Bezár!
2021. március 6., szombat, Leonóra napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
00:38 Orosz hadihajó és szíriai kormányerők lőtték a törökbarát milíciákat Aleppó tartományban00:20 Sajátságos "nemzetben gondolkodás", avagy a határvonal mégsem ott van, ahol mondják23:49 Az ügyészség szerint sem gyaláz nemzeti jelképet a melléje kihelyezett deviánspropagandista rongy23:20 Olasz halálozási statisztika: 15,6 százalékkal haladták meg a tavalyi adatok az előző öt évét23:05 Közzétette a kormány a bővített bértámogatásra jogosult ágazatok listáját22:12 Magyar bronzérmet hozott az ötpróba a fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon21:58 Von der Leyen és Biden felfüggesztették az Airbus-Boeing-vámháborút21:37 Kanadában engedélyezték a Johnson and Johnson oltóanyagát21:24 Pokolgéppel gyilkoltak Mogadishuban - legalább húsz halott21:13 Régen kihaltnak hitt rovarfajt fogott egy fénycsapda20:57 Cselekvésre szólította fel az ENSZ BT-t a világszervezet Mianmar-ügyi különmegbízottja20:42 Tűzhalál egy újpesti hajléktalantanyán20:25 Fideszes polgármester Pintéréknek: "orvosoknak rendőrök ne akarják megmagyarázni, hogy mi az egészséges életmód"20:07 "Burkanépszavazást" tartanak vasárnap Svájcban19:52 Nem Horvátország a legbiztonságosabb sáskajárásra
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Leszedette az uniós zászlókat a pitvarosi polgármester

Reklám

Radó Tibor így tiltakozik az ellen, hogy az Európai Bizottság január 14-én arról döntött, nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján, hiába írta azt alá több mint egymillió uniós polgár.
– Pitvaroson – politikai véleménynyilvánítás okán – minden európai uniós zászlót eltávolítottunk a közintézményekről. A község polgármestereként arra az elhatározásra jutottam, hogy a januári európai bizottsági döntés miatt minden pitvarosi közintézményről eltávolítjuk az Európai Unió zászlaját – jelentette ki Radó Tibor, hivatkozva az Európai Bizottság azon döntésére, mely kimondta: nem kezdeményeznek jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján.
Zoom
– A zászlók használatát egész unió, így Magyarország területén is szabályozzák, de az őshonos kisebbségek kapcsán indított aláírásgyűjtés bizottsági szintű elsöprését nem tudjuk elnézni és valamilyen módon tiltakozásunkat akarjuk kifejezni – emelte ki a polgármester. Radó Tibor hangsúlyozta: úgy tűnhet, hogy nem sok eredménye lehet egy kistelepülés ilyen szintű tiltakozásának, de úgy gondolják, nem sok más eszköz van a kezükben.
– Pitvaroson az átlagnál is jobban foglalkoztatja az embereket a kérdés, mert az 1947-es lakosságcsere országos szinten is bennünket érintett a legnagyobb mértékben. A Benes-dekrétumok a mai napig érvényben vannak és háborús bűnösként tarják nyilván Szlovákiában az erőszakkal Pitvarosra telepített magyarokat. Édesanyám egyéves volt az áttelepítéskor, de a dokumentumok alapján háborús bűnös. Az EU parlamentjében jogállamiságról és egységes jogrendszerről szónokolnak, de a legalapvetőbb emberi jogokat sem biztosítják az őshonos lakosságnak, a választópolgároknak. Felháborító a bánásmód, ami a mai napig létezik a magyarok ellen – tette hozzá.
– A zászló eltávolítására másoknak is született ötlete, így a felvidéki magyar települések jó része is eltávolítja az EU-s lobogót január 22-én, egy napra (a cikket a Makó Híradó január 22-én jelentette meg - a szerk.). A Himnusz megszületésének napján így tiltakoznak a döntés ellen. Pitvaroson ennél tovább megyünk ezen és tartósan, a kiváltó ok megszüntetéséig nem helyezzük vissza az EU-s zászlókat. Testvértelepülésekkel is egyeztettem, és ők is hasonlóan reagálnak a bizottság döntésre – mondta Radó Tibor.
– Pitvaroson 1947-ben a közel 3000-es lakosságból 2600-at meggyőztek a költözésről, majd erőszakkal, a tulajdonuk elvétele mellett, a családok szétszakításával telepítettek helyettük ide a Felvidékről magyar családokat. Itt, Pitvaroson, ahol sokszorosan megtépázott családok várják az EU-tól az elégtételt, az erkölcsi kárpótlást, nehezen viseljük el, ha újra belénk rúgnak.
– Én személyesen nem ismerhettem a nagyszüleim szüleit és így a fél családomat, mert elszakítottak tőlük, és nyomokban sem találom a rokoni szálakat. Identitásuktól is próbáltak megfosztani a szüleinket - vagyonukon és házaikon kívül. Bosszús vagyok és tiltakozom az ilyen eljárás ellen – hangsúlyozta Radó Tibor, Pitvaros polgármestere.
A Benes-dekrétumok
A Benes-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik. Gyakrabban azonban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.
A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.
(Makó Híradó nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready