![]() Egy dél-kínai tigris |
A kutatók azt hitték, vadon már nem is él ilyen tigris, csak fogságban. Legutóbb 1964-ben láttak vadon élő dél-kínai tigrist. A kommunista vezető, Mao Ce-tung az 1950-es években kártevőnek nyilvánította az akkor még jó 4 ezres kínai tigrispopulációt és kampányt hirdetett kiirtásukra - vélhetően azért is, hogy csapást mérjen a buddhizmusban és más ázsiai vallásokban fontos szerepet játszó ragadozó követőire. (A szovjet büdöskomcsik hasonlóképpen bántak el a kászpi tigrisekkel.) Egy amerikai székhelyű állatvédő szervezet szerint további probléma, hogy a túlnépesedett Kínában kisebb lett a tigrisek természetes élőhelye és zsákmányállataik is megfogyatkoztak. Szakemberek maximum 30-80 példányra becsülik a ma szabadon élő dél-kínai tigrisek számát, azonban évtizedek óta alig látni belőlük egyet-egyet.
Fogságban még közel hatvan jószágot nevelnek - valamennyit Kínában, ahol mára szigorúan védetté váltak. De valószínűleg már túl későn. A fogságban élő 59 dél-kínai tigrissel kapcsolatos legnagyobb gond a beltenyészet, mivel a jószágok mindössze hat felmenőtől származnak.
A dél-kínai tigris, amelyet minden más tigris felmenőjének tartanak, egyike a hat (és nem öt, mint néhol a sajtóban tévesen megjelent) megmaradt tigris-alfajnak, igaz, a maláji tigrist csak 2004-ben nyilvánították önálló alfajnak a megfelelő genetikai vizsgálatok elvégzése után.
![]() A már kipusztult kaszpi (perzsa) tigris |
A tigrisek egykor Koreától Törökországig, Közép-Ázsiától az indonéz szigetvilágig, Indiától Mandzsúriáig és Afganisztánig mindenütt előfordultak, sorsuk a XX. században pecsételődött meg. Ma a természetben már csupán 4-5 ezer egyed fordul elő, túlnyomórészük Indiában él. A szinte biztos kipusztulás fenyegeti a szumátrai, az indonéz és a dél-kínai alfajt. Egyébként is, ha egy faj egyedszáma minimálisra csökken, állatkertekben sem tehetnek sokat megmentésükért az elkerülhetetlen beltenyészet miatt.
(Kuruc.info - FH - AFP nyomán)