Az őszi események után szinte hetente napirenden volt a kérdés: miért nem volt azonosító a sokszor brutálisan intézkedő rendőrökön? Most azonban egy rendőr a bíróságon azt vallotta: felettese utasította, hogy vegye le azonosítóját.

Az októberi rendőri terror alkalmával a bevetésen részt vevő rendőrosztagok tagjai nem viseltek azonosító jelet a ruhájukon, vagy a sisakjukon, pedig a törvény egyértelmű megfogalmazással erre kötelezi őket.

"20. § (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja" - így szól az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény a rendőr azonosítatóságáról szóló passzusa.

Az őszi események után szinte hetente napirenden volt a kérdés: miért nem volt azonosító az intézkedő rendőrökön?

Most azonban úgy tűnik, hogy egyes esetekben az alakulatot vezénylő tisztek utasították a rendőröket, hogy vegyék le azonosítójukat.

A HírTV híradása szerint egy miskolci rendőrt szabálysértési ügyben idézték a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amelyben az egyik kereskedelmi bank Közép-Európai projektmenedzserét gyanúsítják rendzavarással. A beidézett rendőr a bírósági tárgyalás során beismerte, hogy felettesei utasítására vette le az azonosítóját.

A kanadai-magyar kettős állampolgárságú férfit azért állították elő, mert 23-án éjszaka nem hagyta el az Erzsébet híd környékét. A rendőri intézkedés során a férfi összesen 13 különböző sérülést szenvedett el, többek közöttt eltörték három bordáját is.

Mint ismert, az azonosító hiányát firató újságírói kérdéskre Gergényi Péter, budapesti rendőr-főkapitány viccesnek szánt (leesett), Bene László országos főrendőr kitérő (téves törvény értelmezés) választ adott. Gergényi parlamenti bizottsági meghallgatásán egyébként azt állította: Bene egy korábbi parancsában lehetővé tette, hogy a rendőrök a gyakorlóruhájukon ne viseljenek azonosítót. Bene nem sokkal később azt közölte: parancsa kizárólag gyakorlatozásra vonatkozik.

Az azonosító hiányát az őszi eseményeket vizsgálló, civil jogászokból álló Morvai-bizottság is felvetette, de a kormányfő felkérésére összeálló Gönzöl-bizottság is szót emelt az ügyben.

A közelmúltban Magyarországon járt Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke szintén felhívta erre a problémára a kormány figyelmét.

(MNO korrigálva)