A kari tanácson megegyeztek, hogy három tantárgy alkotja majd az "értelmiségképző tantárgycsomagot", ahogy György Péter hívta: a rasszizmus kultúrtörténete, társadalomelmélet, valamint tudományfilozófia. Az igazgató a három egy féléves tantárgy kötelezőként bevezetését javasolta a tanácson, de elképzelhető, hogy végül "csak" kötelezően választható kurzus lesz belőlük. A tantárgyak kialakításában az egyetem minden tanszéke részt vesz, és több oktató tarthat majd egy-egy órát, sőt vendégelőadókat is hívhatnak, akár külföldről is – így az elképzelés.

A holokausztmitológia sulykolása A rasszizmus kultúrtörténete című tárgyban fog helyet kapni, hiszen "a fajról való gondolkodás az antikvitástól kezdve mindenkinek nagyon hasznos ismeret lehet". "A társadalom és a felelősség fogalma is fontos, hiszen ebből következik, hogy például a menekültek kapcsán az a válasz, hogy 'mars haza!', az nem válasz, hanem a gondolkodás visszautasítása. A tudományos érvelés vagy a társadalomtudomány logikája, illetve ennek hagyományainak megismerése egyébként a hallgatók szakmai fejlődését is elősegíti" – fejtegette György Péter.

"A világnézetébe senkinek sem szeretnénk beavatkozni, de ennek a csomagnak olyannak kell lennie, amely felvértezi a hallgatókat a vak előítélet, a rasszizmus ellen. Ha ezt bevezetjük, akkor megtettük, ami tőlünk telt azért, hogy politikai értelemben ne legyen valakiből bolond" – mondta György, hozzátéve: olyan egyetem persze nincs, amely nem termel ki Vona Gáborokat.

Arról is beszélt, hogy "mindenképpen a konszenzuson alapuló átalakítás híve", ezért a diákokkal közösen akarnak dolgozni az ügyön. Végül elmondta: a diákoknak a HÖK-ön keresztül a tantárgyak tartalmi részébe lehet majd beleszólásuk, a keret, illetve a kötelezővé tétel kapcsán nem, "hiszen a tanárok viselik a nagyobb felelősséget". Egyébként ő azt tapasztalta, hogy "a saját diákjaiknak elegük van abból, hogy jobbikosoknak tartják őket", és támogatják a tantárgycsomag bevezetését. A kari tanács résztvevői is érdeklődésüknek és támogatásuknak adtak hangot, ellenvélemény nem volt.

A Jobbik léte és a kormány erre adott reakciója egyébként egy tragédia; az egyetemek ettől szenvednek – fejtette ki György Péter. A Jobbik az igazgató szerint egyébként "egy tehertétel a bölcsészkar életében"; az egyetemen "holokauszttagadásnak, homofóbiának és cigánygyűlöletnek nincs helye" – mondta, amikor pedig a szélsőbaloldalról kérdezte a lap, azt mondta: a baloldali diákság aránya elenyésző, a baloldal eltűnt a fiatalság köréből.

A radikalizmus viszont "egy nagyon súlyos probléma", az egyetemeknek pedig semmilyen más ellenszerük nincs, mint "a megfelelő tudással felvértezni a hallgatókat". A Jobbik egy neonáci párt – mondta, hozzátéve: a kitételt a pártelitre, és nem a tagságra vonatkoztatta. A Jobbik népszerűségének oka nem az antiszemitizmus vagy a homofóbia, hanem a fiatalok mélységes megvetése a korrupció és a kiürült magyar politikai elit iránt; ebből van elegük, ezért fordulnak a protestpártokhoz, mert minden korrupcióellenes retorikára nagyon érzékenyek. A diákok radikalizálódása ellen az egyetem csak szellemi eszközökkel harcolhat. Ha a rendszerváltás utáni kormányok tönkretesznek egy országot, az automatikusan a társadalomból kifelé sodor egy generációt – fejtette ki György Péter. Ezért szükséges szerinte az egyetemi képzés átalakítása, a curriculum, a tantárgyak "karban tartása" ennek megfelelően – fogalmazott.

Az igazgató kitért a pázmányos holokausztoktatásra is, amelyet örömmel fogadott. Mint mondta, "ha összezárunk, az üzenet a Jobbiknak". Magát optimistának vallotta: "botor dolog lenne minősíteni a pázmányos holokausztoktatást, amíg nem látjuk, pontosan mit takar". Kényes pont a dékán Prohászka-cikke, de egészében véve nincs ok kételkedni abban, hogy a Pázmány vezetőségét az őszinte szembenézés szándéka vezérli – fogalmazott a vezető. "Ezt fontos politikai lépésnek tartom, amely elhozhatja az imázsváltást" – mondta, hozzátéve: amit feleslegesnek tart, az az izraeli nagykövet jelenléte ebben az ügyben, bár nyilván Ilan Mornak politikai szempontból fontos ez. Az is szerencsésebb lett volna, ha magyar történészekre támaszkodva állítják össze az anyagot, a magyar katolikus egyház elkötelezettségének a bizonyításához nincs szüksége Izraelre – mondta.

György felvázolta a tantárgycsomag várható útját: bár jövő héten újra összeül a kari tanács, de az érdemi munka ősszel veszi majd kezdetét, amikor feláll az egyeztető bizottság, és várhatóan egy egész tanévet felemészt majd a tárgyak megszervezése, az egyeztetés és szervezés, hiszen hosszú munkafolyamatról beszélünk – húzta alá az igazgató.

(MNO korrigálva)

A kommunizmus évtizedeit idéző, foxi-maxis tantárgycsomagot kíván kötelezően bevezetni az ELTE Bölcsészettudományi Kara György Péter intézetigazgató javaslatára. A kurzusoknak ráadásul nemcsak ideológiai, hanem nyíltan pártpolitikai céljai is vannak, ami különösen elfogadhatatlan. De így legalább már nemcsak azt tudjuk, hogy a nemrégiben lezajlott dékánválasztás során megfenyegették és megzsarolták a hallgatói önkormányzat választójoggal rendelkező tagjait, hanem arra is láthatunk példát, hogy a kar új vezetőjének támogatói milyen, politikailag erősen motivált ígéreteket kaphattak a jövőre nézve - írja közleményében Szávay István, a Jobbik alelnöke. Alább a folytatás.

Véleményünk szerint az egyetemek nem a jobbikos hallgatók tömegeitől, hanem sokkal inkább a számos helyütt még mindig fennálló, az egyenlőség és a tolerancia jelszava mögé bújtatott balliberális véleménydiktatúrától szenvednek igazán. Tragikusnak tartjuk továbbá, hogy az SZDSZ-t máig sirató értelmiség 25 év után sem képes felismerni, hogy az általuk képviselt eszmeiség erőszakos és kizárólagos sulykolása során már eddig is rendre túlzásokba estek. Világosan kell látni ugyanis, hogy az ELTE BTK politikai szempontból egyoldalú, tudományos tekintetben szakmaiatlan, egyébiránt pedig felesleges és ostoba terve a céljával tökéletesen ellentétes hatást fogja elérni.

György Péter nyilatkozata az ’50-es éveket idéző nyílt fenyegetés azok ellen, akik Magyarország második legerősebb pártjával szimpatizálnak. Éppen a tolerancia és kirekesztés ellen leghangosabban küzdők akarnak tehát egyetemi hallgatókat politikai szimpátiájuk alapján megbélyegezni és kirekeszteni. Ráadásul régóta közismert tény, hogy az egyetemisták körében a Jobbik már a legnépszerűbb párt.

Arra biztatjuk egyetemista tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni! Ha bárkit közülük meggyőződése miatt politikai támadás vagy diszkrimináció ér, forduljon hozzánk bizalommal, biztosítjuk számára a nyilvánosság erejét és szükség esetén a jogi segítséget is!