Jól alakult az este – sorra jártuk kedvenc helyeinket és fogytak az ünnepi italok… Egy idő után viszont néhány barátom feladta az esti szórakozást, jómagam pedig egy zenés-táncos szórakozóhelyre kívántam menni, hogy reggelig ünnepelhessek. Egy barátom el is kísért az éjszakai felfedezőútra, és mondta, hogy ha már itt vagyunk a Nyugatinál, akkor menjünk le az „új” Cha-cha-chába, mert az jó hely. Nem voltam még ott, így hát nem ellenkeztem.

Mikor lementünk, akkor már kicsit ellenkeztem, hiszen a helyen olyan „emberek” és fiatalok szórakoztak, akikről messziről látszott, hogy a legutóbbi választáson is nemmel szavaztak (tisztelet a kivételnek). Ehhez mérten keverte is a zenét, az egyébként már a heti-hetesben is valamikor feltűnt „sztár DJ” (az ilyeneknek a nevét nem tartom fejben). Mondanom sem kell, hogy nemzeti rock még véletlenül sem keveredett a nyálas, de népszerű egyvelegbe. De barátom hozott egy sört, és megnyugtatott, hogy jó hely ez. Hát… na mindegy, ha már itt vagyunk, akkor próbáljunk meg elvegyülni – ez kicsit nehezen ment az agyonhordott, tankcsapdás pólómban. De legyűrtem minden lelki gátat, és alapvetően már kezdtem jól érezni magam, mikor hajnali 2-3 óra tájban nem más érkezett a szórakozóhelyre, mint maga Horn Gábor…

Na ez kiverte a biztosítékot. Nem elég, hogy egy olyan helyen vagyok, ahol minden fiatal meglehetősen liberális, ahol a férfi WC-t nem „Urak” felirattal, hanem egy világosan felismerhető, sötétben neonrózsaszínen fluoreszkáló férfi nemiszerv sematikus másával jelölik! És merjen az ember bemenni ebbe a mellékhelyiségbe! Szóval mindez nem elég – megérkezik Horn Gábor, ráadásul Rózsa György-féle barátaival (de azok legalább meghúzták magukat a sarokban! Ellentétben Horn államtitkár „úrral”! Akiről messziről látszott, hogy olyan részeg, hogy alig bír állni (pl. szemem láttára imbolygott neki a kiszolgáló pultnak, kissé elvétve az irányt). De ez még semmi! Horn, akinek minden szabad – többször bement a pult mögé, közel sem gyengéden megsimogatva a pultos csajok szebb részeit, majd meglehetősen sietve ment be a személyzeti területre – feltehetően hányni, majd tovább vedelni.

Szóval, amikor felmerült bennem, hogy ez a szőrös ember, aki pénteken a részeg állat jelzővel is találóan jellemezhető volt – a magyar kormányban államtitkár???!!! Az én pénzemből iszik most, és engem „képvisel” a kormányban??? Ez felelős a koalíciós ügyekért??? Ez az állat??? Akinek az egyetlen emberi megnyilvánulása számomra az volt, mikor a péntekihez hasonló állapotában közölte pártvezérével, hogy gyurcsány ferit (el-Qró) elküldte a nép a picsába. Szóval ez a szőrös élőlény a kormány egyik prominens tagja?

Fel sem tudtam ocsúdni „ámulatomból”, mikor Horn feltörtetett a DJ számára fenntartott színpadra, hogy erőszakkal átvegye tőle a zenei irányítást!!! Az egyébként szélsőliberális kinézetű lemezlovas nem adta könnyen a zenei hatalmat – így a színpadon, mindenki szeme láttára komoly dulakodássá fajult a helyzet egy nagydarab részeg disznó (elnézést a sertésektől) és egy szemüveges kis „sztárDJ” között! Aztán Horn újra elsietett valahova… Hova máshova, mint hányni – de visszatért! És hibájából mit sem tanulva ismét megpróbálta fellökni a DJ-t, hogy ő lehessen az éjszaka királya a DJ-pult mögött. És ez a jelenet még egyszer megismétlődött! Mikor Hornt visszaterelték jóakarói a színpadról a tánctérre – akkor odamentem hozzá, és közöltem vele, hogy ő egy senki, aki nagyon bukni fog egész pártjával együtt, de már most is egy nulla – erre ő tátott szájjal és kikerekedett szemekkel nézett rám, hogy ezt hogy értem… – majd sietősen felkarolta valamelyik havercsaját, és távozott a helyszínről.

Azt hittem, hogy ezzel vége a rémálomnak, levonta ez a végtermék a következtetést – hazament, magába nézett, átgondolta hibáit, és talán megbánta azokat… De egyáltalán nem így történt! Ez a szőrös „ember” mégiscsak csubatka színvonalán van! Nem ment haza, öt perc múlva visszajött, és ott folytatta, ahol abbahagyta – tovább fogdosta a lányokat válogatás nélkül, és próbálta kielégíteni feltűnési viszketegségét és rettenetes szomját azzal, hogy a pultos csajszit odébb taszigálva – soron kívül – saját magának csapolt sört, láthatólag nagy gyakorlattal – és természetesen ingyen, mert neki mindent szabad. (De remélem már nem sokáig tesz ilyeneket szabad lábon!)

Közben odamentem az egyik hölgyeményhez, akivel beszélgetett és akit szintén elég jól „átmotozott” a szőrös ember, és megkérdeztem tőle, hogy miért tűri ezt el? Erre mi volt a kétségbeesett válasz? „Te nem szereted a Gábort? Nem véded? Nem vele vagy?” Erre csak annyit tudtam válaszolni: „Hát nem, nagyon nem!”

Megdöbbenve indultam el a rózsaszín fallosszal jelölt mellékhelységbe, hogy könnyítsek magamon, de ott újabb meglepetés ért: mivel épp ketten hánytak, illetve készültek hányni a piszoárokba, ezért az egyetlen (!) kagylós wc-t választottam, azaz csak választottam volna, ha be tudok menni. De nem tudtam – így kitartóan vártam. Kb. 10 perc múlva ki is nyílt a wc ajtaja, és meglepetésemre két, kipirult arcú, göndör fürtöcskékkel rendelkező, furán öltözködő srác jött ki a mellékhelységből, sűrűn kapkodva a levegőt, és pihegve. Látták rajtam, hogy nem vagyok oda az örömtől, sőt elönt a méreg, hogy buzikat látok – ezért megnyugtattak, hogy ne menjek be a wc-be, mert azt össze-vissza hányták. Ökölbe szorult kézzel ugyan, de bementem és meg kellett állapítsam, hogy hányás sehol – ellenben szerte-szét dobált törlőkendők mindenhol.

Csak annyit tudtam mondani magamban: ezt nem hiszem el. Nem elég, hogy egy szélsőlib helyen vagyok, ahol rózsaszín fa..al jelölik a wc-t, de ebben a wc-ben buzik dugnak, miközben kint sorban állnak az emberek, hogy pisilhessenek. És ha ez mind nem elég, akkor ott van még a szőrös ember is, aki fogdossa a csajokat, ingyen issza az egyébként méregdrága sört, dulakszik a dj-vel és a köztes időkben pedig még táncol is – mint gyurcsány.

Belegondoltam, hogy az az „ember”, aki éppen aznap bírta azt mondani, hogy a vizitdíj, kórházi napidíj az MSZP ötlete volt – miközben ő a jó koalíciós viszonyért felelős államtitkár úr… Hogy tud ez most itt bulizni??? Ennek tényleg nem számít semmi!!! Ha tönkre megy az ország, az olyan, mintha kiborulna a söre – habár lehet, hogy a sörét jobban sajnálja, mint ezt a „kurva országot”. Ekkora gerinctelen, liberális zsírsertést még nem láttam! Az ilyeneket nem kell kímélni, ha egyszer változik a helyzet!

De gondolkodás közben rájöttem – ez a szőrös lény is olyan, mint a pártja: hamarosan vége lesz!!! Mert az ilyen flegma szélsőlib szörnyetegek már nem sokáig terpeszkedhetnek az országunkon! Az a döbbenetes, hogy egyáltalán egy percig is terpeszkedhettek! Hova süllyesztették ezt az országot? Hány családot lehetetlenítettek el? Hány kisvállakozó ment tönkre? Hogy adtak el mindent, amit lehetett? Hogy tették tönkre a mezőgazdaságot, illetve egyáltalán, a gazdaságot? És mindezt hogy tudják a szolgamédia segítségével úgy bemutatni, hogy minden a nép hibája, ők semmiről nem tehetnek…

És ezek után még tud felhőtlenül szórakozni a nagy nyilvánosság előtt egy ilyen, lelkiismerettel egyáltalán nem rendelkező, zsíros, szőrös Horn Gábor… Nagyon remélem, hogy már nem sokáig teheti ezt – hogy vele is ilyen lelkiismeretlenül fog elbánni egy majdani ítélőszék, hogy lesz még egyszer rend ebben országban, és hogy képes lesz lerázni magáról a liberális rabigát ez a nemzet, ez az ország!!! Ma is aktuális: „Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, VÁLASSZATOK!” Horn Gábort pedig nem akarom többet látni.