2019. október 17., csütörtök, Hedvig napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:24 Fáziskésés17:47 Élve ástak el egy újszülöttet ómigránsaink őshazájában17:13 "Megb@szlak, csicska!" - Kibukott a keserűség az eltérő kultúrából a rasszista körforgalom miatt16:48 A hétvégén is marad a jó idő15:51 Valaki vegyi fegyvert használt Szíriában - a törökök és a kurdok egymásra mutogatnak15:22 Román késelt moldovait Budapesten14:46 Tűzrőlpattant menyecske miatt volt dolguk a mentőknek a fővárosban14:37 Jákob Péter készen áll a Jobbik átvételére14:27 Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos14:13 Török-kurd összecsapás volt Hollandiában is13:45 Karácsony díszpolgárrá választatná Tarlóst - és persze Demszkyt is13:35 Megszületett a megállapodás a brit kilépésről13:12 Kigyulladt a Kolozsvár–Budapest–Bécs-vonat mozdonya12:46 Hát persze hogy senki sem mert "lázongani" Orbánnak Balatonalmádiban12:01 "Ne legyél kemény fickó! Ne legyél bolond!", írta Trump Erdogannak - a török elnök kukába dobta a levelet
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Extra :: :: Hozzászólások

Óriási kincs az őshonos állatok génállománya

Reklám

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon kiemelt figyelmet kaptak az őshonos magyar állatfajok, és a látogatók megtekinthették a hagyományokkal bíró hazai génmegőrzés eredményeit is. Ma is több gazdaság tenyészt őshonos fajtákat, amelyek egyre népszerűbbek.
A magyar tenyésztők voltak a világon az elsők, akik felismerték, hogy egyre kevesebb állatfajból állítanak elő állati eredetű terméket, ezért fontos megőrizni azokat a több évszázad vagy akár több évtized alatt kitenyésztett fajtákat, amelyek Magyarországra jellemzők – tájékoztatott Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója az M1 Magyar gazda című műsorában.
Elmondta, az 1970-es években kezdődött az állatfajok megmentése, amelyre jó példa a mangalica és a magyar szőke mangalica, a fajtát sikeresen felszaporítva kiváló eredményeket értek el a gazdák.
Magyarországon jelenleg 36 őshonos állatfajtát tartanak számon, de ez a következő években valószínűleg növekedni fog, mivel a szakemberek további fajtákat szeretnének védett és veszélyeztetett kategóriába sorolni.
Mikor számít egy faj őshonosnak?
Wagenhoffer Zsombor arról is beszélt, hogy a szakértők gyakran vitatkoznak azon, miért számít őshonosnak egy állatfaj, ha az csak 30–40 évvel ezelőtt fejlődött ki. A MÁSZ szerint egy faj nem azért őshonos, mert a honfoglalókkal érkezett meg a Kárpát-medencébe, hanem azért, mert Magyarországon kezdődött meg a fajta kialakítása és nemesítése. Ezeket nevezik őshonos fajtáknak, más néven tradicionális vagy magyar fajtáknak – emelte ki.
Az őshonos állatok génállománya óriási kincs, az ellenálló és jól alkalmazkodó fajtáknak nagy szerepük lehet a nemesítői munkában – jelentette ki Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezetője. Szerinte ugyanis soha nem lehet tudni, hogy a következő években, évtizedekben nem-e lesz szükség ezek közül a tulajdonságok közül valamelyikre.
Az őshonos állatok megőrzésének egyik kulcskérdése az állat hasznosítása. Több hagyományos magyar fajtával ebből a szempontból is jelentős sikereket értek el a tenyésztők.
A szarvasmarha és a ló az a két faj, amit a legnehezebb fölszaporítani és megőrizni. A Pekeredi Ménes éppen ezért rendkívül értékes. Pekár László tenyésztő elmondta, jelenleg 28 kancája van, és azok ivadékai, valamint a mének. A faj nagy testtömege és nyugodt vérmérséklete miatt kiváló igásló volt, korábban az erdészetekben alkalmazták. Hozzátette, sokan még ma is hasznosítják ezeket a lovakat az erdészetekben, főleg Somogy, Baranya és Zala megyében, de a földművelésben is jól hasznosíthatók.
Népszerűek a magyar kutyafajták
A haszonállatok mellett a magyar kutyafajták is nagyon népszerűek voltak a látogatók körében. A kilenc fajtából ötöt annak idején az állattartásban való munkára nemesítettek a tenyésztők. Az állomány jelentős részét képezi az őrző kutyafajta, mint például a komondor és a kuvasz, amely genetikailag nagy területek és mezőgazdasági telephelyek őrzésére lett kódolva – tájékoztatott Korózs Gábor, a Magyar Pásztorkutyák Világszövetségének elnöke.
És van a három terelő kutyafajta, a puli, pumi és a mudi. Ezeket a mai napig használják a magyar pusztán és az állattenyésztésben. Az ilyen kutyák nagy része már városi körülmények között él, de máig fontos szerepük van a mezőgazdaságban is – tette hozzá.
Kiemelten fontos a megőrzés
Azt is elmondta, a pásztorkutyák a nemzeti hagyományok és az ősi magyar kultúra számos részét képezik, így kiemelten fontos a megőrzésük. Mivel kissé szűkül a populáció, arra törekednek, hogy az egyedszám megmaradjon. Hangsúlyozta, ehhez a feladathoz az elmúlt években jelentős segítséget kaptak a magyar államtól is.
A Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége a Magyar Ebtenyésztők Szövetségével karöltve olyan iskolaprogramot dolgozott ki, amelynek köszönhetően több tízezer diák ismerheti meg a magyar kutyafajtákat.
(Híradó)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready