Ez az adórendszer már bizonyított – jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közös tartott sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették a jövő évi adócsomagot. A különadók maradnak a kormányszóvivő szerint, aki elmondta azt is, hogy kedden beterjesztik az Országgyűlésnek a 2015-ös adócsomagot.

A kormányszóvivő szerint a családi adókedvezménnyel minden egyes évben 180 milliárd forint maradt a családoknál, most ez 230 milliárd forintra nő. A fiatal párok házasságkötését adókedvezménnyel ösztönzik: havi 5 ezer forint kedvezményt kapnak egy éven keresztül a kormányszóvivő szerint. A második gyermek vállalásának ösztönzése érdekében növeli a kedvezményt a kormány. Kurucz kiemelte, hogy ez 2016-tól 2019-ig több lépcsőben valósul meg. Négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, 10 ezer forintról 20 ezerre emelik gyermekenként a kedvezmény mértékét.

2015-ben az adórendszer célja a tervezhetőség, illetve az, hogy segítse a gazdaság növekedését – fejtette ki Varga Mihály. A munkavállalás és gyermeknevelés mellett az adórendszer célja a gazdasági növekedés elősegítése. Azt hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja a kormány a gazdaság fehérítését, a vállalkozói terhek csökkentését. A társasági adó változatlan szintű lesz (10, illetve 19 százalék). A kormány határozott célja az, hogy egykulcsos legyen a társasági adó. Amint a gazdasági teljesítmény ezt lehetővé teszik, meglépik.

Az adórendszer súlypontját áthelyezték Varga szerint a fogyasztást terhelő adókra, és ez változatlan lesz jövőre is. Az előző ciklusban az egykulcsos, családi adórendszer bevezetésével jelentősen csökkentek az élőmunka terhei a miniszter szerint.

A gazdasági növekedés elősegítése érdekében javítják a gazdálkodói környezetet, csökkentik az adminisztratív terheket. Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző programok, miként a munkahelyvédelmi akció is, amelynek keretében eddig 890 ezer embernek tudtak segíteni járulékkedvezménnyel. Ezt a rendszert akarják kibővíteni úgy, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülők után is nagyobb kedvezmény járjon: bruttó 100 ezres határig lehessen ilyen kedvezményt érvényesíteni az anyukáknál.

2015-ben is folytatódik a gyed extra Varga elmondása szerint. Társasági adóaalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményt támogató vállalkozások. A sport területén megmarad a tao-kedvezmény, ám ez kibővül a felsőoktatás területével.

Az áfa általános kulcsa változatlan, 27 százalék marad. Öt százalékra csökkentették az élő és félsertésre vonatkozó áfát, ez jó a termelőknek, húsiparnak is, emlékeztetett Varga. Jelentős méredű fehéredés tapasztalható az ágazatban. Az élő és félsertés áfájához hasonlóan ugyanilyen szintre csökken a kulcs a szarvasmarha, juh, kecske tekintetében. A feldolgozók és termelők által fizetett áfa fog csökkenni, de azt várják, hogy a fogyasztói árban is csökkenés következzen be. A beszerző és az értékesítő szövetkezeteknek eközben nem kell majd helyi iparűzési adót fizetniük.

A feketegazdaságra kitérve Varga elmondta, folytatni szeretnék a korábban megkezdett intézkedéseket. Fontos, hogy a jövőben is szűkítsék az adócsalók mozgásterét, és hogy visszaszoruljon a feketegazdaság. Számos konkrét intézkedés lesz: ilyen lesz például a láncolatos áfacsalások érdekében megfogalmazott javaslat, mely szerint a tételes áfaösszesítő határát csökkentik 1 millió forintra 2 millió forintról. Az újonnan alakuló cégeknek emellett havonta áfát kell bevallaniuk. 2015-től felállítják az elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rendszert, így az lesz a cél, hogy ne lehessen olyan árut forgalomba hozni, amelyről az adóhatóság nem tud. Ennek az előkészítése most zajlik. Varga szerint jelentős mértékben segítheti azt, hogy az áfacsalások ellen fellépjenek.

A különadókról Varga elmondta, a kormány gazdaságpolitikája változatlan. Nincs ok, hogy ezen az adópolitikán változtassanak. A különadókra kitérve Varga elmondta, hogy marad a bankadó, marad a reklámadó, a kormány pedig a távközlési adó kiterjesztésére ad majd javaslatot: az internetszolgáltatásokra terjesztik ki utóbbi esetében. Ennek pontosítása történik meg a ma benyújtott jogszabályokban.

Az már a humor kategóriájába tartozik, hogy a miniszter indoklásként azt is felhozta, hogy egyre többen telefonálnak az interneten a VoIP-szolgáltatásokat igénybe véve, és így a távközlési adó eredeti célját nem teljes mértékben éri el, ezért is van szükség az újabb adónemre.

Afelől azonban senkinek nem lehet kétsége, hogy a kivetett adót a cégek – így vagy úgy – áthárítják majd a fogyasztókra.

Kérdésre válaszolva Varga megerősítette, biztosan kiterjesztik az online pénztárgépeket bizonyos szektorokra. Az még nem dőlt el, hogy mely területeken.

A reklámadó ügyében a kormány nem tervez változtatást – mondta el Varga kérdésre válaszolva. Ami a kitiltási botrányt illeti, Varga elmondta: Vida Ildikó már elnök volt a NAV-nál, amikor olyan megállapodást kötött vele, amely szerint minden, a munkavégzését befolyásoló döntésről tájékoztatja, és a miniszter eddig még nem kapott semmilyen információt az adóhatóság első emberétől. Ilyen alapon a minisztérium több száz munkavállalóját kérdezhetném meg, hogy kiket tiltottak ki – fejtette ki Varga. A miniszter szerint ha az amerikaiaknak valakivel Magyarországon problémájuk van, akkor az információt a rendelkezésükre kell bocsátaniuk.

A Fidesz üdvözli a kormány pénzügyi stabilitást és a szociális biztonságot garantáló adóterveit - közölte a nagyobbik kormánypárt kedden az MTI-vel, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kurucz Éva kormányszóvivő ismertette a jövő évi adócsomag részleteit.
A Fidesz szerint a kormány által bejelentett jövő évi adótervek "garantálják a családi adórendszer és az igazságos közteherviselés érdekében a különadók fenntartását, illetve a kis- és közepes vállalkozások alacsony adózását".

"A baloldali kispártok politikusainak észjárásával ellentétben nem hiszünk a megszorításokban, mert azok elszegényítették és tönkretették Magyarországot" - fogalmaztak a közleményben.

A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését – olvasható a párt hat és fél évvel ezelőtt közzétett nyilatkozatában.

Kiterjesztik a távközlési különadót, jövőre már az internetszolgáltatóknak is fizetniük kell a jelenleg is élő adónem szabályait alapul véve árbevételük (tehát nem profitjuk) 4,5-6 százalékát jelentő összeget. A döntést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be a jövő évi adócsomagról szóló sajtótájékoztatóján.

Emlékezetes: Hiller István szocialista kultminiszter 2008-ban jelentette be egy 0,8 százalékos hozzájárulás bevezetését, ami a mobil-tartalomszolgáltatásra és az internetszolgáltatásra is kiterjedt volna. Akkor a szakma és a közvélemény is egyaránt elutasította a tervet, és akkor ez még ért is valamit, a tömeges tiltakozás hatására az adóból végül nem lett semmi.

Az internetadó bevezetését két éve is határozottan cáfoló Fidesz 2008 áprilisi, a párt honlapján ma is olvasható közleményében az állt: “az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz, mert tovább mélyíti a Magyarországon amúgy is meglévő digitális szakadékot, és elzárja az új felhasználókat az internettől”...

Kifejezetten magas lesz a jövő évre bejelentett internetadó mértéke. Az adó alapja a felhasználó által bonyolított adatforgalom lesz.

Minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalmazás után 150 forintos adókötelezettséget ír elő a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ma bejelentett, jövőre életbe lépő új szabályozás. A távközlési adóról szóló törvény módosítása szerint az adó alanya a szolgáltató lesz, a mértékét a felhasználó által lebonyolított, GB-ban kifejezett adatforgalom jelenti majd.

Egy 5 GB-os mobilnetcsomag ma nagyjából 3000 forintba kerül, erre 750 forintnyi plusz költség kerül majd, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Egy korlátlan vezetékes hozzáférés árát 4-5000 forintnak számolva még brutálisabb arány jön ki, ezen ugyanis egy átlagnetező havi 30-50 gigát minden további nélkül elhasznál. Ebben az esetben az adó mértéke 4500-7500 forint lehet, ami jól láthatóan több, mint a havi díj. Ekkora pluszt egyik szolgáltató sem fog lenyelni.

(IT Café - MTI - HVG nyomán)

2018-ra szélessávú internetnek kell lennie minden magyar háztartásban, ez a kormány egyik célja a következő négy évre – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Csanádalbertin.

Lázár János az ötszáz fős Csongrád megyei településen, a községházán rendezett lakossági fórumon azt mondta, hogy nem lehet annyi buszjáratot indítani vagy olyan közel hozni a szolgáltatásokat a kistelepülésekhez, amely versenyképes lenne az infokommunikációs technológiával.

A világháló használatához szükséges eszközök egyre olcsóbbak lesznek, és az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek is alapkészséggé válnak. Egyre többen vannak, akik otthonról intézik ügyeiket, fizetik be a gáz- vagy villanyszámlát, ráadásul ezzel megtakarítást is tudnak elérni – tette hozzá.

A kistelepüléseknek kulcskérdés a gyors internetelérés kiépítése, amellyel közelebb lehet hozni a világot az itt élőkhöz. Az internet segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teszi a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést – hangsúlyozta az államtitkár.

Ahhoz, hogy a szélessávú internet eljusson minden háztartásba, négy év kemény munkára és több száz milliárd forintos beruházásra van szükség, de a program előkészítése már folyik – mondta Lázár János.

(MTI, 2014. I. 18.)

Csak azzal, hogy ezt a cikket elolvassa, 45 fillér adót fizethetne, ha már életbe lépett volna a kormány által javasolt internetadó. Kiderültek a Varga Mihály által bejelentett új különadó részletei. A szolgáltatóknak minden egyes gigabyte után 150 forintot kell fizetniük. Ezt bizonyára áthárítják majd a fogyasztókra.

Egy DVD-nyi adaton 705 forint adó lehet, de egy jó minőségű HD film letöltése még ennél is többe kerülhet. Egy családi fényképért vagy egy cicás gifért is közel egy forintot fizethetünk. Sokáig lehetne sorolni a példákat.

Az új adó - ha ebben a formában lép hatályba - alapvetően felborítja a hazai internetes világot. Ezért cserébe 20 milliárd forintot szedhet be a kormány Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint.

A törvénytervezet szerint egy gigabyte adatforgalom után 150 forintot kell majd fizetni. Ez a le-, illetve a felfelé irányuló adatforgalomra is vonatkozik. Tehát mindegy, hogy le- vagy föltöltünk valamit az internetre.

A törvény teljes szövege itt olvasható, az 51. oldalon szerepel a 150 forintos gigabytonként fizetendő díj.

Az adó alanyai ugyan a szolgáltatók, de semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy ezt a terhet is továbbhárítsák. Ez a logika érvényesül a legtöbbször a pénzügyi tranzakciós illetéknél is, vagyis a bankok egy egy az egyben áthárítják.

A törvényszöveg nem részletezi, hogy milyen szolgáltatásokat érint az új adó, hiszen sok magyar háztartásban néznek internetalapon nyújtott tévét - ezt nevezik IPTV-nek. Ilyen esetben egy rövid film vagy a híradó is több száz forintba kerülne. Vagyis ha így lép életbe az új sarc, gyakorlatilag ellehetetlenül az IPTV.

A szolgáltatóknak minden hónap 20-áig kell majd összegezniük a forgalmukat, és azt egy nyomtatványon bevallani az államnak.

Megszűnhetnek a korlátlan, azaz fixdíjas internetcsomagok. Ez lehet az egyik legfontosabb következménye az új adónak. Hiszen a szolgáltató nem kockáztathatja, hogy több adót fizessen be egyes ügyfelei után, mint amennyi díjat beszed. A ma az otthoni használatnál általános fixdíjas csomagokat tehát elfelejthetjük, újra oda kell majd figyelnünk, mennyit netezünk, töltünk le.

De a tévészolgáltatások versenyét is eldöntheti idehaza, ha az IPTV-k forgalmáért fizetni kell.

Egy ilyen adó jelenlegi formában teljesen ellehetetlenítené az internetszolgáltatók működését - derül ki az Origó elemzéséből is. Az egyik munkatársuk kábeltévés internet-előfizetéséért 2014 első tíz hónapjában összesen 82900 forintot fizetett szolgáltatójának.

A forgalmi adatokat vizsgálva kiderül, hogy a "tesztalany" otthoni szórakozásra, munkára és ügyintézésre vegyesen fordított adatforgalma után eddig 490 950 forint adót kellett volna fizetnie az internetszolgáltatónak. Ez közel hatszorosa még a hazai piacon elérhető legdrágább - és leggyorsabb - internetcsomag árának is.

Legálisan lehet játékokat megvenni és letölteni a Steam nevű internetes áruházból is. Ha itt valaki megvásárolja például a Watch Dogs című játékot, a 14 gigabájtos telepítőjének a letöltése után további 2100 forintnyi adót kellene fizetnie a tervek szerint.

Egy tízperces, HD-felbontású YouTube-videó nagyjából 140-150 megabájt forgalmat generál, ha tehát egy órát nézegetjük a videomegosztót, az nagyjából 900 megabájt forgalmat hoz össze, ami után 150 forintot kell fizetni.

A Spotify vagy hasonló internetes zeneszolgáltatások havidíjas zenét kínálnak, egy teljes zenei album meghallgatása nagyjából 100 megabájt adatforgalmat generál, tehát minden tizedik lemez meghallgatása után 150 forintot kellene fizetni a havidíjon felül.

Ilyen feltételekkel nem lehetne versenyképes, adatforgalomtól mentes széles sávú internetszolgátlatást kínálni itthon. A tervezett adó komoly gátat jelenthet a legális online tékák üzemeltetői számára is, hiszen egy film letöltése vagy streamelése több gigabájt is lehet, amely után több száz forintot kellhet fizetni. Ilyen feltételek mellett biztosan nem lehet számítani a Netflix vagy más piacvezető cég megjelenésére a hazai piacon.

(Origó nyomán)

A kedden benyújtott adócsomag egyetlen érdemi újdonsága az internetadó. Amiért hat éve ellenzékben még tiltakozott a Fidesz, abból most nagyon kemény adónemet csinálna. Nagyjából tíz film letöltésének több lenne az adója, mint amennyi most az előfizetési díj. Bár még sok a kérdőjel, az látszik, hogy az állam nagyot kaszálna a netezőkön.

Megkezdett gigabájtonként 150 forintos lesz az új internetadó, amit a szolgáltatónak kell fizetnie, derül ki a ma benyújtott adótörvénycsomagból. Az adót forgalom alapján kell megfizetni az államnak, tehát le- és feltöltésekre egyaránt vonatkozik majd, ha a kétharmad elfogadja az NGM törvényjavaslatát.

Ráadásul szinte azonnal oda kell adni a pénzt, a szolgáltatóknak havonta kell ezt megfizetni. Pontosabban minden hónapot nagyjából két hónappal később már el is kell számolnia ezt a szolgáltatóknak, és be is kell fizetniük a NAV-nak.

Ha tehát mondjuk havonta letölt tíz filmet jó minőségben, akkor nagyobb lehet az adó összege, mint amennyit a teljes internetszolgáltatásért fizet a szolgáltatónak.

Az adatforgalom alapú adó szembemegy az iparági trendekkel, hiszen az egész informatika kezd átállni az online szolgáltatásokra. A dokumentumok kezelése, a kommunikáció és az adatmegosztás is kezd internetalapúvá válni. Az üzleti élet ma attól hatékony és rugalmas, hogy a cégek szinte ingyen tudnak adatokat cserélni egymással.

A személyes adathasználat is nő, mert sokkal gazdaságosabb a felhasználók tömegeinek online eljuttatni a friss tartalmakat, mint más adathordozókon. A családi fotók és videók archiválása, a számítógépes játékok és a multimédiás szórakozás is egyre inkább az interneten zajlik. Frissítené a Windowst, vagy más szoftverét? Letöltene egy teljes Linux-telepítőt? Ha adatforgalom alapján számítják az adót, akkor ezentúl mindenért fizetni kell. Az interneten vett játékok darabonként 5-20 gigabájtosak is lehetnek, tehát több ezer forinttal drágulhatnak. Egyszerűbb lesz megrendelni ezeket dvd-n, olyan országból, ahol az áfa is alacsony.

Emellett Vargáék törvényjavaslata szerint a telefonadós rész sem változik, azaz magánszemélyek üzeneteiként és megkezdett perceiként 2 forintot, hívószámonként 700 forintot kell fizetnie a szolgáltatóknak. Céges számokról ez 3-3 forint és 5 ezer forint per hívószám.

A BIX-en mostanában napi átlagban 80-90 gigabit per másodperc az átlagos napi adatforgalom le és fel is. Ez nagyjából kétszer 10 gigabájtot jelent másodpercenként. Az percenként 1200, óránként 72 ezer, naponta 1,72 millió, egy évben 630 millió gigabájt. Ez megszorozva 150 forinttal nagyjából 95 milliárd jön ki. Ez nem a teljes magyar net adatforgalma, viszont nem is csak a lakosságé.

Az NGM szerint csak 133 millió gigabyte az éves lakossági adatforgalom, ezért csak 20 milliárd körüli bevételre gondoltak, írja a Portfolio. De ez könnyen alulbecsült szám lehet, hiszen az NMHH szerint csak mobilon elinternetezünk évente nagyjából 36 millió gigát. Márpedig azt a lakosság több mint fele soha nem használja netezésre, de akik használják, ők is jellemzően kevésbé adatigényes tevékenységekre.

Megközelítő átlagos adatok az internetet.hu alapján:

Az NMHH tavaly májusi jelentése szerint a vezetékes szélessávú internet-előfizetések becsült száma Magyarországon 2,213 millió volt. Ez azt jelenti, hogy ha minden előfizető csak annyit csinál, hogy havonta egyszer fellép egy honlapra, majd spórolva rögtön kihúzza a netkábelt, már 4 milliárd forint üti az állam markát.

A piaci viszonyokat tekintve jelenleg Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 35,2 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,8 százalékos részesedéssel. Ezt követte több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,4 százalékot tett ki, majd az Invitel következett 9,6 százalékkal. A törvény pontos hatásait a következő napok alatt lehet pontosan megbecsülni, de biztosan drágább lesz az internet, és ügyesen lebüntették a mobilpiacra is épp beszállni készülő Digit.

(Index nyomán)

5. frissítés: Facebook-oldalt indítottak a tiltakozók, itt lehet csatlakozni.

A szolgáltatókat tömörítő testület álláspontja szerint az új adónem ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést.

A tanács közleménye úgy fogalmaz: a közteher terve ésszerűtlen és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint szembemegy a kormány digitális stratégiájával a távközlési adó kiterjesztése az internetszolgáltatásokra.

Laufer Tamás az InfoRádióban elmondta: a közteher miatt az érintett vállalatok visszafoghatják fejlesztéseiket, illetve az előfizetőkre háríthatják a többletköltségeket.

(InfoRádió)

Az érdekképviselet szerint a tervezet súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. A tömörülés a parlamenti pártoktól azt kéri, ne szavazzák meg a javaslatot.

A szakszervezet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az internet nyújt segítséget ahhoz, hogy a legkisebb település legkisebb iskolájához is eljusson az elektronikusan feldolgozott tananyag, tankönyv, valamint segítséget nyújt az idegennyelv-tanuláshoz.

Mint állásfoglalásukban rögzítették: az internet használata nem függhet attól, hogy milyen az anyagi helyzete a szolgáltatás igénybe vevőjének.

"A XXI. század pedagógiai folyamatai nem nélkülözhetik az internet szabad használatát, ami segítséget nyújt az oktatás minden területén ahhoz, hogy kinyíljanak az iskolák falai, és a pedagógusok, a tanulókkal közösen, belépjenek a múzeumok, könyvtárak, színházak kapuján" - fogalmaztak.

A szakszervezet szerint az internet-szolgáltatás megadóztatásával a civil szervezetek - többek között a szakszervezetek - működését is ellehetetlenítik.

A tömörülés a honlapjára érkező tiltakozó nyilatkozatokról tájékoztatja a parlamenti pártokat, kérve, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot, és tájékoztatják a köztársasági elnököt is, nála azt kezdeményezve, ne írja alá a szerintük az alaptörvény rendelkezéseibe ütköző jogszabályt.

Az érdekképviselet a tájékozódáshoz és a tudáshoz való hozzáférés korlátozásaként értékeli a kormány javaslatát. A szakszervezet támogat minden tiltakozó megmozdulást, amely ennek a tervnek a bevezetése ellen szerveződik - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.

Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli, a nethasználat megadóztatása újabb ok lesz arra, hogy a fiatalok elhagyják az országot.

Az elnök szerint "senki nem gondolhatja komolyan, hogy a pluszköltséget jelentő adót a szolgáltatók nem fogják valamilyen formában a felhasználókra hárítani".

"Az internetadó bevezetése nemcsak az emberek munkájába, életébe való drasztikus beavatkozás, hanem olyan intézkedés, amely versenyhátrányba hozza a gazdaságot, az egész országot. A VDSZ elsőként tiltakozik ennek a döbbenetesen konzervatív, sőt a fejlődést kifejezetten akadályozó adónak a bevezetése ellen" - olvasható a vegyipari szakszervezet közleményében.

Székely Tamás szerint "a kormány jobban tenné, ha a tömegeket hátrányosan érintő újabb intézkedések kimódolása helyett a közös teherviselés módjának kidolgozásán fáradozna, s azon ötletelne, hogyan lehetne a gazdagokat, a magas keresetűeket is érintő progresszív adózást, második kulcsos rendszert bevezetni".

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését.

A szakmai szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangoztatja: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz".

Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. A szabályozás hatására nem az adóbevétel fog nőni, hanem az internethasználat fog csökkenni - hívják fel a figyelmet.

Az internet szolgáltatást érintő bármilyen adóteher biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet - írták a közleményben. A szövetség szerint a lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő-piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

A törvényjavaslat szerinti internetadó az IVSZ előzetes véleménye szerint egyebek közt rövidtávon megszűnésre kényszeríti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. Közép- és hosszútávon ellehetetleníti a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, például a mobil TV vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. Amennyiben az adó az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról.

Az IVSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.

Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel - áll a közleményben.

Az informatikai iparágat képviselő szövetség rávilágít, hogy a KSH 2012-es adatai alapján ez az ágazat volt az egyetlen, amely még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal.

A párt frakcióvezető-helyettese szerint az adótípus jelenlegi formája több ezer forintos terhet ró az átlagfelhasználóra.

A kormány célja, hogy 2015-ben is fenntartsa a családi adórendszert, emellett a tervek szerint marad a kis- és középvállalkozások alacsony adózása és a különadók is - ezt jelentette be kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az irány bizonyos elemeivel ugyan egyetért, a különadókkal kapcsolatos politikával azonban már nem feltétlenül a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Z. Kárpát Dániel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: korábban is bebizonyosodott, hogy a bankágazati különadót, a tranzakciós illetéket és a korábbi típusú távközlési adót szinte vagy teljes egészében áthárították a lakosságra, holott nem ez volt a jogalkotó célja.

"A mostani csomag talán legdurvább eleme az internetadó" - jegyezte meg a politikus, hozzátéve: ha a jelenleg ismert formájában vetik ki ezt az adótípust, az horrorisztikus terhet róhat egy átlagos felhasználóra. "Nemcsak azért ellenezhető, mert indokolatlanul terhel magyar embereket, hanem azért is, mert a gazdasági fejlődés egyik motorját kapcsolná ki, és lassítaná fejlődését" - érvelt.

A Jobbik frakcióvezető-helyettese kiemelte: a Fidesz 2008-ban még helyesen látta a helyzetet, az akkori internetadó-tervezetre reagáló közleményének szinte minden sorával egyet lehet érteni. A probléma most az, hogy kormányon egészen hasonló lépésre készülnek - tette hozzá. Mint mondta, a tervezetet vissza fogják vonni, vagy legalábbis megváltoztatják, mert jelenleg több ezer forintos terhet róna egy átlagos felhasználóra. "Ilyen átgondolatlanul, ennyire cikis javaslatot beterjeszteni felelőtlenség" - hangsúlyozta.

Az ellenzéki párt úgy látja, a kedden ismertetett csomagot elemeire kell szedni. Z. Kárpát Dániel közölte: támogatja, hogy "a kétgyermekes családok esetében olyan adókedvezmények jöjjenek be, amelyek akár mérhető népesedési hasznosulással is járnak". A Jobbik javasolni fogja, hogy ezek ne 3-4 év alatt, több lépcsőben, hanem azonnal lépjenek életbe. Szavai szerint az áfa rendszeréhez is hozzá kell nyúlni, a cél, hogy az áfa minden alapvető élelmiszer esetében 5 százalékra csökkenjen.

A politikus kiemelte: az adócsomag minden olyan elemét támogatják, amely az aktívakat és a rászorulókat egyaránt segíti, ám az "internetadó névre keresztelt, a szolgáltatókra kivetett, de áthárítva az emberekkel megfizetett értelmetlen tervet nemcsak hogy nem támogatunk, hanem mindent megteszünk az ellen, hogy hasonló életbe léphessen" - mondta a Kossuth Rádióban Z. Kárpát Dániel.

A megkezdett gigabájtonként 150 forintos internetadóról Pankucsi Zoltán a Ma reggelben azt mondta, nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, "egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira". Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe. Az adó nem a felhasználókat, hanem az internetszolgáltatók eredményét terheli majd, és a szakember szerint a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy áthárítsák a fogyasztóra. (Hát persze hogy nem fogják...)

Pankucsi Zoltán hozzátette azt is, a javaslat még változhat.

(MTI - Híradó nyomán)

Kapcsolódó: Jobbik: ma is helytállók a Fidesz 2008-as indokai az internetadó ellen

Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ), amelynek tagjai jellemzően az ország kistelepülésein végeznek internet-, kábeltelevízió- és telefonszolgáltatást.

Az MKHSZ kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás - olvasható a szervezet közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.

Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.

Az MKHSZ tagjainak vállalkozásai és hálózatai azokon a településeken működnek, ahol a multinacionális társaságoknak üzleti megfontolásból nem volt rentábilis kábelhálózat kiépítése. Ebből következően az MKHSZ tagjainak működése nagyon fontos az ott élő emberek számára, hiszen másképp nem, vagy csak nehezen jutnának korszerű kábeltelevízió és internet szolgáltatáshoz - áll a szövetség közleményében.

A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács álláspontja szerint az internetadó ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést, ezért a tervezet visszavonását kérik a kormányzattól.

A HÉT közleménye szerint az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények.

Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását, és visszafordítaná az országot a digitális fejlődés útján - mutatnak rá.

Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internetfejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával.

Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet-szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.

A szakmai szervezet szerint a megjelent adótervezet drasztikus, éves szinten akár 100 milliárd forintos terhet jelenthet, miközben a magyar hírközlési ágazat jelenleg is kiugróan magas adóteherrel dolgozik.

A kormánypárti frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg. (Miközben jól tudják, hogy eddig egyetlen hasonló esetben sem így történt - a szerk.)

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerdai megkeresésére adott válaszában felidézte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik".

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz - folytatta -, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz.

Jelezte továbbá, hogy célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel".

A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófizetési felső korlát bevezetéséről - közölte Rogán Antal.

A politikus hangsúlyozta: "szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani. A magánszemélyek előfizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni".

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: "Az internetadó értelmetlen, felesleges és átgondolatlan, ezért a Fidesz nem is támogatja"