Bírósági végrehajtás van folyamatban Cselényi László, a Duna Televízió elnöke ellen, miután ez év februárjában pert vesztett korábbi beosztottja ellen. Mátyássy Andrea mindmáig hiába várja a bocsánatkérést, és a több mint félmillió forintos kártérítést, amelyet személyes jogainak megsértése okán szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla.

A történet 2005. áprilisában kezdődött, egészen pontosan II. János Pál pápa halála előtti napon. A Duna TV híradójának főszerkesztő-helyettese, Mátyássy Andrea nem hibázott. Konkrétan nem ült fel a RAI UNO tévétársaság, a pápa halálhírét hozó információjának, így a Duna volt az egyik médium, amelyik megmenekült egy rendkívül kínos lebőgéstől, hiszen a szentatya nem akkor halt meg, amikor az olasz tv társaság ezt hírül adta, hanem másnap. Nem sokkal később Mátyássy Andrea, szakmai felettesével egyeztetve telefoninterjút készített Orbán Viktorral, aki akkor zarándokként volt jelen II. János Pál pápa ravatalánál. Megjegyzendő, nagyon sok szerkesztő fáradozott azon ezekben az időkben, hogy lehetőleg prominens magyart találjon a Vatikánban. Mátyássynak ez sikerült, és egyfajta "hangulatjelentést" készített a Fidesz elnök-zarándokkal. Azonban az anyag nem került adásba, mert azt Pomezánszky György, a Duna TV alelnöke nem engedte, arra való hivatkozással, hogy a szerkesztőnő találjon baloldali prominens megszólalót is. Mivel ez nem sikerült, az interjút hiába várták a híradó képernyőjén, majd ezt szóvá is tették a megszólaló köreiben dolgozók.

Az elkövetkező hónapokban a Duna TV-ről és elnökéről rendszeresen jelentek meg, minimum kritikai élűnek nevezhető cikkek a magyar médiában. Aztán 2005. június 15-én Cselényi László, a Duna TV elnöke sajtótájékoztatót tartott. Bár, erre vonatkozó kérdés nem hangzott el, hirtelen újra előkerült a letiltott Orbán-interjú. Egész pontosan a telefonbeszélgetésben elhangzott kérdések, valamint értelmező és rásegítő kérdésfelvetések, Mátyássy Andrea és a bíróság szerint is az ő szakmaiságát és személyét negligáló összefüggésben. A szerkesztőnő úgy érezte, a Duna TV-t ért támadásokat akarják ezzel az erkölcsileg, szakmailag legalábbis megkérdőjelezhető tettel kivédeni és a felelősséget másra irányítani. Másnap felmondott, és keresetet nyújtott be Cselényi ellen. Idén februárban született meg a másodfokú, jogerős ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán.

Az ítélet szerint Cselényi László megsértette Mátyássy Andrea becsületét és szakmai jóhírnevét a Duna Televízió és vezetését ért sajtókritikák állításainak cáfolatára 2005. június 15-én összehívott sajtótájékoztatón, Mátyássynak a pápa halála kapcsán Orbán Viktorral készített interjú sajtónyilvánosság előtti értékelésével, és ennek keretében azzal, hogy az interjú elkészítését valótlanul indokolatlannak és jogosulatlannak tüntette föl. Emiatt Cselényi Lászlónak 500 ezer forint nem vagyoni kártérítést, valamint a perköltségeket és illetékeket kell kifizetnie Mátyássy Andreának, valamint a Magyar Államnak. Az ítélet azt is kimondta, Cselényi László valótlanul hivatkozott az Orbán-interjú letiltásával kapcsolatban az Országos Rádió és Televízió Testületre (ORTT).

A szerkesztőnő mind a mai napig nem kapta meg a neki járó kártérítést, és az érintett napilapokban a bíróság által kötelezett "beismerést" és bocsánatkérést. Mátyássy Andrea elmondta a STOP-nak, múlt héten bírósági végrehajtási eljárást kezdeményeztek Cselényi László ellen. Az asszonyt rendkívüli módon megviselték a történtek. Most azonban némi elégtételt érez, hiszen a jog igazságot szolgáltatott neki. Mindamellett nem érti, hogyan történhet az meg, hogy egy közszolgálati médium vezetője a jogerős ítélet ellenére nem tesz eleget a bíróságon rá kirótt kötelezettségeknek.

A STOP kérdésére, miszerint mikor fizet, és mikor kívánja közzétenni az ítéletben előírt nyílt leveleket, Cselényi László azt mondta: "Majd ha a Legfelsőbb Bíróság is úgy dönt".

A másodfokú, jogerős ítéletben szerepel, hogy fellebbezésnek helye nincs, azonban Cselényi László és jogi képviselője dr. Lehner Katalin jogorvoslati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bíróság felé. Az ügyvédnő a STOP kérdésére megerősítette: a polgári per rendtartás szabályai szerint jogorvoslati kérelemmel éltek a Legfelsőbb Bíróság felé, de ennek tartalmáról nem kívánt nyilatkozni. Így, egyelőre az sem tudható, hogy mikor születik döntés kérelmükben.

(Stop)