Mint az bizonyára minden nemzeti érzelmű magyar internethasználó számára - de a radikálisabbak előtt kétségkívül - ismert, a mi fajtánk megfigyelésére, üldözésére, vegzálására 2012-ben létrejött egy színtiszta zsidó szervezet, a fideszes kormány által az adóforintjainkból anyagilag is támogatott Tett és Védelem Alapítvány (röviden: TEV). Az alapításban nem mások vettek részt, mint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának, Köves Slomónak a bizalmasai, azaz a Grál-lovagoknak semmiképpen sem nevezhető Megyeri András Jonatán (akkoriban még Megyeri András Ádám), a volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő Bőhm András, no és kedvencünk, Bodnár Dániel.
Azt is tudjuk, hogy érdeklődésük homlokterében a magyar embereknek a zsidókról és főleg az ún. szent holokausztról a nyilvánosság előtt kifejtett véleménye áll.
A holokausztfüggőségük okaként magától értetődően merül fel az anyagi érdekeltség. Emellett pl. Megyeri András Jonatán még "holokausztszindrómában" is szenved, amint az az itt található videónak a végén kiderül.
Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a szellemi nyomorékoknak a hitéletében központi szerepet játszanak a Köveséket soraiban tudó lubavicsi haszid mozgalom vezető rabbijainak (a rebbéknek) a kinyilatkoztatásai, akiknek minden szavát a tagoknak szentírásként kell elfogadniuk, bármekkora marhaságról is van szó. Különösen igaz ez a legjelentősebb rabbik megszólalásaira, írásaira, a velük kapcsolatos történetekre. Sőt, ezen vezető rabbik feleségei, a rebbecenek is mintát adnak a haszid zsidóknak, a szavuk a rebbékéhez hasonlóan nem igazán vitatható.
 |
Példaként most a legismertebb, legnagyobb hatású rebbe, a zsidó übermensch elméletet képviselő Menachem Mendel Schneerson feleségének, Chájá Muskának a "csodálatos" történetére hivatkozom. Mindez az EMIH lapjában, az Egységben jelent meg nemrég. A cikk a rebbecen életéről szól, és többek között ez olvasható benne annál a résznél, amely a 2. világháború során a Vichy-kormány megalakulását követően az ő és férje franciaországi menekülését taglalja:
Utazásuk közben Chájá Muská egy életmentő akciót is végrehajtott, amikor egy bombázás következtében veszélybe kerülő férfi életét megmentette. A Rebbecen elsőként vette észre, hogy a mellette lévő férfi felé egy lövedék közeledik, ezért gyorsan földre lökte őt. Később szerényen így nyilatkozott az esetről:"Igaz, megmentettem az életét, de az, aki egy zsidót ellökött, tsuvával (megbánással) is tartozik".
 |
 |
 |
Szóval Chájá Muská olyan fantasztikus képességekkel rendelkezett, hogy észre tudta venni egy felrobbant lövedék közeledő repeszét, meg tudta határozni annak röppályáját, útvonalát és ehhez képest még időben felöklel egy útjába eső embert. Mindezt persze a másodperc tört része alatt. Igazi csodanő lehetett, nem vitás.
 |
Persze, megtehetnénk, hogy egy hangos röhögéssel kísért kézlegyintéssel elintézettnek tekintjük az efféle blődségeket. Azonban nem feledhetjük, hogy a TEV az a szervezet Magyarországon, amelyik az éppen ilyen agyament történetekből felépülő zsidó holokausztmítosz sérthetetlensége érdekében a létező legagresszívebb nyomulást hajtja végre a törvényalkotók és a hatóságok irányában, gyakorlatilag átvéve azok szerepét.
Amint a saját honlapjukon írják:
"Szervezetünk kifejezett célkitűzése a rendőri szervezetekkel való együttműködés, a zsidó vallásról, közösségi szokásokról és mindennapokról, valamint a közösség elleni izgatás jogi hátteréről szóló képzések szervezése...
Holokauszttagadás miatti eljárás kezdeményezésének fontos célját képezte korábban az is, hogy az Alapítvány a rendelkezésére álló, szűkös eljárásjogi jogosítványokkal a lehető legteljesebb mértékben élve, szereplője, de akár alakítója is legyen a jogalkalmazói gyakorlatnak. Mára kialakult gyakorlat alapján mind a rendvédelmi szervek, mind pedig az ügyészségek és a bíróságok a törvény betűjével és annak szellemével megegyező jogalkalmazási gyakorlatot alakítottak ki a zéró tolerancia jegyében.
A közösség elleni uszítás – korábban közösség elleni izgatás – tekintetében korábban számos feljelentés született, mely azonban – megítélésünk szerint a vonatkozó uniós direktívával összhangban nem álló, és a norma tartalmát ki- üresítő – jogalkalmazói gyakorlaton megbicsaklott. Az Országgyűlés 2016. október 28-ai határozatában módosította a Büntető törvénykönyvet: a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának elkövetési magatartását bővítette oly módon, hogy az erőszakra uszítást is megjelenítette, amellyel egyértelművé vált, hogy a gyűlöletre uszítás és az erőszakra uszítás nem azonos fogalmak. Mivel a kialakult bírói gyakorlat gyűlöletre uszítás alatt ezidáig az erőszakra uszítást értette, így a két magatartás tételes elkülönítése ezen jogalkalmazói álláspontot nyilvánvalóan felülírja.
Alapítványunk következetes álláspontja volt, hogy a korábbi jogi szabályozás mentén kialakult bírói gyakorlat kiüresítette a jogszabályt és ennek érdekében 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium előtt szakmai fórumokon, államtitkári egyeztetéseken a Btk. jelenleg hatályos szövegével megegyező módosítását javasoltuk. Örömmel fogadtuk, hogy Alapítványunk jogi álláspontja a törvény indokolásában is visszaköszön."
Skorzeny - Kuruc.info
Kapcsolódó:
Ez a Skorzeny-írás Magyarország első "betiltott" internetes cikke: Elbocsátó levelek, fizetési kimutatások, precíz adatkezelés - "unortodox" dokumentumok Auschwitzból
