Mint emlékezetes, a trianoni tragédia 100. évfordulóján jelentettünk meg egy kedves kis cikket "Ma már sor is került egy apró 'határmódosításra'" címen, melyben beszámoltunk az ipolysági hazafiak góbéságáról, miszerint a gúnyhatár menti Bernecebaráti község külterületén található magyar-tót határkövet egy kicsit arrébb helyezték, méghozzá a szlovák megszállás alatt lévő terület irányába.
Hogy ezzel a kurucos vagánysággal szabálysértést követtek-e el? Elképzelhető. Lesz-e bármilyen következménye csonka hazánk jelenlegi határaira? Valószínűleg az égvilágon semmi. De az is biztos, hogy egy tisztességes világban legalább 15 millió magyar szívét kell(ene), hogy megdobogtassa egy-egy ilyen szimbolikusnak tekinthető huncutság.
 A kiásott és segítő szándékkal kicsit arrébb cipelt határkő Bernecebarátinál |
De miközben tisztes - földrajzi és ideológiai - távolságból hüledezünk a makihorda világméretű "gyászán", és az ehhez kapcsolódó fehér öncenzúra elszabadulásán, maradék hazánk területén is akad még némi szégyellni való.
A "magyar" rendőrség ugyanis eljárást indított a "határmódosító" hazafiak ellen!
Alább olvasható Kovácskettő rendőrzászlósrúdék szerkesztőségünknek megküldött, adatkérő levele:
 A kíváncsiskodó Pintér-legény adatait féltő gondossággal kitakartuk |
 |
Igen, ez ám a legfontosabb feladata most a Pintér-pribékeknek. Biztosan ez lenne az utolsó simítás a kéthetes rend vasalt patyolatán.
És igen, az a rendőrség követel tőlünk adatszolgáltatást, amelynek egy teljes hétre volt szüksége, hogy egyáltalán a tudomására jusson egy miskolci idős asszony elleni támadás, úgy, hogy közben az esetről készült híradós összeállítás folyt a csapból is.
Név, cím, e-mail-cím, IP-cím. A társadalmi munkában gúnyhatárkő-gondozók cipőméretét pont nem kérik. Tizenöt napunk van teljesíteni a követelést. De mi haszna, ha a tizennegyediken úgyis beköszönt a rend?
(Kuruc.info)
