A Martonfán építendő ideiglenes befogadóállomással (menekülttáborral) kapcsolatosan jogászként és európai parlamenti képviselőként súlyos jogszabálysértéseket észleltem, amelyeket álláspontom szerint csak úgy lehet orvosolni, hogy a táborok létesítéséről szóló kormányrendeletet visszavonják (hatályon kívül helyezik), ugyanis a Martonfán kijelölt építési terület jogszerűen nem használható fel ilyen létesítmény létrehozására, tekintettel arra, hogy a terület a Nemzeti Földalap része. Mint azt a továbbiakban kifejtem, ezen túlmenően az üggyel összefüggésben a rendőrség is olyan súlyos jogszabálysértéseket követett el, amelyek miatt azonnali felelősségre vonásra van szükség.

A kormányrendelettel menekülttábor létesítésére kijelölt földterület a Nemzeti Földalap része. A Nemzeti Földalapba tartozó területeket az erre vonatkozó törvény (2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról) alapján kizárólag mezőgazdasági, illetve vidékfejlesztési vagy ezekkel összefüggő oktatási célra lehet hasznosítani. A martonfai polgármestertől, alpolgármestertől és a lakosságtól kapott tájékoztatás szerint a terület a régi időkben is mezőgazdasági rendeltetésű volt, arra most is alkalmas lenne, olyannyira, hogy a helyi közösség kérte, hogy szociális szövetkezetük részére, nagyrészt munkahely-teremtési céllal hasznosíthassák. (E kérésüknek - ugyanaz a magyar állam, amely most menekülttábort kíván létrehozni a területen - nem tett eleget.) Ebből következően a törvény 1. paragrafus 3. bekezdésének i, pontja sem alkalmazható, hiszen gazdaságosan művelhető területről van szó. Az egész törvény, s a Nemzeti Földalap intézményének lényege, hogy minden arra alkalmas területet mezőgazdasági művelésben kell tartani, a magyar föld a magyar nemzet kincse, amellyel rendeltetésétől eltérő céllal sem az állam, sem annak valamely szerve nem rendelkezhet.

„A Kormány 212/2015. (VII. 31.) Korm. rendelete az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” című rendelet meg sem említi, hogy a menekülttábor céljára kijelölt terület a Nemzeti Földalapba tartozik, s ennélfogva annak hasznosítására a Nemzeti Földalapról szóló törvény az irányadó. A Nemzeti Földalapról szóló törvény kógens módon, azaz mérlegelést nem tűrően rendelkezik arról, hogy mi a Földalap rendeltetése. A menekülttábor létrehozása a Nemzeti Földalaphoz tartozó földterületen a törvény erejénél fogva kizárt. Ebből következően a Martonfán ideiglenes befogadóállomás létrehozásáról szóló kormányrendelet törvénysértő, azt haladéktalanul hatályon kívül kell helyezni, s Martonfán menekülttábor nem építhető.

Belügyminiszter úr és az egész magyar (és európai) nyilvánosság figyelmébe ajánlom azt a filmfelvételt, amelyen a Hír24.hu stábja rögzítette a rendőrség - nyilvánvalóan megfélemlítő célú, súlyosan jogellenes - intézkedéssorozatát, augusztus 3-án.

A mellékelt linken látható felvétel harmadik percében jelentős, egyenruhás rendőri erők vonulnak fel a településhez tartozó, a Nemzeti Földalap részét képező földterületre. Az intézkedés helyszíne tehát nem valamely feudális földesúr, hanem a Magyar Nemzet tulajdonában áll, jelenleg egyáltalán nem használt. Az intézkedés helyszíne az intézkedés alá vont lakosok településének területén van, ott békés emberek tartózkodnak, beszélgetnek, megdöbbenve a menekülttábor építése tervének friss hírétől. Világosan látszik, hogy a jelenlévők sem a vagyonbiztonságra, sem más védett értékre nem veszélyesek. A kivonuló, a látvány alapján kb. 30, a felvételen szereplő egyik helyi lakos szerint 50-60 egyenruhás rendőr „bevetése” azonnal láthatóan szükségtelen és aránytalan. A felvétel harmadik perce körül a helyszínparancsnok a következőket mondja:

Ezt követően a rendőrök minden jelenlévőt igazoltatnak. A Rendőrségről szóló törvény ilyen tartalmú intézkedésre a rendőrségnek nem ad felhatalmazást. A lakosságot terrorizáló rendőrállamokban, diktatúrákban a rendőrség intézkedései önkényesek, demokratikus jogállamban a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy a rendőrség milyen esetben, milyen tartalommal intézkedhet, egyebek mellett azt is, hogy mikor igazoltathat. Kérem belügyminiszter urat, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a lakosság számára mélyen megalázó, az emberi méltósághoz való jogot durván sértő intézkedésnek mi volt a jogszabályi alapja. Földművelésügyi miniszter urat pedig arra kérem, tájékoztasson arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő szervezet mely munkatársa helyezett kilátásba „esetleges későbbi jogérvényesítést” a falujuk területén, a magyar állam, azaz a nemzet tulajdonában álló, használaton kívüli földdarabon elkeseredetten beszélgető vidéki magyar emberekkel szemben. Szeretném tudni, hogy miféle „jogérvényesítéssel” fenyegetőztek, mely jogszabály alapján, s Ön elégedett-e beosztott munkatársainak e magatartásával?

A felvétel későbbi szakaszában a helyszínparancsnok „arról tájékoztatja” Martonfa jelenlévő lakosságát, hogy a kormány ideiglenes befogadóállomás létesítéséről határozott a területen, hozzátéve, hogy a kivitelezési munkálatokat azok megkezdését követően a lakosság nem akadályozhatja. A település polgármestere, alpolgármestere és lakosai mind az általam megjelölt filmfelvételen, mind a médiában egyéb időben és formában azt hozták a nyilvánosság tudomására, hogy ez volt az első alkalom, hogy az állam valamely szerve részéről tájékoztatást kaptak a menekülttábor építésének tervéről. Felhívom belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy kizárólag katonai típusú diktatúrában szoktak állami szervek fegyveres erők útján „üzenni” döntéseikről a helyi lakosság felé. Jogállamban az állami szervek és magánszemélyek közötti „üzenetközvetítés” nem a rendőrség feladata. Áttanulmányozva a Rendőrségről szóló törvényt, nem találtam olyan jogszabályhelyet, amely efféle „üzenetközvetítésre” a rendőrségnek törvényes felhatalmazást adna. Kérem, szíveskedjen pontosan megjelölni azt a jogszabályt, amely alapján a rendőrség ezt a feladatot – az arra hatáskörrel rendelkező, s arra az önkormányzatiság, s a demokrácia elvei alapján köteles – állami szervek helyett magára vállalta.

Ismételten hangsúlyozom, hogy jogállamban a rendőrség kizárólag a jogszabályban pontosan körülhatárolt tevékenységet végezhet.

Megragadom az alkalmat, hogy feltegyem Belügyminiszter úrnak azt a kérdést, amely igen sok magyar állampolgárt foglalkoztat. A Rendőrségről szóló törvény 1. szakaszának 10. pontjának első fordulata úgy rendelkezik, hogy a rendőrség:

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy – miközben a rendőrség a fentebb írtak szerint a migráció „kezelésével” összefüggésben többszörösen és durván túllépi hatáskörét az illegális migráció következményeitől szenvedő magyar lakossággal szemben -, miért nem látja el a törvényben számára megjelölt feladatot? Miért nem gondoskodik törvényes kötelezettsége szerint arról, hogy az illegális határátlépések tömegét megállítsa, a menedékjogra jogosultakat/menedékkérőket az államhatárnál a legális határátkelő helyek felé irányítsa, a többieket pedig visszafordítsa, s a törvényes rendet a migrációval, s a menedékkérőkkel szemben is fenntartsa?

Kérem miniszter urakat, hogy kérdéseimre – az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak alapján is – válaszaikat megadni szíveskedjenek. Kérem továbbá, hogy hivatalból vizsgálják ki, hogy az I. pontban írtak a kormányrendelettel érintett másik település, Sormás vonatkozásában is fennállnak-e. Kérem, hogy a magasabb rendű jogszabállyal ellentétben álló, azaz törvénysértő, s egyben alkotmánysértő hivatkozott kormányrendelet azonnali hatályon kívül helyezése iránt intézkedjenek. Kérem továbbá belügyminiszter urat, hogy törvényes kötelezettségénél fogva akadályozza meg, hogy a kialakult migrációs válság a magyar lakosság rendőri eszközökkel történő megfélemlítéséhez vezethessen a továbbiakban.

Tisztelettel,

dr. Morvai Krisztina
jogász, egyetemi docens,
európai parlamenti képviselő