Az Index birtokába jutott egy levél, amelyet operaházi forrásuk szerint a péntek esti Porgy és Bess (magyar) szereplőinek küldött el a Magyar Állami Operaház művészeti titkára, és amelyben a következő szerepel:

A szélliberális lap szerint minderre azért kerül sor, mert az a pletyka járja, hogy a mű jogtulajdonosai Budapestre jöttek, hogy megpróbálják megakadályozni a Porgy és Bess előadását, vagy már kezdés előtt, vagy előadás közben csapva botrányt. A levél és az intézkedés létezését az Index megkeresésére Ókovács Szilveszter sem tagadta, kérdéseikre azonban csak további kérdésekkel válaszolt, amelyekkel a jogtulajdonos kizárólag feketékből álló szereplőgárdára vonatkozó rendelkezéseit bírálja, és amelyeket a cikk végén közlünk.

A Porgy és Bessnek már a tavalyi, budapesti bemutatóját is kisebb botrány övezte, ugyanis az amerikai négerek "emberi jogi küzdelmeiben" is emlékezetes szerepet játszó operát Ira Gershwin, a zsidó zeneszerző testvére és a dalszövegek írója rendelkezése alapján csak néger színészekkel szabad eljátszani. Ezt a szerzői jogok fölött rendelkező családi alapítvány igyekszik világszerte betartatni. Ez a rendelkezés figyelmen kívül hagyta, hogy Európa és Ázsia sok országában így gyakorlatilag lehetetlenné válik a mű játszása - bár így legalább a benne foglalt gondolatok sem juthatnak el a nézőkhöz.

Tavaly viszont – talán egy tévedés folytán – olyan szerződés került Ókovácsék asztalára, amelyből kimaradt a híres „all black cast” kitétel, így gyorsan lecsapott az Opera a jogokra. A jogtulajdonos visszakozott volna, de már nem lehetett: négy előadást törvényesen lejátszottak, a jogtulajdonosok csak annyit tudtak tenni, hogy kötelezték az Operát, hogy a a szóróanyagokon és plakátokon szerepeljen a következő mondat:

Ókovács már akkor, a négy előadás utáni továbbjátszást firtató zsidólap kérdésére azt mondta: „Vannak még fegyvereink, de nem szeretném, ha be kéne vetnünk őket.” Úgy tűnik, most mégis bevetette őket.

Ókovács alighanem afféle szatirikus ellenszegülésnek szánja a dokumentum aláíratását, reagálva saját korábbi szavaira: „Mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást? Akkor hány fekete felmenő után számít valaki feketének? Vagy identitást? Akkor hány évig kell afroamerikai közösségben élni, hogy az ember eljátszhassa Porgy-t, és ne kérdőjelezzék meg, minek tartja magát?”

Az Index forrása úgy véli, korántsem olyan vicces dologról van szó, mert ő úgy érzi, aki nem írja alá a papírt, mondjuk mert nem szeretne az identitásával kérdésével játszani, vagy magából bohócot csinálni, az a karrierjét, a jövőbeli munkalehetőségeit kockáztatja.

Ókovács arra a kérdésre nem válaszolt, ha korábban csak a négy, már lejátszott előadásra szerezték meg az engedélyeket, akkor most milyen módon játszhatják újra a darabot. A kérdéssel a Népszava korábban már foglalkozott: a lap szerint egyszerűen az a válasz, hogy nincs engedély az újrajátszásra. Persze a korábbi események ismeretében furcsa is lenne, ha a jogtulajdonos újra megadta volna az engedélyt.

A Népszava úgy tudja, a próbák is a törvény betűje szerint jogsértő módon zajlottak, fénymásolt kottákból: a kottát és annak másolását is védi a szerzői jogi törvény, és a lap úgy tudja, az eredeti, jogszerűen bérelt kottát már visszahívták az Operából. Ezt a felettébb aggódó Index operaházi forrása is megerősítette, de Ókovács nem reagált a kérdésükre. A Népszava azt a választ kapta az intézménytől, hogy „az előadások és a kották jogdíját előre kifizettük.”

A mai nap folyamán a sajtónak a Magyar Állami Operaház Porgy és Bess előadása kapcsán megküldött információkra az intézményünk egy költői kérdéscsokorral kíván reagálni, aminek megválaszolását az olvasókra bízza. Ezért kérjük tisztelettel lehetőség szerint azok betűhív közlését.

1. Lehetséges-e ma a felvilágosult Földön, hogy embereket származásuk és/vagy bőrszínük alapján különböztetnek meg Auschwitz, Martin Luther King és hutu-tuszi népirtások után?

2. Milyen szín a „fekete” (all black cast) a Pantone skálán?

3. Milyen származás a „fekete” (all black cast), és miféle jegyek, netán géntérkép alapján kell igazolni?

4. Barack Obama egyik nagyszülője „fehér” volt: helyesnek tartaná, ha ő fellépne a Porgy és Bessben? Egyáltalán megtehetné?

5. Dumas és Puskin egyik nagyszülője „fekete” volt: helyesnek tartaná, ha ők nem léphetnének fel a Porgy és Bessben?

6. George Gershwint, Amerikába vándorolt ukrán zsidócsalád sarját ma nem engednék fel saját művének színpadára a bőrszíne és/vagy származása miatt, és rá hivatkozva. Rendben lévőnek találja ezt?

7. Mi következik abból, hogy a genetika mai állása szerint kettő/néhány embertől származunk valamennyien?

8. Magyarországon élhet-e 14 operaszínpadra alkalmas szakmai állapotú, színesbőrű művész?

9. Ha nem él, miféle pozitív diszkriminációt lehetne alkalmazni másokkal (magyarokkal/”fehérekkel”) szemben, őértük?

10. Veszített-e azzal a világ és George Gershwin kultusza, hogy főművét, egyetlen operáját 1983 óta gyakorlatilag egyetlen színház sem tudja játszani, repertoáron tartani?

11. Van-e Önnek elég ideje kivárni 2053-at, amikorra már a mai jogi keretek között semmiféle tilalom nem tartható fenn?

12. Ön szerint látta-e valaki már szabad szemmel Ira Gershwin állítólagos „all black cast” végakaratát? Véletlen lehet, hogy a szerződési példányunkon tavaly ez a kitétel nem is szerepelt? Lehetséges, hogy ciki leírni, inkább csak elvárás?

13. Kinek az érdeke a világból kivonni Gershwin legfontosabb alkotását, és néhány utazó társulatnak adni a jogot játszásra?

14. Meglepi-e Önt, hogy a feltételek között nem szerepel sem az énekkar, sem a zenekar, sem a karmester, sem a rendező, sem a tervezők bőrszíne/származása?

15. Furcsának találná-e, ha mindebből az következne: 20 utazó „all black cast” művész meghívására és megfizetésére van kitalálva egy emberjogilag súlyosan alultáplált rendszer, amely nem az autentikus megszólalást, hanem a praktikus utaztatást részesíti előnyben?

16. Hogyan reagálna Ön és a világ, ha a Magyar Állami Operaház, amely bírja Bartók Béla örökös exkluzív engedélyét A kékszakállú herceg vára c. opera székesfővárosi előadására, mától pl. a Fesztiválzenekarnak ezt megtiltaná, esetleg levédiai vagy etelközi származáshoz kötné mások budapesti előadásainak szíves engedélyezését?

17. Tudta-e Ön, hogy az Egyesült Államokban már az ötvenes években is léptek fel „fekete” operaénekesek, és váltak sztárrá? S hogy közülük pl. Grace Bumbry vagy Jessye Norman nálunk is, az Erkelben is járt, nem jogtiprás, hanem hatalmas ováció mellett?

18. Ön szerint ér-e valakit anyagi hátrány, ha a Magyar Állami Operaház szerződés hiányában is elutalta a szokásos jogdíjat a jogtulajdonosnak, előre?

19. Ön szerint éri-e hátrány a kottakiadót (Schott), ha a Magyar Állami Operaház szerződés hiányában is elutalta a szokásos kotta-jogdíjat számára, előre?

20. Ön szerint az a tízezer néző, aki a tavalyi előadások után az idei sorozatra előre jegyet váltott az Erkel Színházba, a fenti kérdések kapcsán milyen válaszokat adna?

21. Nem gondolja-e úgy, hogy ezt az egész korhadt és szájszagú rendelkezést figyelmen kívül kellene hagynia valamennyi operaháznak?

+ 1: Nyugalma megmaradna-e akkor, ha a kirakatba tett árucikkért kifizetné az árat, de az eladó azt közölné, hogy Ön nem veheti meg, mert Ön nem „fekete”?

(Index nyomán)

Kapcsolódó: Julius Evola: Elnégeresedett Amerika