint „medvetaktikát” játszik, és alapvetően a részvények esésére spekulál. Ez esetben a jövőben bekövetkező árfolyamesésre várakozva készítik elő a vásárlást. Igen sok módozata van ezen árfolyameséseket mesterségesen előidézni, például a tulajdonunkban lévő sajtó segítségével folyamatos és sorozatos álhírekkel pánikot kell kelteni a bankbetétek környezetében, vagy akár különféle valutaspekulációk útján, egyszóval van még mit tanulnunk e derék tőzsdecápától, bocsánat, -sáskától. Soros előszeretettel rabolja le a tőzsdéket, előzetesen komoly árfolyameséseket előidézve. Üzleti filozófiájának alapja az egykoron Pannóniát is meghódító a római légionáriusok harci kiáltása: „veni, vidi, vici”, persze kissé igazítva a jelenkor kihívásaihoz a vici (győztem) értelmezésén: „jöttem, láttam, elvittem”.

Mi marad Ukrajnából a sáskajárás után?

Ukrajna is jó ideje vadászterülete Sorosnak, itt is bőséges a trükkjei által okozott károk listája. Nyilvánvaló, hogy a kelet-ukrajnai palagáz lelőhelyek Soros következő célpontjai. További harci cselekmények újabb áldozatok ezreit jelentik majd, de hát Sorost még senki nem látta könnyezni, és ez így lesz az esetben is, ha újra megindulnak az ukrán tankok Novorosszija lakossága ellen. Esetleg az Afrikában már bevált recept is jó lehet, amely szerint a helyi lakosság teljes pacifikálása (értsd: lebombázása, kiirtása) után a terület máris „használatba vehető”. A féllegitim ukrán kormány már nem is nagyon rejti álarc mögé valódi szándékait és terveit. Érdekes, hogy korábban az EU kevéssé volt hajlandó ezt a fajta „vadkapitalizmust” alkalmazni céljai elérésének érdekében. Ám látnunk kell, hogy a nemzetietlen korporációk és pénzügyi holdingok ma olyan hatalmas befolyással rendelkeznek az EU-ban, vagy akár az USA-ban, hogy ezen események már nemcsak Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Líbiában, vagy akár valamely más, a vén Európától viszonylag messze eső területeken történhetnek - és történnek - meg, de itt, a „saját nadrágunkban”, Európában is, méghozzá akkor, amikor mi magunk is éppen benne vagyunk ebben a nadrágban.

Derek Muir
London

(Iván Satov orosz politológus cikke nyomán)

Kapcsolódó: