Most egymásnak esett a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a Magyar Nemzet. Nem a kulisszák mögött, telefonon, illetve e-mailben, hanem a nagy nyilvánosság előtt. A következő jelzők röpködnek: „bunkó”, „agresszív”, „szervilis”, „talpnyaló”, „pöcs”, „lefejellek” stb. A történet nem is érdekes, lényegtelen, hogy Havasi Bertalan lökte fel a Magyar Nemzet fotósát, vagy ő viselkedett tolakodóan. Szerintem a magyar médiaviszonyokra az a leginkább jellemző, hogy ez az üzengetés a nagy nyilvánosság előtt zajlik.

Több mint ezer ember gyűlt össze a budapesti izraeli nagykövetség előtt, hogy tiltakozzanak a Gázában folytatott izraeli agresszió ellen. A rendezvényen ellentüntetők is megjelentek többnyire zsidó ruházatban, kipában, akiket rendőrök választottak el az egybegyűltektől.

A Magyar-Turán Alapítvány augusztus 8. és 10. között rendezi meg a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét Bugacon, amely a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepe, egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozója.

Elkészítette hatodik jelentését Ángyán József, az Orbán-kormány egykori földművelésügyi államtitkára. A szerkesztőségünknek eljuttatott, félezer oldalt meghaladó tanulmány rávilágít arra, hogy a vidéket uraló érdekcsoportok között őrségváltás zajlott le. A Csányi Sándor érdekeltségéhez tartozó Bonafarm-csoport helyett összességében már a Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz köthető Mezort-csoport jutott gyarapodó földterületei után a legmagasabb összegű támogatáshoz. A jelentés leleplezi, hogy a fideszes szóvirágokkal szemben a kormány önként mondott le a kisebb, családi gazdaságok kiemelt támogatásáról.

A Jobbik és a különböző nemzeti szervezetek megkerülhetetlen tényezői a magyar közéletnek. Egy évtized munkájával elértük, hogy egyre több ember kezd a jövőnek gondolkodni, keresi a közösséget, a hasonlókat, életét a hagyományokra építve, de a modern kor vívmányait kihasználva rendezi be. A kívülállók pedig irigykednek, keresik a fogást, fanyalognak. S vannak, akik kutatják a titkot. Mi tarthat össze százezreket? Mi késztethet együttműködő jövőépítésre olyan társadalmi csoportokat, melyek tagjai mesterséges körülmények között nem is találkoznának egymással? És hol van a nő? Mi mozgat bennünket? Izgalmas kérdések.

Huszonöt éve, hogy a Balaton-felvidéki Káli-medencében található salföldi pálos kolostor romjai évről évre újra megtelnek élettel, és az éggel boltozott templom magyar nyelvű, gregorián miseénekektől hangos. Hányattatott sors jutott az építészeti remekműnek, ahogyan a pálos rendnek is az évszázadok alatt. Ám egy helyi család által immár negyedszázada szervezett búcsúra minden évben több hívő érkezik. Autóval, gyalog, biciklivel, motorral és lóháton. Aki erre jár, vágyat érez a mai rohanó világban az egykori tiszta életforma iránt.

Az Európai Parlament összetételének, a parlamenti képviselőcsoportok arányának megváltozása komoly politikai irányváltást is jelenthet. Az Iránytű Intézet elemzése.

Önálló pénzügyi rendszer kidolgozásán dolgoznak az úgynevezett BRICS-országok. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika az Egyesült Államok, illetve Nyugat-Európa által irányított Nemzetközi Valutaalap és a Világbank konkurenciájaként saját fejlesztési bankot hoznak létre. Ennek hátterében többek közt az húzódik meg, hogy a két nemzetközi pénzügyi szervezet működésének és döntési mechanizmusának megváltoztatását már régóta szorgalmazták, hogy gazdasági súlyuknak megfelelő beleszólással bírjanak.

Újabb lepel hullott le az Egyesült Államok „terrorizmus elleni harcáról”. Egy nemzetközi jogvédő csoport által kiadott jelentés szerint az FBI muszlimokat győzött meg és fizetett le, hogy azok bűncselekményt kövessenek el amerikai állampolgárok ellen. A hír nem számít meglepetésnek, ám eggyel több bizonyíték, hogy a világuralmi érdekcsoportok „házi” titkosszolgái nagyobbnál nagyobb hazugságokkal igyekeznek formálni a közvéleményt.

Már több mint két hete, hogy az olasz játékvezető, Nicola Rizzoli hármas sípszava véget vetett a XX. labdarúgó-világbajnokságnak, megkezdődhetett a német örömünnep a Maracanãban. Vessünk hát egy utolsó pillantást az idei év legjelentősebb nemzetközi (sport)eseményére és az országra, amely minden előzetes – hol indokolt, hol indokolatlan – fenntartás ellenére szenzációs világbajnokságot rendezett.

Van egy nagyon gyakran visszatérő gondolat: vajon ha 1920-ban a csehszlovák igények szerint alakultak volna a határok, és a Vác–Miskolc-vonal lenne ma a magyar–szlovák határ, akkor én ma váciként szlovák állampolgár lennék. Ezen sokat gondolkoztam kamaszkorom óta, illetve azon is, hogy vajon mennyire másként alakult volna az életem. Vagy éppen vajon Vác milyen arányban lenne magyar és milyen arányban szlovák? Vajon milyen erős lenne az asszimiláció a Dunakanyarban, hányan adták volna fel identitásukat a volt osztálytársak közül?

Az Árpád-ház egyik legnépszerűbb királyát, Szent Lászlót már életében szentként tisztelték alattvalói. Kultusza kialakulását jeles történelmi tettei mellett az is segítette, hogy alakjában harmonikusan összefonódtak az ősi keleti vezér és a modern keresztény lovagszent vonásai.