Kárpát-medencei csúcstalálkozóként vezette fel röviden a beszédeket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának - a tusnádi házigazda szerepét is betöltő - elnöke.

Tőkés László püspök, EP-képviselő bibliai idézettel és hasonlattal a kőszikláról beszélt, mire építeni érdemes - egy olyan időben is, amikor Európának alapvetések megfogalmazására volna szüksége. De a kereszténység háttérbe szorításával éppen Európa alapjait gyengítik meg.

Hazai, nemzetpolitikai vizekre térve az ellenzéki politika keszekuszaságáról beszélt, ideértve a bukaresti pártok lehetetlen politikáját is. Ehhez képest Tusnádon hűek maradtunk értékeinkhez - szögezte le - ám román partnereinket elveszítettük közben. A következetlenségek sorában említi azokat a magyar politikusokat, akik tetteikkel a magyar kormány elleni küzdelmük közepette az erdélyi magyarság érdekeivel szemben cselekedtek.

Üdvözli, hogy a román államelnök végre eljött Székelyföldre, azt azonban sajnálja, hogy ma nem ül itt Orbán Viktorral együtt a színpadon.

Végtelenül cinikus, hogy olyanok támadják Orbán Viktort, akik a migráció támogatásával éppen szétverik Európát - tért át a püspök az előre jelzett témára, egyértelművé téve, hogy a multikulturalizmus bukott eszme. Az önvédelemhez ellenben - mint az izraeli miniszterelnökkel közösen a minap Budapesten is leszögezték - mindenkinek joga van.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején Közép-Európa fontosságáról beszélt, emlékeztetve, Obama amerikai elnök annak idején Kairóban kezdte meg külföldi látogatásainak sorát, Trump Varsóban. Egyesek szerint az új amerikai elnök színre lépésével szemmel láthatóvá vált az a küzdelem, amit a globalisták és a nemzetekben gondolkodók vívnak. Ebben mi magyarok előre szaladunk időben, a globális elitek és a hazafias érzelmű vezetők harcában Magyarország a jó oldalon, az utóbbiak oldalán áll. Mi adja egy ország erejét? - tette fel a kérdést a kormányfő. Először is a saját pénzéből él, és az olyan szervezeteket, mint az IMF hazaküldi. A vállalatok eladósodásától a devizahiteles válságig ezt a problémát sikerült kezelni. A másik a pénzügyi erő, ahol az emberek dolgoznak, és van növekedés. A legfontosabb szektorokban nemzeti tulajdoni többség is szükséges, az állam mintegy ezermilliárd forintot költött arra, hogy visszavásároljon korábban hanyagul értékesített vállalatokat.

A világon emellett - folytatta a sort Orbán Viktor - azok a népek maradhatnak csak meg, amelyek legalábbis újrateremtik magukat. Ehhez a kormány családtámogatást tud nyújtani, de a nők döntésén múlik a legtöbb.

- Ehhez onnan van pénz, hogy elveszem a multiktól - fogalmaz. Példaként említi, hogy 272 milliárdot vonnak el a bankszektortól, 120 milliárdot az energiaszektortól, 55 milliárdot a telekommunikációs ipartól. Ezt mind a családoknak adják, így áll össze a családpolitika anyagi háttere.

Biztonságra is szükség van, a határok védelmére. Kulturális identitás nincs stabil etnikai összetétel nélkül, egy erős ország nem engedheti meg magának ennek megváltoztatását.

Bekopogtattunk a jövő iparának ajtaján elkezdtük megszervezni a világ magyarságát. Ha a világban rálépnek egy magyar lábára, akkor Budapesten egy piros lámpának ki kell gyulladnia - így a miniszterelnök.

A vizes vb egyfajta magyarázataként elmondta, képesnek kell lenni világméretű események megrendezésére, amire Bécs és Isztambul között mi vagyunk csak képesek.

Amire még nagy szükség van, az a hadsereg, amiben lehetőségeink még korlátozottak. De haderőfejlesztési program indult, ami ezt a lábat is meg fogja erősíteni.

Akadnak azonban területek, ahol dimenzióváltás kell. Ilyen a demográfia ügye, bár örömteli, hogy 1,2-ről már 1,44-re emelkedett a gyermekek átlagos száma családonként, ám ez még nagyon messze van a kettőtől.

Európa fő kérdése, hogy az európaiaké marad-e. A 15 év alattiakat elnézve láthatjuk igazán, milyen világ vár ránk. Az idei nagy felmérésből - amelyet a kormány rendre elvégeztet - kiderül, az európai összlakosság 81 százaléka szerint veszélyeket rejt a migráció, 76 százalék szerint az Európai Bizottság ezen probléma kezelésében gyenge teljesítményt nyújt.

A migráció semmire sem megoldás, sokat elárul, hogy az európaiak legkevésbé attól tartanak, hogy az érkezők elveszik a munkájukat. Akik velük akarnak gazdasági növekedést elérni azok olyanok, mint aki tengervízzel oltaná a szomját.

Az európai létezés céljaival ellentétes eszmékkel nem szabad szolidárisnak lenni, mert annak vége az önfeladás - szögezte le a meggyőződését a széljárás szerint váltogató kormányfő.

Soros György neve először, talán meglepő módon, csak a beszéd 30. perce körül került elő. Soros ma Orbán Viktor szerint Brüsszelben könnyebben tudja érvényesíteni akaratát, mint Washingtonban vagy Tel Avivban. A főinkvizítor ma a kormányfő szerint Timmermans bizottsági alelnök, akinek célkeresztjében éppen Lengyelország áll. Magyarország viszont minden jogi eszközt fel fog használni, hogy kifejezze szolidaritását a lengyelek felé.

Az uniónak, az Európai Bizottságnak vissza kell nyernie függetlenségét a Soros-birodalomtól, miután a milliárdos kész programot dolgozott ki a kontinens tönkretételére. Megroppantották szerinte azt a bizalmi alapot, ami a 28 miniszterelnököt korábban összekötötte. Európa megreformálása csakis a migráció megfékezésével kezdődhet, majd a törvényellenesen érkezetteket ki kell szállítani az EU területéről.

Hozzá kell kezdenünk az európai katonai erő felállításához, ahogyan azt már egy évvel ezelőtt is sürgette ugyanitt. A következő lépés pedig az, hogy Szerbiát fel kell venni az unióba (fideszes támogatással a magyargyűlölő elnököt már sikerült összehozni, a szövetséges VMSZ pedig a magyar nyelv ellen is harcol - a szerk.), majd pedig történelmi szerződést kell kötni Törökországgal és Oroszországgal.

Európában a kereszténydemokrata pártok már nem keresztények, a liberális elvárásokat teljesítik. A szociáldemokraták sem szociáldemokraták, a munkások eltűntek a háttérből, főleg azért, mert az ilyen munkákat kiszervezték már Európából. Egy céljuk a kulturális véleményformálás feletti erő megtartása. A kevert, migránosokkal vegyített európai társadalom felépítése a velünk szemben állók célja.

Mi a közelgő magyarországi választás tétje? - tette fel az újabb kérdést Orbán Viktor.

Amíg ő a kormányfő, addig a kerítés a helyén marad, Európát meg fogja védeni. A baloldal ezzel szemben szétosztaná a migránsokat, Európát átadnák a kevert összetételű jövő számára. Így a választásnak már európai tétje van. Ugyanígy cél, hogy az elvont hatásköröket a nemzetállamok visszaszerezzék Brüsszeltől.

Vannak érdekek, amelyek gyengítenék a V4-eket, és ha más kerül hatalomra, ezt a céljukat el is érhetik - vélte a miniszterelnök. Olyan korszak köszönthet Magyarországra, amikor építés helyett újra rombolás következhet.

Nemzetünk visszanyerheti erejét és önbizalmát, ehhez Trianon óta soha nem álltunk olyan közel, mint most. Ha más nyer a választásokon, mindez oda lehet Orbán Viktor szerint. Egy gyenge anyaország pedig a határon túliakat sem tudja megvédeni. Akik ezt akarják, azok nem az önök barátai - üzente. Éppen ezért választási regisztrációra buzdított, ahogyan a Tusnádon felszólaló többi fideszes politikus is tette.

Mi vagyunk Európa jövője - zárta idei előadását Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: „Az autonómiát támogatom. Jobb híján.”

Az RMDSZ-szel való viszonyra vonatkozó kérdés kapcsán arról beszélt, hogy egyvalamin nincs mit gondolkodni, kire szavaznak az emberek. Így Magyarország miniszterelnökeként nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a közösség őket támogatja, így jó viszonyt kell ápolni a párttal.

Emellett örömét fejezte ki, hogy Erdélyben is létrejött a Magyar Művészeti Akadémia.

A brexit kapcsán kijelentette: az Egyesült Királyság a barátunk, akkor is, ha nem tagja az EU-nak.

Arról is beszélt, hogy az anyaországon bevezetett szociális és családi kedvezmények szerinte kiterjeszthetők a határon túlra is, de csak nagyon óvatosan, „lépésről lépésre kell haladni”. A csokról azt mondta, nincs vele teljesen megelégedve, mert a falusiaknak nem elég vonzó. Először egy falusi népességmegtartó program kell, aztán jöhet egy Kárpát-medencei – mondta.

Igazságtalan, a kettős mérce megnyilvánulása, amit a lengyelekkel az EU csinál. „Szolidárisak vagyunk Lengyelországgal” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kérdések közben egy lány sípolni kezdett, megrángatták, földre vitték, aztán egy biztonsági őr kivezette, hogy fájjon neki. Néhányan a „büdös kurva” jelző bekiabálásával kommentálták a történteket, egy suttyó fogkiverést helyezett kilátásba.

Még lehetünk keményebbek a Soros-birodalom képviselőivel - viccelt Orbán, de az EU-ban vannak határok, ezt nem lépjük túl. Mások átlépik a határt, a kormány nem. Mi elvoltunk Soros Györgyékkel is elvoltunk egy országban, míg a viták természete eszményekről, filozófiáról szól. Ha világ választ is el, lehet értelmesen beszélni. A liszt ott dőlt ki, mikor a Soros birodalom a nemzetbiztonság területére lépett, ott nincs pardon. Arra kezdte használni a pénzét, hogy migránsokat szállítson Európába, ez ellentétes a biztonsággal, sérti az ország nemzetbiztonságát. Ez nem róla szól, a biztonságról. Soros György nem élvezhet területen kívüliséget. (A magyar állampolgársággal is rendelkező, budapesti díszpolgár zsidó gazember ellen persze nem léptek fel soha - a szerk.)

A miniszterelnöknek feltették azt a kérdést is, hogy Putyin vagy Trump. Erre egy Hitler és Sztálin közötti választást felvető anekdotával válaszolt, majd azt mondta, hogy rossz kérdésre nem lehet jó választ adni. A kormányfő szerint olyan politikát alakítottak ki, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen. Továbbá Kínának, Izraelnek és Törökországnak is. Szerinte hét éve így rakták össze a politikájukat, ez a nemzeti önérdek.

A bevándorlók kapcsán visszautasította azt a vélekedést, hogy szívtelenek lennének. Hozzátette: komoly pénzzel segítenek muszlimokat is. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a magyar nehezen dicsekszik, ezért ők is nehezen beszélnek ezekről. A Fideszben sem talált még olyan embert, aki kiállna, és ezt rendszeresen elmondaná.

„Sem fából, sem vasból nem vagyok, én is ember vagyok, szükségem van a támogatásra, és köszönöm, hogy ezt önöktől minden évben megkapom” – ezekkel a szavakkal búcsúzott Orbán Viktor a közönségtől.

Orbán Viktort ismét bebizonyította, tisztességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és oktatás helyett csak egy valamit tud adni a népnek: ellenségképet - írja közleményében Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Alább a folytatás.

A magyaroknak elegük van az állandó háborúskodásból, a hatalmi arroganciából, a korrupcióból. Magyarországnak nyugalomra van szüksége, ehhez pedig erős határőrségre, nyugati bérekre, színvonalas egészségügyre, és modern oktatásra, de legfőképp tisztességes kormányra, amely a szocialista helytartók és a fideszes oligarchák helyett a nép pártján áll.

Orbán Viktor azonban továbbra sem képes az emberek valódi problémáival foglalkozni, helyette a saját démonaival küzd. Nem az ország sorsáért, hanem a saját hatalmáért aggódik, ezért bukása szükségszerű, hogy Magyarország az orbáni rögeszmék helyett a józan ész útjára léphessen.

Ennek érdekében a Jobbik-kormány 2018-tól felszámolja a rendszerszintűvé vált korrupciót, hogy jusson pénz bérekre, nyugdíjakra, egészségügyre és oktatásra. Magyarország a fokozódó nemzetközi elszigetelődés helyett a Jobbik által kiharcolt európai szintű bérunió révén egy új, igazságos és szolidáris Európa zászlóvivője lesz, ahol egyenlő munkáért egyenlő bér jár, és ahol végre mindenki a saját szülőföldjén boldogulhat. Mert csak az az ország lehet sikeres, amelyet nem elhagynak, hanem ahová visszaköltöznek a polgárai.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a 2018-as választások tétje az, hogy Orbán Viktorra vagy Európára szavaznak-e a magyarok. (Botka Európa alatt a brüsszelita, liberális EU-t és a lerombolás alatt álló kotnienst érti - a szerk.)

A szocialista politikus az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a kormányfő Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) elmondott beszédére reagálva úgy fogalmazott, a jövő évi voksolás tétje, hogy Magyarország Oroszországhoz vagy Európához akar-e tartozni, továbbá az is, hogy az emberek egy leszakadó, igazságtalan Magyarországra vagy egy egyenlőségre és igazságos épülő jövőre szavaznak.

Orbán Viktor célja, hogy szembeállítsa Magyarországot és a magyarokat Európával, ehhez felhasználva a visegrádi négyeket is - fejtette ki Botka László, hozzátéve, sikeres Európa nélkül nincsen sikeres Magyarország sem.

Kiemelte, a baloldal szerint is meg kell védeni Magyarországot, amelynek legfőbb problémája a történelmi léptékű kivándorlás, amiért szerinte Orbán Viktor politikája felelős.

A magyar történelem egyik legnagyobb exodusa elé nézünk, ha nem sikerül változtatni a Fidesz-KDNP csupán a vagyonosoknak, jómódúaknak kedvező gazdaságpolitikáját - írta Botka László.

Az MSZP olyan országot szeretne, ahol nem csak a kiválasztott kevesek, hanem mindenkinek van esély a továbblépésre, ahol nem zárják el a társadalom kétharmada elől a boldogulás lehetőségét - közölte az MSZP kormányfőjelöltje, aki szerint, ha 2018-ban minden elégedetlen elmegy szavazni, akkor kormányváltás lesz.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök teljesen elvesztette kapcsolatát a magyar valósággal, és rabja lett a saját propagandájának.

Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke ezt Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva közölte szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

A DK-s politikus szerint semmit nem lehetett megtudni a beszédből arról, hogy mik az ország valós problémái, hogy miért megy tönkre az egészségügy és az oktatás, hogy miért Magyarországon az egyik legalacsonyabb a fizetés az unióban.

Ehelyett az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor összeesküvés-elméleteket mondott az unióval kapcsolatban, és olyan szövetségekről beszélt, amelyek az unióval ellentétesek, így felmerülhet, hogy mégis ki akarja vezetni az országot az európai közösségből.

Nagy-Huszein Tibor elmondta, Orbán Viktor szerint nem erős ország az, amelyik nem a saját pénzéből él, ehhez képest az Orbán-kormány "egy buszmegállót sem" épített az unió pénze nélkül.

Hangsúlyozta: az országnak 2018-ban két választási lehetősége lesz: Orbán Viktor vagy az Európai Unió. A DK hisz egy olyan európai egyesült államokban, amelyben Magyarország egyenrangú partnerként tud részt venni (az önfeladás eszméjét terjesztő pártocskától az egyenrangúság hangsúlyozása nem teljesen hiteles - a szerk.).

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja; kormányzása alatt rosszul járt a magyar emberek többsége.

Szél Bernadett szombati, az MTI-hez eljuttatott közleményében Orbán Vikor miniszterelnök Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva azt írta: a Fidesz kormányzása alatt "nőtt Magyarország kiszolgáltatottsága, megroggyant hagyományos, stabil nemzetközi kapcsolatrendszere és a magyar emberek túlnyomó többsége rosszul járt".

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Orbán Viktor legkevésbé sem a jövő: a Fidesz és a rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok a múlt részei, nincs rájuk szüksége a megújuló Magyarországnak.

Hangsúlyozta: az LMP valós alternatívát kínál minden magyar embernek, aki megújulást és "végre tisztességes kormányzást" akar Magyarországon.

Kósa Lajos szerint Orbán Viktor beszédének a legfontosabb felvetése az volt, hogy a 2018-as magyarországi parlamenti választások után sikerül-e megvédeni az országot a migránsok áradatától.

A Fidesz frakcióvezetője tusnádfürdői sajtótájékoztatón foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott szombati előadásának a lényegét.

Kifejtette: a beszéd Európa és Magyarország legégetőbb problémájával, a migrációval foglalkozott. Hangsúlyozta: a kormányfő világossá tette, hogy "a következő választás tétje, hogy megvédjük-e az országot, az országot védő kerítést vagy olyan politikai erők győznek, akik elbontják a kerítést, és beengedik a migránsokat annak a politikának megfelelően, amit Brüsszel képvisel".

Kijelentette: az ellenzék egyetlen erejére sem lehet számítani az ország védelmében. Úgy vélte: "a korábban nemzeti pártként feltűnő Jobbik is beállt a Soros-táborba", és minden fontos ügyben a magyar kormány és a Fidesz-KDNP ellen lép fel.

Kósa Lajos szerint Magyarország 2010 óta fantasztikus teljesítményre volt képes, és a fejlődés folytatására csak a Fidesz-KDNP-koalíció képes. Úgy vélte, a folytatás a feltétele annak is, hogy a határon túli magyarokon is tudjanak segíteni. Azt tartotta az előadás legemlékezetesebb mondatának, hogy "1990-ben azt gondoltuk: nekünk van szükségünk Európára, most azt látjuk, hogy Európának van szüksége ránk" - idézte fel a frakcióvezető.

Kósa Lajos provokációnak nevezte, hogy Orbán Viktor előadása alatt egy nő sípolni kezdett a hallgatóságban, és köszönetet mondott azért, hogy a rendezők a sípolót "kimentették a tömegből". Úgy vélte, a provokáció veszélyes, mert erőszakot szülhet. "A provokációt és az erőszakot is elítéljük" - jelentette ki. Hozzátette, sportmérkőzéseken is provokációnak minősül, ha valaki az egyik csapat mezében jelenik meg a másik csapat szurkolótáborában. Ilyenkor a provokátort a biztonsága érdekében kell kimenteni az ellenséges közegből. Hozzátette: "a teljesen véletlenül ott tartózkodó újságírók dokumentálták, hogy mi következett be, úgyhogy ezt mindenki saját szemével láthatja".

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy a választások jelenleg érvényes szabályozása nem változik. Kijelentette: az utolsó teljes parlamenti ülésszak idején, amely ősszel kezdődik, a választási eljárási törvényt, és a választást érintő szavazójogi törvényt biztosan nem fogják már módosítani.

Szintén kérdésre reagált Balog Zoltán korábbi szavaira is. Balog azt mondta egy pódiumbeszélgetésen, hogy „a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás".

Kósa erről most azt mondta, beszélt Balog Zoltánnal erről, és ezt úgy kell érteni, hogy a magyar politikában van egy olyan vita, hogy hogyan tekintsünk a magyarországi cigányságra. Igazából bajt jelentenek, tehát nehézséget, feladatot, erőfeszítést, vagy lehetőséget?

Én a lehetőség talaján állok. Én azt gondolom, hogy a magyar cigány honfitársainktól nagyon sok mindent lehet tanulni. Nagyon sok mindent kell értük tenni, de nagyon nagy erőforrást is jelentenek. Nélkülük szegényebbek lennénk – mondta, hogy de értelemszerűen az erőforrás is olyan, hogy nagyon sok mindent kell tenni azért, hogy az erőforrást jól tudjuk használni. Kósa szerint az is élő és aktív vita Magyarországon, hogy a cigányokkal kapcsolatos oktatásban erőltessük-e az integrált oktatást.

Azt lehet mondani, hogy csak mérsékelt sikereket értünk el ezzel, mondta, a felzárkóztató tehetséggondozó oktatási rendszert pedig az ellenfelek szegregációnak állítják be, pedig ez nem igaz szerinte. A kérdés pedig az, hogy szabad-e az iskolákban olyan felzárkóztató oktatást csinálni, amiben szükségszerűen sokkal több cigány gyerek kerül be, mint nem cigány, de ez nem ellenük van, hanem értük.

(Kuruc.info - MNO - HVG - MTI nyomán)