Elsőként Jakab Péter (Jobbik) mondta a miniszterelnöknek, hogy a korlátlan hatalom korlátlan felelősséggel is jár. Azt állította, a kormányfő eddigi felelőssége, hogy 51 ezer vesztette el a munkáját a koronavírus megjelenése óta. A Jobbik elvárja, hogy fizessenek rendkívüli adót, "Mészáros-adót" azok, akik az elmúlt években kormányzati hátszéllel gazdagodtak; ebből szerinte munkahelyeket lehetne megmenteni.

Válaszában Orbán azt mondta, hogy a Jobbik az az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelyet kilóra megvettek. "Ha szeretnének közadakozni, akkor beszéljék meg a gazdáikkal. Ha ez nem elég, az újdonsült szövetségesek vörösbáróival is válthatnának néhány szót.

A Jobbik már nem is jobbik, hanem Ballik – közölte Orbán.

Mesterházy Attila (MSZP) azzal kezdte: szurkol, hogy a kormány intézkedései sikeresek legyenek. Szerinte egy válság sok esetben veszélyt és lehetőséget is jelent, ezért most a lehetőségekről akar beszélni. Mesterházy azt mondta, egy lehetőség szerinte, hogy újratervezzük Magyarországot is. "Az önellátás és egy új gazdasági szerkezet lesz, ami segíthet nekünk. Bármikor előfordulhat hasonló helyzet" - mondta, majd megkérdezte Orbánt, mi a véleménye erről.

Orbán válaszában azt mondta: "kétségkívül zavarba hozott, hiszen azt mondta, hogy szurkol az intézkedés sikerességéért". "Túllőttem a célon, amkor Önt egy kalap alá vettem a Jobbikkal, ezért elnézést kérek" - mondta a kormányfő, aki egyetértett Mesterházyval, szerinte is lehetőséget adott a válság és "számos, korábban lezártnak hitt kérdés nyílt újra". "A kormányzó párt és a kormány készen áll arra, hogy az ellenzéki párttal egyeztessen és érdemi párbeszédet folytasson a magyar gazdaságpolitika jövőjéről" - mondta Orbán.

Mesterházy erre válaszul azt mondta, hogy nagyon komplex újragondolásra lesz szükség, ami érinti az egészségügyet, a szociális szférát. "Létre kellene hozni egy jövő bizottságot vagy valami hasonlót, ami egy 20-30 éves távlatban, kockázatokat is elemezve lehetne konszenzusra jutni" - mondta Mesterházy.

Orbán viszontválaszában közölte: ezt a javaslatot szívesen elfogadja. "Még nem tudjuk, hogy ez a "valami" micsoda, de ártani nem fog. A fociban nem az a fontos, hogy oda kell futni, ahol a labda van, hanem ahol a labda lesz" - mondta Orbán.

Arató Gergely (DK) szerint a kormány stratégiai partnerei leépítenek, miközben a kormány azt sem tudja megmondani, hány munkanélküli van pontosan. “Ha bevallanák a munkanélküliség valódi mértékét, akkor számot kellene adniuk arról, hogy miért nem segítenek az embereknek” - mondta Arató.

Orbán szerint 2010-ben Gyurcsányék gazdaságpolitikájának köszönhetően közel 1 millió emberrel kevesebb dolgozott, mint most, ezért nem fog részletes vitába menni azzal

Nincs szánalmasabb, amikor valaki 10 év kormányzás után valaki az előző kormányra mutogat vissza – mondta Arató, aki szerint az embereket nem az elméleti viták érdeklik, hanem hogy miért nem kapnak elég segítséget a kormánytól. Orbán erre elmondta, hogy továbbra is él az a vállalásuk, hogy amennyi munkahelyet elvesz a kormány, annyit fognak teremteni.

Keresztes László (LMP) azt kérdezte Orbántól, hogy számíthatnak-e a magyar emberek arra, hogy a kormány meghosszabbítja az álláskeresési járadékot és megnöveli ezt az összeget.

Orbán válaszában azt mondta: aki elveszíti az állását, az 3 hónapig munkanélküli segélyt kap. "Ha ez lejár, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól" - mondta a miniszterelnök.

Keresztes válaszában azt mondta, nagyon bízik benne, hogy így lesz, de feltette a kérdést: mi történik akkor, ha nem így lesz? Az LMP-s képviselő azt is kérte, hogy a nagyberuházásokat állítsa (pl. a Belgrád-Budapest vasútvonal) le.

Orbán szerint a nagyberuházásokkal kapcsolatos felvetés is egy olyan felvetés, ami többet érdemelne, mint egy viszontválasz. "Meggyőződésem, hogy ha valamikor, akkor most kell megvalósítani a stratégiai beruházásokat. Nem lemondani, hanem gyorsítani kellene" - mondta.

A munkahelyteremtésre kapcsolatos kérdésre pedig ezt válaszolta Orbán: nincsen B-forgatókönyvünk munkahelyteremtésre. A-forgatókönyvünk van, azt fogjuk megvalósítani.

Ezután megismételte: aki a piacról nem kap majd munkát, az kap az államtól.

Kocsis-Cake Olivió úgy látja, a kormány gazdaságélénkítő programja sokakon nem segít érdemben. Hogyan segíti a kormány programja a filmiparban dolgozó katás vállalkozót? Hogyan segít a pincérként dolgozókat, idegenvezetőket – kérdezte a Párbeszéd politikusa.

"Ne gyurcsányozzon, sorosozzon, brüsszelezzen, hanem arra válaszoljon, hogyan segítenek a több tízezer Dórának, Attilának és Zsuzsának!"

Orbán elismételte: aki elveszti a munkáját, az három hónapon keresztül álláskeresési támogatást kap. Amikor eltelik a 3 hónap, akkor munkát fog kapni, vagy a piactól, vagy az államtól. Lesz mindenkinek munkája, higgye el.

A katás vállalkozóknak sem segít a kormány csomagja – reagált Kocsis-Cake. Orbán szerint a parlamentben tucatszor elhangzott már, hogy a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került vállakozóknak 50 milliárdos alapot nyitottak, ami ha kifogy, hajlandóak újra tölteni.

Steimetz Ádám (Jobbik) azzal kezdte a kérdését, hogy korlátlan felhatalmazásról beszélt, mondván, most Orbán határozhatja meg a játékszabályokat, például a betegek hazaküldését. Aztán megkérdezte a miniszterelnököt: támogatja-e azt, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani?

Orbán először kitértő választ adott. Azt mondta, a tao-ügyben gondolja át még egyszer Steimetz, szeretné-e ezt. "Ha Ön azt szeretné, hogy a cégek adóit ne a kormány ossza szét az egészségügyi rendszerben, hanem a vállalkozók döntsék el, akkor javasolják ezt" - utalt arra, hogy szerinte nem lenne jó, ha ezt a döntést a cégekre bíznák.

Steimetz újra nekifutott a kérdésnek. szerinte Orbán tudja, hogy az egészségügy forráshiánnyal küzd. A jobbikos képviselő szerint a kormányfő nem válaszolt a kérdésre, ezért megkérdezte újra: támogatja-e Orbán, hogy a társasági adót - a látványsportágok mellett - az egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani?

A kormányfő erre azt válaszolta, hogy adja be a Jobbik a javaslatot, azt futassák át a parlamenti bizottságon, a kormány utána készen áll, hogy megfontolja azt.

Székely Sándor (független) a járvány előtt is szociális válság volt, a koronavírus miatt azonban egyre súlyosabb, valószínűleg el fogjuk érni a 10 százalékos munkanélküliséget is. Pártállástól függetlenül sok százezer, akár millió ember sem tudja, mit fog hozni a jövő. Mikor adnak megfelelő minimumjövedelmet a rászorulóknak, mikor lesz 200 ezer forint a minimálbér? – kérdezte Székely.

Orbán szerint negyedszer kerül elő ez a kérdés, ezért ismét elmondta, hogy nem segélyalapú gazdaságot akarnak, hanem munkahelyalapút.

Székely szerint az elmúlt tíz évben azt érte el Orbán, hogy a tűzoltóknak hétvégén villanyt kell szerelniük, a tanárok pedig takarítanak, hogy el tudják tartaniuk a családjukat. Orbán szerint 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, a koronavírus előtt pedig 3,3 százalék. Ezért Orbán szerint nincs ok változtatni az eddigi irányon.

(Index nyomán)