2019. február 19., kedd, Zsuzsanna, Buda napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:40 Végre! A Holdon is lesz izraeli zászló és holokamuzás22:05 Jön az EP-választás, indul a Soros-kampány21:27 Szavak nélkül21:02 Nem mindig mesélgetett Auschwitzról Jobbik-Jákob - amikor a politikai érdek úgy kívánta, mulatott a zsidóviccen20:54 A MIÉP elnöke a Mi Hazánk irodájában köt megállapodást és tart előadást20:37 Kivonultak a parlamentből az egyesült ballibek - munka helyett inkább átruccantak Esztergomba19:56 Nyílt levél Hont Andrásnak19:50 Magyar fejlesztésű sporttérkép - minden egy helyen, egy alkalmazásban (x)19:38 "Antiszemitizmus elleni küzdelem": tanárok, diákok, ügyészek, bírák részesülnek átnevelésben a kormány jóvoltából19:05 Az EU újabb szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben18:21 Újabb zseniális ellenzéki akció: írni nem tudnak, de tiltakozni nagyon szeretnek az elvtársnők18:03 Dúró: aki szerint értelmetlen a parlamenti munka, adja vissza a mandátumát!17:44 Kivágták Demetert a honvédelmi bizottságból17:24 Kísérti a múlt a cuki néppárti fiúkat: újabb "listázós" ügyet rángatott elő a fideszes sajtó17:00 Suzuki: még az érvényben lévő 250 órás túlórakeretet sem használják ki
24 óra legolvasottabbjai

Friss hírek :: :: Hozzászólások

A Nyugat-Balkán EU-integrációját sürgette Szijjártó román barátainál

Magyarország és az EU soros elnökségét ellátó Románia is támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, mert ez az EU gazdasági és biztonsági érdeke is – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában, amelynek átiratát vasárnap tették közzé a tévé honlapján.
Szijjártó Pétert az EU külügyminisztereinek múlt heti bukaresti informális találkozója alkalmából hívták meg a tévé Diplomata útlevél című műsorába.
A tárcavezető kifejtette: ha csak a román uniós elnökségen múlna, nagy reményeket fűzne az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsításához, de a nyugat-európai országok többsége inkább az Európai Bizottság (EB) elnökének álláspontját osztja, aki szerint a következő öt évben nem lesz bővítés. A közép-európai országok viszont saját tapasztalatukból tudják, milyen sokat segített a köztük lévő feszültségek oldásában a NATO- és EU-integráció, és ezért gyorsítanák fel Szerbia és Montenegró csatalakozási tárgyalásait is.
„Szerbia kulcsfontosságú a Balkán stabilitása szempontjából. Ha évi egy-két fejezetet nyitunk meg, az minden, csak nem bátorítás. Holott bátorítanunk kellene ezeket az országokat, jelezni számukra, hogy érdemes energiáikat a csatlakozásra összpontosítaniuk, mert másként az Európa-ellenességet erősítjük, amit mindannyian el akarunk kerülni” – érvelt Szijjártó Péter.
A jogállamiság megsértése címén Magyarország és Románia ellen indított eljárásokról szóló kérdésre válaszolva úgy értékelte: akkor lehet majd ilyesmiről értelmes, indulatoktól mentes vitát folytatni, és nem elbeszélni egymás mellett, ha az Európai Bizottság (EB) – rendeltetésének megfelelően – ismét technikai jellegű testületként, a „szerződések őreként” fog működni, letéve arról, hogy politikai szervezetként lépjen fel.
Rámutatott: jelenleg az a Frans Timmermans fogalmaz meg politikai támadásokat az EB nevében Magyarország ellen, aki a bevándorláspárti európai szocialisták csúcsjelöltje és az európai parlamenti választási kampány egyik főszereplője.
„Tényleg elhiszi azt valaki, hogy amennyiben egy kormány nyolc éven keresztül valóban megsérti a jogállamiságot, akkor azt harmadszor is nagy többséggel újraválasztják, ahogy minket tavaly áprilisban? Ezekkel a támadásokkal a magyar választókat sértik meg, mert azt üzenik, hogy az európai intézmények nem tartják elég érettnek a választókat arra, hogy megítéljék saját országuk történéseit, és dönteni tudjanak saját jövőjükről” – mondta Szijjártó Péter.
Úgy értékelte: a támadások valójában Magyarország határozott bevándorlásellenes politikáját veszik célba. Ma nem a Kelet és Nyugat között húzódik a legélesebb ellentét Európában, hanem a migráció megítélésében, ezért a kontinens jövőjét is az fogja meghatározni, hogy a bevándorlást támogató, vagy elutasító erők lesznek-e többségben a közelgő EP-választásokon.
„Az előttünk álló valódi kérdésekre – a migrációra, a terrorizmustól való félelemre, a Brexitre, Európa energiaellátására – kell majd választ adnia a következő Európai Parlamentnek, amelynek összetétele lényesen különbözni fog a jelenlegitől” – összegzett a külgazdasági és külügyminiszter.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready