Magasabb részvételi arányt jeleztek Bécsben a vasárnapi ausztriai elnökválasztáson, mint az első fordulóban, délelőtt tíz óráig a választásra jogosultak 13,67 százaléka adta le voksát, két százalékkal többen, mint az első fordulóban - közölte Bécs város illetékes tanácsosa. Zsúfoltabb szavazóhelyiségekről számoltak be Salzburg városából, Alsó- és Felső-Ausztria tartományból is.
"Meglehetősen jónak" értékelte a szavazásra jogosultak hajlandóságát a választási hatóság alsó-ausztriai illetékese délelőtt. A tartományok közül Alsó-Ausztriában járulnak legtöbben az urnák elé, mintegy 1,3 millióan ebben a tartományban szavaznak. Április végén 77 százalék adta le voksát, amely kilenc százalékkal volt az országos átlag felett.
A választás országszerte kilenc választókörzetben zajlik, a körzetek a kilenc ausztriai tartományt fedik le. A szavazáson mintegy 6,4 millió osztrák állampolgár vehet részt. Bécsben és Felső-Ausztriában egyaránt 1,1 millió választópolgárt várnak a szavazáson való részvételre. A szavazásra jogosultak fele ez utóbbi két tartományból és Alsó-Ausztriából adja le voksát. A legkevesebben, 220 ezren, Burgenlandban járulnak az urnák elé.
A tartományok szavazóhelyiségei eltérő időpontokban lesznek nyitva, azonban mivel az utolsó szavazóhelyiség délután 17 órakor zár, az első hivatalos részeredmények ekkorra várhatók.
Vasárnap késő délelőtt mindkét induló leadta voksát. A Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen Bécsben, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer lakóhelyén, az őrvidéki Pinkafőn (Pinkafeld) szavazott.
Miután az április 24-én tartott első fordulóban a hat jelölt közül senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt valamelyikére lehet voksolni.
Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnák elé. A legutóbbi, 2010-es választásra a szavazásra jogosultak 54 százaléka ment el, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező voksolást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent: 1992-ben még 85, 1998-ban 75, 2004-ben pedig már csak 72 százalék ment el szavazni.
Korábban írtuk: Folytatódik az osztrák államfőválasztás - a "szélsőséges" előretörésen meglepődő közvélemény-kutatók egy része már az adataikat sem meri közölni
Vasárnap reggel elkezdődött Ausztriában az elnökválasztás második fordulója, amely szorosnak és izgalmasnak ígérkezik. A mintegy 6,4 millió osztrák választópolgár arról dönt, hogy Ausztria államfője a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen vagy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított jelölt, Norbert Hofer legyen.
Az első szavazóhelységek reggel hét órakor nyitottak, és a kisebb településeken csupán pár órán át várják a szavazókat délelőtt. A hivatalos urnazárás 17 órakor lesz, így az első, nem hivatalos eredmények ez után várhatók.
Az április 24-én tartott első fordulóban hat jelölt indult, de egyikőjük sem szerezte meg az abszolút többséget, a választásra jogosultak a két legtöbb szavazatot elért jelöltre voksolhatnak most vasárnap. A nagy érdeklődést jól jelzi, hogy a választási részvétel 68,5 százalékos volt. Az előző, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak közül mintegy 900 ezren levélben voksolnak. Az osztrákok egyre szívesebben adják le levélben szavazataikat, ezt a 2010-es államfőválasztás óta tehetik meg. Akkor még a választásra jogosultak 8,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az áprilisi fordulóban már 12,5 százalék, vagyis több mint ötszázezren választották ezt a voksolási formát.
Az államfőválasztásnak már biztosan történelmi eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. E két párt jelöltjei - a néppárti Andreas Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer - együttesen mintegy 23 százalékos támogatottságot szereztek az április 24-én tartott első fordulóban, míg az első helyen befutó Hoferre 35 százalék szavazott.
 Lehet, hogy Norbert Hofer (j) mutathatja Van der Bellennek is az új irányt |
Több médium és közvélemény-kutató intézet azonban úgy döntött, hogy nem közöl kutatási adatokat a második forduló előtt. A szakértők a közvélemény-kutatók óvatosságát azzal indokolták, hogy az első forduló eredményeit, Norbert Hofer jelentős előnyét egyik intézet sem tudta előre jelezni.
Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között, és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk:
