Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke keddi sajtótájékoztatóján a Hír TV kérdésére úgy fogalmazott: a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Példaként beszélt az illegális bevándorlással kapcsolatos magyar kormányzati álláspontról, amelyet ezek a civil szervezetek ezerrel támadnak, ami szerinte megengedhetetlen.

"Magyarországnak van egy megválasztott parlamentje, van egy kormánya, és ők meghozták ezt a doktrínát, az emberek megszavazták, egy népszavazással megerősítették, és egy nemzeti konzultáción is. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani és el kell innen takarítani, és most ennek eljött a nemzetközi lehetősége is az új amerikai elnök megválasztásával" – mondta. A törvényjavaslatról szólva jelezte, hogy minden ilyet támogatni fog a Fidesz-frakció. A szóban forgó tervezet célja, hogy "tisztán lássunk" – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök szinte ugyanazt mondta el a Habony-féle 888-nak adott karácsonyi interjújában, amit ma Németh Szilárd. Szerinte az embereknek világszerte elegük lett a nemzetállam meggyengítéséből és a politikai korrektség mögé rejtőző liberális aberrációból. Utóbbira Soros György tevékenységét említette példaként. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy 2017 lesz a megbélyegzés elleni szellemi lázadás valódi éve.

Németh Szilárd ősszel beszélt arról is, hogy titkosszolgálatokkal világíttatná át a Soros-hálózatot, vagyis a milliárdos által is támogatott magyarországi civil szervezetek tevékenységét.

Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese "diktatúrákat idéző kijelentésnek" tartja a Fidesz alelnökének szavait. Szakács László közleményében azt írta: "a civil nyilvánosságot így csak elnyomó rendszerek szokták fenyegetni". Németh Szilárd kijelentése az önkényes hatalmi arrogancia nyílt és brutális megnyilvánulása volt – fogalmazott –, az MSZP szerint magát demokratának valló politikus ilyet nem ejthet ki a száján. Szerinte Németh Szilárdnak vállalnia kell szavainak következményét: távoznia kell a közéletből.

Közleményét úgy zárta: az urizáló fideszes elit ne a civileket fenyegesse, hanem fejezzék be a lopásokat! Ha Orbán Viktor és társai felhagyna a korrupcióval, a civilek társadalmi kontrolljától sem kellene tartania.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke is közleményben reagált. Úgy fogalmazott: "Orbán Viktor illiberalizmusát egyre nehezebb megkülönböztetni Vlagyimir Putyin diktatúrájától". Oroszországban minden külföldről támogatást kapó civil szervezetet automatikusan külföldi ügynöknek minősítenek, Orbán Viktor pedig ugyanerre készülhet a törvénymódosítással.

A Demokratikus Koalíció emlékezteti Orbán Viktort: bármilyen erős érzelmeket is táplál Vlagyimir Putyin iránt, ezt a helyet itt, a Kárpát-medencében nem Oroszországnak hívják. A DK óva inti a Fideszt attól, hogy "saját népére", a politikától független civilek szervezeteire támadjon.

"Nem tudjuk pontosan, mit tervez a kormány a civilek ellen, de nem ijedtünk meg a legfrissebb nyilatkozatoktól. Továbbra is azért fogunk harcolni, hogy megvédjük ügyfeleinket és minden magyar állampolgárt a hatalom túlkapásaival szemben" - írta a Társaság a Szabadságjogokért a Facebook-oldalán.

(MNO - HírTV - HVG nyomán)

(A téma 6:33-tól kezdődik.)

"Rossz hírünk van Németh Szilárd számára: a politikába mindenkinek joga van beleszólni, nem csak a szavazóknak négyévente és nem csak a választásokon induló pártoknak" – válaszolta a Fidesz-alelnöknek a Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleményében. A szervezet felidézte az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 19. cikke a véleménynyilvánítási jogot, 21. cikke pedig a szervezetek szabad létrehozását biztosító egyesülési jogot nyilvánítja ki, ezek ugyanis politikai jogok, amelyek az egyének és szervezetek azon szabadságát garantálják, hogy fontos közügyekben véleményt formáljanak, megnyilvánuljanak, és törvényes eszközökkel – tüntetéssel, nyílt levelekkel, pereskedéssel – megpróbálják érvényre juttatni a meggyőződésüket, azaz politizáljanak.

"Ezeket a jogokat biztosítja az Alaptörvény is, éppen azért, hogy a hatalom ne legyen korlátlan" – tették hozzá.

A Helsinki Bizottság kitért arra, hogy érdekes módon Németh Szilárdnak nincsen gondja azokkal a választásokon szintén nem induló szervezetekkel, amelyek a kormány érdekében akarnak beleszólni a pártpolitikába, mint a CÖF, vagy hogy a baloldali kormányok idején sem zavarta a Fideszt, amikor az akkori baloldali kormányzati álláspontot támadták.

"De ennél súlyosabb a helyzet. Eljutottunk oda, hogy a vezető kormánypárt magas rangú politikusa kimondja: akik nem értenek egyet a központi hatalommal, azoknak nincs joguk beleszólni a közügyek folyásába, sőt nem is kívánatosak ebben az országban" – írják a közleményben, majd hozzáteszik, ez leginkább az államszocializmusból ismerős, mert amit Németh Szilárd mondott, az a demokrácia nyílt tagadása, ráadásul olyan stílusban – hiszen "kitakarítani" a szemetet szokták –, amely a más véleményen lévőktől az emberi minőséget is elvitatja.

A Magyar Helsinki Bizottság azonban azt is hozzátette: "mi azonban maradunk, és továbbra sem mondunk le arról, hogy gyakoroljuk alapvető politikai szabadságainkat: beleszólunk a közügyekbe, és – ahogy megalakulásunk óta minden kormány alatt megtettük – számon fogjuk kérni, ha a hatalom megsérti az emberi jogokat. Végül is, a Helsinki Bizottság már akkor fellépett az állammal szemben a menekültek jogaiért, amikor a Fidesz még liberális ellenzéki párt volt" – írták.

Szürreális sajtótájékoztatót tartott Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a határvadászok eskütétele alkalmából. Először röviden összefoglalta az illegális bevándorlás megakadályozására és az ország biztonságának megőrzésére eddig hozott kormányintézkedéseket. Aztán kérdésekre válaszolt, és ezzel egy egészen furcsa párbeszéd kezdődött közte és az újságírók között.

Németh Szilárd először cáfolta, hogy ő nevezte volna meg az országból kitakarítandó álcivil szervezeteket. Szerinte azzal, hogy egy korábbi alkalommal egy újságíró rákérdezett a szervezetekre (TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, Transparency International Magyarország), a szervezetek maguk vették magukra ezt az inget, de hogy ezt pontosan hogyan értette, az nem derült ki.

Később az egyik újságíró rákérdezett, hogy az Eötvös Károly intézetet is álcivilnek tartja-e, mire Németh visszakérdezett, hogy most épp az inget akarja-e a sajtó ráhúzni egy szervezetre: ekkor vált világossá, hogy szerinte a média szándékosan torzítja a mondanivalóját, és ezt később ki is mondta.

Ennek fényében persze nagy kérdés, hogy jó ötlet-e Németh Szilárdnak sajtótájékoztatókat tartani, de hogy intellektuális tartását megőrizze, a kormány legitimációs felhatalmazása kapcsán váratlanul a német filozófus Jürgen Habermast emlegette. A médiamunkások azonban ennek ellenére további kérdésekkel, illetve a kijelentései közti ellentmondások felhánytorgatásával zaklatták.

Becsületére legyen mondva, Németh derekasan tűrte a rohamokat – igaz, amit mondott, azzal szinte sosem sikerült megválaszolni a kérdéseket.

Az mindenesetre kiderült, hogy szerinte

Németh Szilárd a CÖF kapcsán teljesen magától értetődően beszélt arról, hogy ha egy szervezet a kormányt támogatja, nem lehet álcivil, mert "az a politika, ami mellett kiáll a békemenet, átesett egy választási, legitimációs próbán".

A másik oldalon ez nem látszik, "egyértelmű", hogy egy idegen érdeket szolgálnak, ami mellett itthon senki nem állt ki. Ezért "álvalóságot" készítenek, és "annak a mátrixnak" akarnak megfelelni, nem az emberek elvárásainak.

Németh kicsit visszavett az álcivilek kitakarításának szükségességéről szóló korábbi kijelentéséből. Ezt így fejtette ki:

Azokra a kérdésekre, amelyek sorra azt firtatták, hogy akkor mégis milyen lépéseket tervez a kormány az "álcivilekkel" szemben, rendre azt válaszolta, hogy az "átláthatóságot". Szerinte nyilván az veszi ezt magára, az rezzen ettől össze, akinek magára kell vennie. "Megriadtak, de nem tőlem, hanem maguktól."

Ezt később még mélyebben kifejtette, amikor azt kérdezték tőle, hogy melyik civil hasznos, és azt ki dönti el. Németh szerint "ő", tehát a civil szervezet dönti el. Mégpedig azzal, hogy milyen tevékenységet végez.

Ezután Németh a jogállam elméleti működése és annak orbáni gyakorlata közti különbséget is megvilágította: "Az egyetemen azt tanultuk, hogy másnak is igaza lehet a kormánnyal szemben. De ez nem az egyetem. Amikor a határon meg kell akadályozni, hogy több százezer illegális bevándorló lerohanjon minket, az más eset."

Amikor az általa is emlegetett külföldi érdekek és a háttérhatalom mibenlétéről kérdezték, kiderült, hogy azért nem tud válaszolni, mert az elmélet és a gyakorlat különbségei ezt nem teszik számára lehetővé: "Nem definiálnám (a háttérhatalmat), nem vagyok filosz. Nem tudom szabatosan definiálni. Ezek egyetemi kérdések, én politikus vagyok. Gyors és megbízható döntéseket kell hozni."

De aztán mégis megpróbálta definiálni:

Aki még ekkor sem értette, annak aztán tényleg szájbarágós magyarázattal szolgált: azokkal a szervezetekkel nincs baj, amelyek
nem fogadnak el külföldi támogatást, és nem arra építenek, hogy a külföldi megbízó nyelvi és logikai definíciós terében próbáljanak működni, megfelelni a megbízásoknak.

Ezekhez a mély bölcsességekhez képest üdítő pillanat volt, amikor végre érthetően beszélt: a kormány egyelőre még semmi konkrét ellenintézkedést nem tervez. "Várjuk meg a vagyonbevallásokat, tájékozódunk, és az alapján hoz majd döntést a parlament" – fogalmazott.

Később ehhez annyi tett hozzá, hogy nem akarunk senkit betiltani. A polgári demokrácia sarokkövének tartjuk a civil társadalmat.

Végül, távoztában az Index kérdésére, hogy hibázott-e Orbán Viktor, amikor 2007-ben egy személyiségi jogi perben a TASZ-tól kért segítséget, azt válaszolta: "Orbán Viktor nem szokott hibázni".