Azt írták, az idei ősz bővelkedik az erős atlanti hurrikánokban, és Európa partjait is elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív Kirk nevű hurrikánig követhető vissza.

Hozzátették: a ciklon térségünkben kiadósabb csapadékot és a Dunántúlon megerősödő délnyugati szelet okoz, a szél pedig várhatóan kissé "kibillenti" a Balaton vízszintjét, a keszthelyi és a balatonfűzfői vízmérce között ilyen esetben 50 centimétert is meghaladó vízszintkülönbség is előállhat.

Mindez azonban nem tekinthető rendkívüli időjárási eseménynek, térségünkben a hurrikánok hatásait csak nagyon áttételesen lehet kimutatni – emelték ki.

Emlékeztettek rá, a hurrikánok olyan, a mérsékelt övi ciklonoknál kisebb méretű, de erősebb szelet okozó légörvények, amelyek az energiájukat a meleg tengerből nyerik. Minél melegebb a tenger, annál több vízgőzt képesek felvenni, amely a hurrikánban feláramolva és kondenzálódva hatalmas mennyiségű csapadékot okoz, felfűti és forgásba hozza a rendszert – írták.

Megjegyezték, a nyílt óceán bizonyos fokig "kordában tartja" a hurrikánokat, ugyanis ha nagyon megerősödik a szél, akkor az mélyen felkeveri és a felszínre hozza a hidegebb tengervizet, ami gyengíti a légörvény erejét.

Abban az esetben azonban, ha a hurrikán sekélyebb és melegebb tenger fölé kerül - mint amilyen a Mexikói-öböl - ez a fékező mechanizmus megszűnik, és a hurrikán felerősödik. Amennyiben a hurrikán kontinens fölé sodródik, már nem áll rendelkezésére a meleg tengervíz, és a légörvény gyorsan veszít az erejéből.

Hozzátették: a Milton nevű hurrikán a meleg vizű és viszonylag sekély Mexikói-öböl fölé kerülve tehát tovább erősödött, viszont a floridai félsziget nem elég széles ahhoz, hogy fölébe jutva kiszáradjon a légörvény, ezért különösen veszélyes helyzet állt elő a térségben.

(MTI)