Nem félelmet kelteni jöttünk, hanem kiállni egy helyi tanár és a kiszolgáltatott pedagógusok mellett - indokolta a Jobbik jelenlétét a helyi művelődési központ előtt egybegyűlt mintegy 300 demonstráló előtt Kulcsár Gergely országgyűlési képviselő, a Jobbik hajdú-bihari elnöke.

A jobbikos politikus egy konyári tanárra utalt, akit a cigány gyerekekre tett helytálló megjegyzései miatt távolítottak el az állásából. Kulcsár Gergely hozzátette: azért tartják fáklyás felvonulás keretében a Magyar élet menetét Konyáron, hogy jelezzék, "kiállnak a tisztességes konyáriak mellett, akik nap mint nap ki vannak téve a cigánybűnözésnek".

A demonstrálók között többen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, illetve a Magyar Őrsereg egyenruháját viselték. Néhányan jobbikos és Árpád-sávos zászlókat lengettek. Az MTI helyszínen lévő tudósítója nagyon erős rendőri készültséget látott a településen. A bevezető utakon minden gépkocsit igazoltattak a rendőrök, a demonstrációra érkezők gépkocsijait pedig rendőri felvezetéssel kísérték a művelődési ház közelében kialakított parkolóhoz.

A művelődési ház elől rendőrök sorfala között indult meg és haladt végig a fáklyás menet a településen. Az egyik útelágazásnál mintegy 50 helyi cigány várta az addig csendes felvonulókat. "Éljenek a romák, éljenek a magyarok!" - kiabálták a cigók, "Ria, ria, Hungária!" - skandálták válaszul a fáklyás felvonulás résztvevői.

A rendőrök szinte hermetikusan elzárták a két csoportot egymástól, a felvonulókat végigkísérték a településen, ahol este békésen véget ért a demonstráció.

(MTI nyomán)

A Hajdú-Bihar megyei Konyáron folytatódott a Magyar Élet Menete elnevezésű rendezvénysorozat március 2-án. Az apropót az adta, hogy Vig Szilárdot, a település általános iskolájának fiatal tanárát azért bocsátották el állásából, mert őszintén mert szólni a civilizálatlan cigány gyerekek oktatásának nehézségeiről.

A településen már kora délután óriási rendőri jelenlét volt észlelhető. Szerkesztőségünk autóját nem kevesebb mint négy alkalommal állították meg a rendőrök, mire be tudtunk érni a rendezvény helyszínére. Az autóban ülők személyi adatait feljegyezték, de nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy a hatóság effajta listázása vajon mi célt szolgál, és mely törvény alapján valósul meg.

A konyári művelődési ház előtt elsőként a kirúgott tanár szólalt fel, aki visszaidézte a saját gyerekkorát, amikor még ő is a helyi általános iskola padjait koptatta. Mint elmondta, akkoriban még nem kellett zárni az iskola kapuját, akkoriban még nem volt szükség biztonsági őrre az intézményben. Majd feltette a kérdést: ha a tagintézmény-vezető szerint minden rendben van az általános iskolában, akkor mi szükség van a fenti intézkedésekre?

Vig Szilárd ezt az alkalmat is megragadta, hogy a leghatározottabban visszautasítsa a rasszizmus vádját. Elismerően szólt azokról a cigány szülőkről, akik tisztességgel, becsülettel nevelik gyermekeiket. Ám arra is figyelmeztetett, hogy az etnikai bomba Konyáron is ketyeg. Az elbocsátott tanár szerint az utolsó órában vagyunk, hogy megállítsuk azokat a folyamatokat, amik nemcsak Konyár települést teszik élhetetlenné, de hamarosan az egész országot.

Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, hogy a kora délutáni órákban, mielőtt elindult volna a Magyar Élet Menetének szombati helyszínére, átnézte az internetes hírportálokat, és érdekes írásokra bukkant. Az [origo] például már a rendezvény megkezdése előtt órákkal arról írt, hogy a konyári cigányok rettegnek, elő sem mernek bújni a házaikból. A cikk szerzője pedig mindenféle pogromokról vizionált, melyek során majd a menet fáklyái a cigánysori háztetőkre repülnek, a szegény romákat pedig felbőszült gárdisták és egyéb gonosz nácik fogják a torkuk elvágásával fenyegetni.

Kulcsár Gergely nyomatékosította, hogy ezen írások akkor jelentek meg a sajtóban, amikor még egyetlen jobbikos vagy gárdista sem volt a településen, majd feltette a kérdést: kiktől származnak eme rágalmazó jövendölések? Tán a híres cigány jósnők sírták el panaszaikat az újságíróknak? Vagy maguk a zsurnaliszták hiszik magukról, hogy rendelkeznek a jövőbelátás képességével? És végül, de nem utolsósorban: ki is az előítéletes ebben az országban?

A Jobbik Hajdú megyei elnöke kifejtette a véleményét a cigánybűnözésről is. Mint mondta, attól, hogy a probléma helyett a kifejezést próbálják tűzzel-vassal irtani, még nem lesz jobb a helyzet sem Konyáron, sem az ország más településein. Igazát alátámasztandó felsorolta a közelmúlt legsúlyosabb bűnügyi eseményeit, ahol kivétel nélkül cigányok voltak az elkövetők. Felidézte az újévi, szigethalmi késelést, majd a Konyáron lezajlott magyarverést, ahol nyolc cigány fiatal támadt egy magyar gyerekre, és addig ütötték, míg szilánkosra tört az arccsontja; aztán több olyan bűncselekményt, amit idős, védekezésre képtelen emberek sérelmére követtek el. Végül ismertette a hallgatósággal a legfrissebb bűnügyi hírt, mely szerint Pilisen két csuklyás cigány tört be egy családi házba, ahol egy fiatal anyuka és annak kétéves kislánya tartózkodott. A két bűnöző, pénzt követelve, késsel támadt a nőre.

Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere kifejtette: mélységesen elhibázott az a liberális eszme, amely emberi méltóságot ajándékoz minden egyes embernek anélkül, hogy az egyénnek bármit is tennie kellene ezért. Aztán pedig ezen "emberi méltóság" címszó alatt védi olyan emberek érdekeit, akik soha, semmit nem tettek azért, hogy építő tagjai legyenek a társadalomnak, sőt egyenesen rombolják, bomlasztják azt.

Az úgynevezett érpataki modell felépítője arra szólított fel, hogy többé ne vegyünk figyelembe semmiféle olyan vádaskodást, megbélyegzést, ami a "rasszizmus" címszó alatt születik. Mint mondta, annak semmi köze a rasszizmushoz, ha egy ápolatlan, tisztátalan, büdös embert arra szólítunk fel: "öreg, fürödjél meg!" A másik, sokat hangoztatott kifejezésnek, az integrációnak pedig nem lehet az a lényege, hogy az ember alatti létformára berendezkedő réteg húzza le magához a társadalom többi részét, de még az sem, ha a bűnöző, élősködő életvitelt folytató csoportok azt várják a társadalomtól, hogy zokszó nélkül tűrje el, tolerálja ezt a viselkedést. Az integrációnak éppen fordítva kell lezajlania: a tisztességes többségnek - legyenek akár magyarok, akár cigányok - kell magához felemelnie a beilleszkedésre hajlandó és képes rétegeket. A többiekkel szemben viszont zéró toleranciát kell hirdetni, és szankcionálni kell minden egyes társadalomellenes cselekedetüket.

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke azt a költői kérdést tette fel a hallgatóságnak, hogy vajon ki a rasszista. Talán a Jobbik, amely pártnak egyetlen olyan törvényjavaslata sincs, ami különbséget tenne ember és ember között bőrszín, származás, vallás vagy bármi más alapján? Vagy inkább a Fidesz, amely párt kifejezetten etnikai alapon osztogat felzárkóztatási támogatást, segélyt, szociális ellátást?

Az országgyűlési képviselő kijelentette: ha a Jobbik kerül kormányra ebben az országban, akkor haladéktalanul, százával fogja azokat a törvényeket elfogadni, amik helyreállítják a közbiztonságot, és gyökeresen átalakítják a szociális ellátórendszert, s ennek során csakis egy szempont fog létezni az egyén megítélésekor, nevezetesen, hogy hasznos tagja kíván-e lenni a társadalomnak, és elfogadja annak törvényeit, normáit, avagy nem.

Sneider Tamás világossá tette, hogy nem elég csodát várni a Jobbik parlamenti képviselőitől vagy éppen a megyei közgyűlés öt jobbikos tagjától, mindenkinek meg kell tennie a magáét a saját lehetőségein belül. Felidézte a saját fiatalkorát, amikor Egerben úgy szorították vissza a bűnözést, hogy a magukat Nemzeti Ifjaknak nevező fiatalok nagyszámú csoportjai járőröztek a városban. Mint mondta, a narancskormány ugyan minden eszközzel igyekszik megfojtani a magyar polgárok önvédelmi szerveződéseit, de egyelőre Orbán még nem tiltotta be az utcán való sétálást, vagy éppen a mobiltelefonnal való kép- és hangrögzítést, ha az ember bűncselekményt tapasztal.

A rendezvény résztvevői a Szózat és a Székely himnusz eléneklése után fáklyát gyújtottak, és végigjárták a bejelentett felvonulás útvonalát.

A menet mindkét oldalán rendőrök haladtak, atrocitásra nem került sor. Az egyik utca torkolatánál ugyan állt egy kisebb cigány csoportosulás, amelynek tagjai vad ordítozásba fogtak a fáklyák és zászlók láttán, de hamar elnyomta a hangjukat a menetből felharsanó "Ria-Ria-Hungária!" rigmus. Az incidens helyszínét elhagyva a felvonulók Kossuth-nótákat és más nemzeti érzelmű dalokat énekelve békésen körbejárták a települést.