2019. június 20., csütörtök, Koppány, Szörényke napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:25 Meghosszabbította orosz szankcióit az EU21:12 Eddig 24 500 Brexitre készülő magyar állampolgár folyamodott letelepedett státusért Nagy-Britanniában20:59 Megbukhat a szlovén kisebbségi kormány20:46 Előzetes szóváltás után kezdték csak meg a verést az illedelmes bűnözők a Nyugati téri aluljáróban20:38 Trump: "Irán nagyon nagy hibát követett el"20:11 Lázárral szerezné vissza Hódmezővásárhelyt a Fidesz19:57 Elmegyógyintézetbe viszik a régóta agresszív drogos testvérgyilkost - az édesanyját súlyzóval akarta leütni19:40 Putyin: nem lesz meghátrálás a szankciók miatt19:24 Újra üzemel a Liszt Ferenc-repülőtér 2-es futópályája19:05 Jövő héten 40 fokos kánikula fenyegeti Európát - Magyarországon egy leheletnyivel kellemesebb lesz az idő18:51 Már a drogdílerekedés sem fizet elég jól: gumiabroncsok és villamosipari eszközök ellopására "kényszerült" egy sorozatbűnöző18:38 Ukrán alkotmánybíróság: rendben van a parlament feloszlatása18:15 A Néppárt még erőlködik, de Weber bizottsági elnöksége komoly veszélybe került17:49 Zsivilügyi helyettes államtitkár: mi megvédjük és pénzeljük a zsidóinkat, míg Nyugat-Európából menekülnek17:24 Kuba és a szövetséges Szaúd-Arábia is felkerült az amerikai külügy emberkereskedelmi feketelistájára
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Antimagyarizmus ::

Strassburg: Nemcsak a felvidéki magyarok üldözése jogszerű, hanem a Gárda feloszlatása is

Reklám


Ítéletet hozott a strassburgi emberi jogi bíróság kedden Vona Gábor Jobbik-elnök keresetével kapcsolatban. Vona 2010. június 24-én azért fordult a bírósághoz, mert szerinte ellenkezik az európai emberi jogi egyezmény 11. cikkével a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása. Vonát Gaudi-Nagy Tamás képviselte.
Az emberi jogi bíróság ítélete szerint a feloszlatás nem ellenkezik a 11. cikkel, így tehát jogszerű volt a Gárda feloszlatása.
"Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel" - beszélt mellé a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája még 2009-ben. "A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg" - tette hozzá.
Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a Gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken "sértették mások jogait és szabadságát", "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a Gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
(HVG nyomán)
Frissítés: Jobbik-közlemény: A gárdisták közössége nem oszlatható fel
A Jobbik szerint felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006. őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai. Különösen vérlázító, hogy míg a strasbourgi bíróság a vörös csillag viselését nem kifogásolja, addig a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli. Visszautasítjuk azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítására irányultak volna.
Továbbra is fenntartjuk, hogy a Magyar Gárda Egyesület és a vele tévesen azonosított Mozgalom feloszlatását jogszerűtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulunk.
A gárdisták számtalan alkalommal bizonyították: megérdemelt az a szeretet és bizalom, mely a tisztességes emberektől árad feléjük. Legyen az adománygyűjtés és -osztás a rászorulóknak, hóhelyzet, véradás vagy árvízi védekezés, a gárdisták önzetlenül tették, amit lelkiismeretük diktált. A gárdistáknak az az emberi, bajtársi közössége, mely az évek során összekovácsolódott, nem oszlatható fel, és nem tiltható be. Megtiszteltetés köztük és velük egy közösségben lenni és értük jogvédő küzdelmet folytatni.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője
2. frissítés: Az MTI részletesebb híre az ítéletről:
A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.
A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehető legkevésbé "erőszakosan" rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.
A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak".
A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetően a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.
A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, nem tekinthet el attól, hogy a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, és bár nem történt erőszak, utólag már nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendőrség jelenléte akadályozta-e meg.
"Az aktivisták katonainak tűnő egyenruhában vonultak fel a faluban, baljóslatú karszalaggal, katonainak tetsző alakzatban, ahhoz illő köszöntésekkel és parancsokkal" - állapítja meg a strasbourgi törvényszék, amely szerint a mozgalom felvonulásainak megfélemlítő hatását fokozta, hogy egy törvényesen bejegyzett egyesület áll mögötte.
A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplői félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.
Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítő hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdető félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, főleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélőként, "foglyul ejtett közönségként" kénytelen eltűrni - állapítja meg a strasbourgi bíróság. Ilyen esetekben a testület szerint az államnak jogában áll biztosítani a kérdéses kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül élhesse életét, a panaszosnak pedig nem sikerült meggyőznie a bíróságot arról, hogy a feloszlatott egyesület célja nem a kiszolgáltatott csoportok megfélemlítése és megkülönböztetése volt.
A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a "cigánybűnözésért" felelős roma közösség ellen irányultak - állapítja meg a bíróság.
A strasbourgi bíróság szerint az államnak ilyen esetekben nem kötelessége kivárni, míg valakinek konkrét jogait megsértik, megteheti a kellő intézkedéseket, hiszen a mozgalom "konkrét lépéseket tett egy olyan politika megvalósítására, amely összeegyeztethetetlen a demokrácia és az egyezmény elveivel".
Strasbourg szerint a felvonulások akkor is alkalmasak voltak a félelemkeltésre, ha azokon nem történt tényleges erőszak, vagy a hatóságok nem tiltották be az adott megmozdulást. Az egyesület feloszlatása szempontjából a mozgalom megmozdulásainak törvényessége vagy törvénytelensége lényegtelen - hangsúlyozza a bíróság.
Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítő felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretű, félelemkeltő felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges - mutat rá a bíróság.
Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek működéséhez.
A bíróság szerint "a közvélemény úgy vélhette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést", ha az állami hatóságok lehetővé teszik, hogy a mozgalom egy törvényesen bejegyzett és a törvény által védett egyesületre támaszkodva működhessen.
"Ezzel az állam közvetve elősegítőjévé vált volna a kampány, a gyűlések szervezésének" - állapította meg a strasbourgi emberi jogi bíróság, amely azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthető aránytalanul súlyos intézkedésnek.
Korábbi értelmes és magyarbarát strassburgi döntések:
 
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready