Balog Zoltán szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. "Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene" - tette hozzá. Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek - akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak - azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni. Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében.

Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első "roma sorsjáték", a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon. Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a "kulturális megértésen" keresztül igyekeztek "közelebb vinni egymáshoz" a különféle nemzetiségeket.

A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson olyan, a tudományos fantasztikum határát jócskán súroló témák is szóba kerültek, mint pl. a "cigány értelmiség" utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatás vagy a szakkollégiumi hálózat.

(MTI nyomán)