Én pedig úgy gondolom, a Történelemtanárok Gittegyletének állásfoglalásában a szervezet vezetőinek idiotizmusára és magyarellenességére utaló jelek vannak. Megállapítják azt is, hogy az anyag történelemszemlélete „avítt”, túl sok benne a politikatörténet, és kevés szó esik benne például az életmódról. Ezen kívül pedig pofátlanul leírják, hogy a történelem kerettantervben a „szaktudomány által vitatható állítások” találhatók. Hogy a „szaktudomány” kifejezés a történelemhamisításban jeleskedő liberális és cionista köröket takar, arról persze mélyen hallgatnak a „történelemtanárok”.

Az sem tetszik nekik, hogy az 5–8. osztályosok számára készült tananyagban „általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika”, ezzel szemben „hiányoznak a szabadságjogokra történő utalások”. Tehát a liberalizmus hirdetését várnák el a tanároktól – nyilván a „világnézetileg semleges oktatás” jegyében.

És éppen ők, akik a Jó és a Gonosz harcának látják a második világháborút vagy éppen napjaink „terrorellenes háborúját”, a „történelem egyoldalú, nagyon kritikátlan és elfogult megszépítését” is a kerettanterv készítőinek szemére vetik. A középiskolai anyaggal kapcsolatban az egyik fő kifogásuk, hogy a dualizmus korának tárgyalásánál „nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus” kérdésköre. Miképpen felróják a kerettanterv készítőinek azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának, valamint a Horthy-korszaknak a tárgyalásánál hiányzik a „szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalmának vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzéknek” a bemutatása. Nyilván kizárólag „szakmai alapokon” kifogásolják a Horthy-rendszer „egyoldalúan pozitív beállítását”, valamint azt is, hogy a kerettantervben az általános választójogból, vagyis a politikai jogok kiterjesztéséből „eredeztetik” a „szélsőségek” felerősödését.

Annak viszont örül ez az elmeroggyant társaság, hogy a kerettanterv készítői elfogadták a „szakmai álláspontjukat”, és a 8. és 12. évfolyam tananyaga az 1945. évtől kezdődik. „Szakmai álláspontjuk” része még a „kompetenciafejlesztés” fontosságának hangoztatása, habár nyilván elmélyült tudományos elemzés során arra is rájöttek, hogy „a forrásközpontúság és kompetenciafejlesztés nagyon időigényes, különösen akkor, ha problémás egy diákközösség szövegértési képessége”. A magyarellenes történelemtanárok ezért figyelmeztetnek: „az ismeretek elsajátítása és átadása mellett nem marad elegendő idő a szintén előírt kompetenciafejlesztésre”.

Az elmúlt évek alapos szakmai munkája más rendkívüli eredményeket is hozott. Így például a Történelemtanárok Gittegylete felfedezte, hogy „különösen fontos a gazdasági ismeretek árnyalt bemutatása”, valamint „lényeges a társadalmi és állampolgári ismeretek tanítása is”.

Meglepő módon a holokauszt oktatásának fontosságáról, a „zsidóság pozitív történelmi szerepének” erőteljesebb hangsúlyozásáról nem esik szó a Történelemtanárok Gittegyletének állásfoglalásában. Feltehetően azért, mert úgy ítélik meg, a kerettantervben megfelelően tárgyalják a zsidósággal és a holokauszttal – továbbá a "fasizmussal", a nemzetiszocializmussal, a második világháborúval - összefüggő kérdéseket. Vagyis a kerettanterv néhány előremutató részlete ellenére a történelemhamisítás tovább folytatódik az iskolákban.

Perge Ottó - Kuruc.info

Bolla Ildikó: 2004 december 120 órás továbbképzés Jeruzsálemben a Yad Vashem Intézetben Holocaust Studies for Educators címmel; 2005 pedagógus továbbképzést szervez Miskolcon a holokauszt oktatásának módszertanáró; 2005 a holokauszt emléknapja alkalmából rendkívüli történelemórákat tart két miskolci általános iskolában és saját iskolájában; 2006 november, 110 órás továbbképzés Jeruzsálemben.

Beró László: A Hannah Arendt Egyesület alapító tagja, 2000-től alelnöke. (Holoimádó és rasszistaellenes egyesület.)

Lőrinc László: „2005 őszén pedig a Shoah alapítvány tananyagából, az alapítvány felkérésére bemutató órát tartottam, melynek vendége volt többek között az oktatási miniszter, valamint Steven Spielberg…” – az alapítvány meglepetésre szintén a hollókoszttal foglalkozik.

Miklósi László: „Tagja az Izraelbe utazó első magyar hivatalos pedagógus küldöttségnek. Egyúttal elvégez egy 120 órás, a holokauszttal foglalkozó továbbképzést is (1997.); Tagja a Holokauszt Közalapítvány oktatási tanácsadó testületének (2006).