Bezár!
2020. július 4., szombat, Ulrik napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:34 Az orosz egészségügyi miniszter szerint februárig nem lehet visszatérni a normális élethez22:23 Kanada felmondja a kiadatási megállapodását Hongkonggal22:11 Megölik a nőstény medvét, amely két embert támadott meg az olasz Alpokban21:51 Törvényt hoztak Németországban a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról21:37 Franciaországban vizsgálat indul a távozó miniszterelnök és volt egészségügyi miniszterei ellen21:22 Pancsolással próbálják siettetni a partra szállást az élősködők21:18 Több mint 48 ezer új fertőzöttet jelentettek Brazíliából21:06 Szlovéniában megerősítette parlamenti többségét a jobbközép koalíciós kormány20:47 Veneto tartományban emelkedett a reprodukciós ráta, ismét szigorítanak20:23 Módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját, hogy ne ütközzön űrszemétnek20:03 Amerika szövetségi ünnepének napján lép érvénybe az orosz alkotmánymódosítás19:30 Jövő péntektől hazánkból is karanténkötelezettség nélkül lehet Angliába utazni 19:19 Fotók és videó a borsodnádasdi gyilkosság helyszíni tárgyalásáról18:38 "Heroizmus" a nyugati világban18:04 Alig vált muzulmánná egy angol nő, máris székesegyházat, szállodát és metrót akart robbantani
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Ezért kár volt emlékülést tartani: Áder azzal büszkélkedett, hogy a háború óta minden revíziós lehetőséget elszalasztottak

Reklám

A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét - mondta Kövér László házelnök az Országgyűlés csütörtöki emlékülésén, a trianoni diktátum  aláírásának századik évfordulóján.
Zoom
Fotók: MTI
A parlament ülése a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral kezdődött. (A végén a Székely Himnusz nem volt a forgatókönyv része, azt a Mi Hazánk képviselői és Bencsik János kezdték el énekelni a nemzeti ellenzéki párt kezdeményezésére - a szerk.) Ezt követően megkezdték a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját.
Kövér László nyitóbeszédében kiemelte: a politikai nyilatkozatot olyan okokból javasolják elfogadásra, amelyek a múltban, a jelenben és a jövőben rejlenek. Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia "nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat".
Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak keserves létküzdelmet kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés. A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni - fogalmazott.
Azt mondta, a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból.
Zoom
Kövér László tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét "közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága". "A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is" - vélte.
Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon "nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk", hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk - jelentette ki.
Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. Trianonban a magyar államot életképtelenségre, a magyar nemzetet szétszakítottságra, Magyarországot politikai egyedüllétre ítélték - tette hozzá. Hangsúlyozta: azonban a magyarság egy évszázadnyi áldozatos munkája életképessé tette a magyar államot, a nemzet határokon átívelő összetartozása pedig erősebbnek bizonyult azon erőknél, amelyek azt fel akarták számolni. Kiemelte: a Kárpát-medencében és tágabban Közép- és Kelet-Európában az együtt és egymás mellett élő nemzetek vagy együtt fognak nevetni, vagy együtt fognak sírni, "együtt leszünk nyertesek vagy mindannyian veszteseknek bizonyulunk".
A házelnök úgy fogalmazott, "mi, magyarok, akik elveszítettük a huszadik századot, nem akarjuk elveszíteni a huszonegyediket", de azt sem akarjuk, hogy a szomszédaink elveszítsék. Kijelentette: a nyilatkozat arra tesz kísérletet, hogy szövetségeseket találjunk a szomszédos nemzetekben és államokban, illetve Európa többi nemzetei és államai között. A külhoni magyarság küzdelme nemzeti önazonossághoz való jogáért ugyanis európai ügy - fűzte hozzá.
Kövér László kifejtette: az előttünk álló időkben hasonló identitásküzdelem vár minden európai nemzetre, mint amilyet a külhoni magyarság vív száz éve. Európa stratégiai szuverenitását nem tudja megvalósítani csak a politikai és gazdasági önrendelkezés vagy a katonai önvédelem eszközeivel, az eredményes európai önvédelemhez kell az identitás fundamentuma is - mondta. Úgy vélte, ilyen fundamentum nincs a keresztény hitből fakadó normarendszer és a több évszázados nemzeti kultúrák mellőzésével. "Európa határai addig tartanak, ameddig a temetőkben kereszt van a sírhelyeken, Európa addig marad önmaga, amíg európai nemzeti közösségek lakják, és meghatározóan alakítják a sorsát" - mutatott rá.
Az Országgyűlés elnöke a magyar állam nevében "legmélyebb hálánkat és legmagasabb elismerésünket" fejezte ki a Trianonban elszakított nemzeti közösségeknek helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, és mert lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá kényszerítette őket a történelem.
Arról is beszélt, hogy nemzeti identitása az állam polgárainak van, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Ezen identitások védelmére hivatott a nemzeti állam - tette hozzá. Azt mondta, a nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenkinek, hogy anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek otthonosságát szabadon megörökölhesse, szabadon továbbadhassa utódainak. A nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének nélkülözhetetlen eszköze, amely erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást - magyarázta.
Kövér László kiemelte: a nyilatkozat ezért fordul felhívással a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, az EU intézményeihez és az ENSZ-hez is, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyék közösen az egyetemes emberi jogok részévé. Kitért rá: a magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és "a magunk által alakítható jövő áll előttünk". A szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát - mondta.
Zoom
Erre büszke Áder: "Magyarország sosem élt területi követelésekkel"
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni "békeszerződés" aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.
Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott.
Zoom
Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. "Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került" - vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.
Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? - sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel.
Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést - emlékeztetett - de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni.
Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon". "Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott.
Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el. Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor "a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak".
Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.
Egy vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei után a csőd szélére jutott nemzet mégis élni akart, Bethlen István kormánya pedig sikerrel vezette ki a nemzetet a válságból.
Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott
amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.
Zoom
"Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta. "Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk."
"Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk" - fogalmazott, de leszögezte azt is: nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.
Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása. "Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges" - sorolta a megtett intézkedéseket. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!"
Orbán: értékelem Karácsony Gergely kezdeményezését; mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk
"Nagyra értékelem a főpolgármester döntését a fővárosi trianoni megemlékezés kezdeményezéséről" - így reagált újságírói kérdésre Orbán Viktor a csütörtöki parlamenti ünnepi ülés után.
Zoom
Karácsony Gergely korábban arra kérte a budapestieket, "járuljanak hozzá maguk is, hogy egy perce álljon le a város a trianoni döntés századik évfordulóján, június 4-én, 16 óra 30 perckor. Egy percre meg fog állni a budapesti közösségi közlekedés, leállnak a metrók, a buszok, a villamosok, és arra kérek mindenkit, hogy egy rövidke percre álljunk meg mi is, mindannyian, a budapesti polgárok közössége. Álljon meg egy percre a közúti autós, biciklis és gyalogos közlekedés!"- írta.
Orbán Viktor úgy reagált: június 4-én ez a helyes magatartás, hiszen Budapest a nemzet fővárosa. Hozzátette: a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójának az az üzenete, hogy, bár politikai különbségek lehetnek közöttünk, mindannyian ugyanahhoz a magyar nemzethez tartozunk.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready