A házelnök azután hívta össze a rendkívüli ülést, hogy azt valamennyi frakcióval rendelkező ellenzéki párt, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd, valamint független képviselők is kezdeményezték.

Az ülés tervezett napirendjén - az interpellációs blokk mellett - egyetlen határozati javaslat szerepelt, amelyet egy ellenzéki képviselő nyújtott be.

Arató Gergely, a DK képviselője ebben annak megállapítását kéri az Országgyűléstől, hogy tavaly december 12-én szabálytalanul zajlott a szavazás az ülésteremben, továbbá december 16-17-én jogtalanul léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben a köztelevízió székházánál tartott tüntetéseken.

A javaslat vitájáig azonban el sem juttak, mivel a Fidesz korábban közölte, nem asszisztál az "ellenzék képmutató színjátékához".

"Rendkívüli képmutató, hogy azok az ellenzéki pártok és politikusok kezdeményeznek most rendkívüli parlamenti ülést, akik erőszakosan akarták megakadályozni az Országgyűlés legutóbbi ülését" - fogalmazott Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója, aki szerint ellenzékiek az MTVA székházában pedig "ócska, hamis színjátékot" adtak elő, de lebuktatták őket a bekapcsolva hagyott mobiltelefonok.

A jobbikos Jakab Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az ülés. Arról is beszélt, hogy "ma mindenki Soros-bérenc, csak még nem tudja, de majd a közmédia bemondja". Ezért volt "kutya kötelességük" az elenzéki képviselőknek ez ellen fellépni.

Eddig a jobbikosok egyedül vitték a zászlót, de egyedül tovább nem megy. Jakab országos sztrájkot sürgetett: "barátaim, söpörjük el ezt a rendszert!".

A Párbeszéd frakcióvezetője., Szabó Tímea egy szelfibotot tartva olvasta fel az ellenzék öt pontját. A teljes ellenzék felállva szavalta vele kórusban.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője következett volna, de az MSZP és a Párbeszéd képviselői felálltak a helyükről és kivonultak. A DK-sok szintén elhagyták az üléstermet.

A bent lévő képviselők a napirendről szavaztak: 27 igen és 1 tartózkodó szavazat érkezett, ami persze azt jelenti, hogy nem határozatképes az ülés. Így Latorcai János levezető elnök be is zárta az ülést.

Hiba volt, hogy az áprilisi választások előtt nem jött létre az az ellenzéki összefogás, ami most végre a rabszolgatörvény kapcsán kialakulni látszik, mondta az ülésteremből kivonuló szocialisták elnöke. Tóth Bertalan szerint minden parlamenti és parlamenten kívüli eszközt igénybe fognak venni a harchoz és az ellenálláshoz, amely már nemcsak a túlóratörvényről, hanem a független igazságszolgáltatásról, sajtószabadságról, az egészségügy és az oktatás helyzetéről szól.

Az érvénytelen ülés - amelyet a Fidesz bojkottja ellehetetlenített - arra alkalmas volt, hogy felolvassák az öt pontot, és esküt tegyenek az ellenállás folytatására. Tóth szerint ehhez viszont fontos a valódi összefogás megteremtése, és reméli, hogy ez összejön az önkormányzati választásra.

Ami a sztrájkokat illeti, az a szakszervezetek szervezkedésén múlik, de az ellenzéki pártok mindenben támogatják őket.

Tóth Bertalan MSZP-elnök azt mondta, közösen tesznek fogadalmat. Az ellenzékiek újra elszavalták kórusban a parlamentben elhangzott követeléseiket.

Tóth Bertalan mindenkit tüntetni hív szombat délután 14 órára, a Hősök terére, ahol ígérete szerint összellenzéki tüntetés lesz a szakszervezetekkel kiegészülve.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője szerint a munkamegosztás miatt nem olvasták fel a baloldali pártokkal a rabszolgatörvényes esküt. Az LMP frakcióvezető-helyettese, Csárdi Antal pedig úgy vélte: ez nem parlamenti műfaj, de az helyes, hogy az Országház előtt már minden képviselő elmondta a szöveget.

„Munkamegosztás volt: valaki felolvasta ezt a fogadalmat, van, aki pedig elmondta a napirend előtti felszólalását. Így is és úgy is ki kell állni a munkavállalók mellett, minden eszközt ki kell használni, ez így jól történt szerintem” – válaszolta az Azonnali kérdésére Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, egyben parlamenti képviselője, aki maga is felszólalt a rendkívüli ülésen.

A parlament csütörtöki rendkívüli ülésén a párbeszédes Szabó Tímea felszólalása keretében az ellenzék – a Jobbikot és az LMP-t leszámítva – felállt és felolvasott egy esküt, amelyben azt fogadták meg, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy visszavonják a rabszolgatörvényként elhíresült módosítást. A lap felvetésére, hogy nem volt-e erőltetett a parlamenti esküolvasás, Jakab úgy válaszolt: neki nem volt problémája vele, az öt pont mellett korábban is kiálltak, azért küzdöttek, hogy ezt beolvassák a köztévében, a Hír TV-ben, és most elhangzottak a parlamentben is.

„Nem parlamenti műfaj”– ezzel indokolta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese, ők miért nem olvasták fel az esküt. Hozzátette: szerinte az ülést követő Országház előtt tartott összellenzéki sajtótájékoztatón már helyes volt, hogy azt elmondták.

Ugyanakkor ő úgy vélte, a napirend előtti felszólalás műfaja az, ami keretet biztosított a párt álláspontjának a megfogalmazására a munkavállalói jogok folyamatos és drasztikus csökkenésével kapcsolatban. Az LMP egyébként valóban élt is a felszólalás lehetőségével, miután a baloldali pártok kivonultak az ülésteremből, Keresztes László Lóránt társelnök mondott napirend előtti beszédet.

Mint megírtuk, az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés után a teljes ellenzék az Országház lépcsőjére vonult. A Jobbik, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum vezetői és képviselői közösen tettek fogadalmat, és hirdették meg a szombati összellenzéki tüntetést Orbán Viktor rendszere ellen.

„Rég nem láthattam a közmédia mikrofonját, de legalább lila" – mondta a jeges szélben megtartott, teljes ellenzéki összefogást hirdető sajtótájékoztatóján Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, miután a parlamenti ellenzéki pártok vezetőivel és harminc képviselőjével elmondták az Országház lépcsőjén azt az esküjüket, amelyet láthatóan az Orbán-rendszer elleni ellenzéki fellépés szimbólumává tesznek, túl a „rabszolgatörvénynek” elnevezett túlóratörvény visszavonásának követelményén, írja az Index.

Fekete-Győr szerint az eddigi tüntetési hullám csapatmunka volt az ellenzéki pártok, a civilek, a szakszervezetek és a Momentum között. A parlamenten kívüli párt elnöke ezzel külön is kiemelte pártja fontosságát a tiltakozási hullámban és az alakuló ellenzéki együttműködésben, amit hangsúlyozott az is, hogy a parlamenti pártok képviselői és Fekete-Győr egy csapat momentumos zászlót tartó fiatal mellett álltak.

„Az ellenállás céljaihoz és a magyar emberek ötpontos követeléséhez hű leszek" – állt a rendhagyó fogadalomban. Az ellenzékiek követelik: a rabszolgatörvény azonnali visszavonását; kevesebb rendőri túlórát; független bíróságokat; Európai Ügyészséget; független közmédiát.

A sajtótájékoztatóra egyébként azért sem az Országház épületében került sor a Fidesz nélkül megtartott rendkívüli ülés után, mert Kövér László házelnök erre a napra megakadályozta, hogy a parlamenti képviselők vendéget hívjanak az épületbe – így került a rendezvény a Kossuth téri főlépcsőre.

A sajtótájékoztató rendhagyó volt: egyrészt, mert ez a szimbolikus kezdete az ellenzék valódi, gyakorlati összefogásának, másrészt, mert olyan szavakat használtak, amelyeket ilyen töménységben még sosem.

"Ez már nem demokrácia, nem köztársaság, nem jogállam" – mondta Szél Bernadett, még az enyhébb kifejezéseket használva. Az LMP volt elnöke – a pártból Hadházy Ákossal együtt távozott társelnök – figyelmeztette a Fidesz szavazóit: Orbán Viktor rég nem az, akinek évtizedekkel ezelőtt mutatta magát, nem véletlen, hogy a magyar emberek helyett olyan politikussal – a beiktatott új brazil elnökkel – köszöntötte az új évet, aki sivataggá változtatná a bolygót.

„Nem kérünk a látszatdemokráciából. Ezt az országot Orbán nem demokratikusan vezeti, hanem verőlegényeivel tartja mederben a folyamatokat" – mondta Szél. „Eddig és ne tovább" – mondta az MTVA-ból jogellenesen kidobott képviselő, aki Hadházyval együtt azt az ötpontos követelést akarta felolvasni, amelyet végül a csütörtöki rendkívüli ülésen tettek meg.

„Amíg nincs független bíróság, nincs közszolgálati média, csak százmilliárdokból működő propagandagépezet, addig nem lehet demokráciáról beszélni" – mondta Hadházy.

„A magyar történelem leggyávább kormányáról" beszélt a Jobbik szóvivője, Jakab Péter, aki sajátosan Sorost – a Fidesz vezetőinek „egykori mentorát” – is befűzte a beszédébe, mondván, a kormány „az ő háta mögé bújik mamelukjaival" a valódi viták helyett.

Jakab Péter szerint az általános sztrájk nélkülözhetetlen a kormány elleni küzdelemhez. „Mi nem hátrálunk meg" – mondta, ugyanezt javasolva a szakszervezeteknek is.

"Nem ért véget a küzdelem, a harc csak most kezdődik. Találkozunk az utcán" – mondta az LMP-től korábban szokatlan nyelvezettel a párt társelnöke. Keresztes László Lóránt szerint a tiltakozás hangos lesz, de erőszakmentes.

„Ha egy kormány elárulja az országát, a népét, akkor jön a lázadás" – kezdett beszédébe a DK elnöke. A volt szocialista kormányfő, aki nagyon sokat tud a hazaárulásról, azt mondta: most a legfontosabb az Orbán rendszerével szembeni teljes összefogás.

„Majd ha újra lesz demokrácia, akkor majd újra előjöhetnek azok a viták, amelyek egy demokráciában természetesek, de másodlagosak" akkor, amikor a demokrácia helyreállítása van napirenden – adta meg a közös platformot az ellenzéknek, amely mindeddig nem tudott hasonló elszántságú összefogást felmutatni az Index megállapítása szerint.

„Kívánom, hogy legyen az országnak ereje, mersze és képessége Orbán rendszerével szemben" fellázadni, mindaz ellen, „amit Orbán az ország szégyenére megtett" – mondta Gyurcsány, hangsúlyozva, hogy nem egy-egy törvény, hanem a rendszer elleni lázadásról van szó.