No, de miért jó ez a rendezvénysorozat, mi a haszna? – tette fel a kérdést László.

Az a haszna és azért jó, mert kirántja a politikát az asztaltársaságok szűk világából. Kellemes és pezsdítő tud lenni egy-egy politikai beszélgetés azonos értékrendű egyének között, pár finom sört legurítva mellé, de mégis mi haszna, ha az egyén a tudását nem méretteti meg csatában? Bizony, ki kell menni a megszokás kereteiből és harcolni kell, oda kell bátran ülni az ellenfelek elé és meg kell küzdeni velük a vitában. Azért hoztuk létre ezt a rendezvénysorozatot, hogy lehetőséget teremtsünk mindazon kortársainknak, akik hozzánk hasonlóan a nemzet- és rendpártiság táptalaján állnak, hogy ismereteiket, gondolataikat és vitakészségeiket összemérhessék éles vitában. Persze, nem csak a mi értékrendünk szerinti egyéneket várunk a rendezvényre, hiszen éppen a küzdelem maga a lényege. Megadva egymásnak a kellő tiszteletet, de kellő bátorsággal kiállva a saját vélemények mellett. Tehát a GenerációVáltás vitáinak célja a küzdelem maga, hogy a komfortzónából kilépve megmérettetésre kerüljön a politikát formálni akaró egyén – foglalta össze.

A jelenlévők visszacsatolásaiból kiindulva a szervezők úgy látják, remek hangulatú, és a költségkeretek egyelőre alacsony volta ellenére is színvonalas rendezvényt sikerült összehozniuk, és büszkék, mert, mint mondják, tényleg odatették magukat a szervezés és koordináció minden részletében.

Pedig ez még egy kisebb rendezvény volt, de mi igyekszünk már kicsiben is olyan szervezőkészséget felmutatni, amely képviseli azt a szintet, amelyet el akarunk érni. Külön öröm, hogy sokan már a helyszínen biztosítottak minket, hogy a következő rendezvényünkön is ott lesznek. És természetesen, már szervezés alatt van a következő – fűzte hozzá.

Arról is érdeklődtünk, milyen témák kerültek szóba.

Az oktatás területéről számos témát érintettek a felszólalók, akik a következők voltak: Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom elnöke; Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjai elnöke; valamint tőlünk, a szervezők részéről Tüskés Vilmos, az Identitesz szakpolitikai képviselője. A moderátor Forgács Márton Identitesz-tag volt, akit valamennyien már ismerhetnek mind a szervezetünk évekkel ezelőtti tevékenységéből, mind pedig az Erő és Elszántság mozgalom rendezvényeiről. Márton alapvetően 5 kérdéssel készült, de a spontán lehetőségeket megragadva is tett fel olyan plusz kérdéseket a vitázó feleknek, amelyek abszolút érdemes voltak vitára. Az öt alaptéma voltak: (1) a magyar diákok eredményeinek értékelése és alternatív oktatáspolitikai lehetőségek megvitatása; (2) az iskolai erőszak, a fegyelmezés kérdése, érintve az iskolaőrség intézményét és a szegregáció témáját is; (3) a diákönkormányzatok jogköreinek megítélése; (4) az LMBTQ-propaganda helyzete az oktatásban; (5) illetve a nemzeti identitás oktatásának helyzete a tananyagban. Ezeket persze - a felszólalók különbözősége okán - több irányból is megközelítették, olykor elég parázs, de amúgy kultúremberhez illő módon vitázva – magyarázta László.

Kérdésünkre, milyen események várhatóak a jövőben, meglehetősen tömören felelt: rendezvény, rendezvény és rendezvény.

– Ebben a hónapban - a zárt körű rendezvényeinken túl - még lesz egy nyilvános eseményünk, amely egy kommunikációkészségeket fejlesztő képzés lesz január 29-én, Budapesten. Ezen a rendezvényen - amelyre az identiteszinfo@protonmail.com címen lehet regisztrálni - lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek, hogy vita-, beszéd-, és tárgyalástechnikai készségeiket fejleszteni tudják interaktív feladatok és szimulációk során való gyakorlás közben. Következő hónapban szintúgy lesz pár nyilvános rendezvényünk, emellett pedig a PhalanxCast podcast csatornát is beaktiváltuk – mondta.

Hogy mik a céljaink? Meghatározóvá válni a politikában, hogy a nálunk biztosított lehetőségeket felhasználva olyan politikaformáló egyének nőhessenek ki az Identiteszből, akik jóhasznára tudnak válni a magyar társadalomnak. Milyenek lesznek ezek a politikaformáló egyének?

Nálunk idealisták vannak, akiket alaposan ki akarunk képezni a reálpolitikára. Nem gondolnám, hogy jelenleg versenyképesek vagyunk a nagyhalakkal szemben. De azt gondolom, hogy azokká fogunk válni. Azért, mert eldöntöttük, és azért, mert végig fogjuk csinálni. Ez a generációnk érdeke – zárta gondolatait.

Lantos János – Kuruc.info

A Mi Hazánk Ifjai elnöke, Vékony Csongor az Identitesz által szervezett oktatáspolitikai vitán mutatta be nagyvonalakban a Mi Hazánk Mozgalom ifjúságpolitikai programját, melynek pontjai az ifjúsági szervezet YouTube-csatornájára kerülnek feltöltésre április 3-ig. Ami viszont számunkra érdekessé teszi a vitát, az Vékony Csongor radikális állásfoglalása a vita identitáspolitikai részeinél. Szó esett először a szegregált oktatásról, majd a gyermekvédelmi törvényről és végül a nemzeti érzületű oktatás hiányosságairól is.

Megfelelő-e a fegyelem és a fegyelmezés ma a közoktatásban? Hatékony-e az iskolaőrség? Egységes oktatás versus szegregáció? Kell-e ezeken változtatni? – hangzott el a kérdés.

A fiatalkorúak bűnözési statisztikáit és azon beül az iskolai erőszakot vizsgálva láthatjuk, hogy az elmúlt években Magyarországon és Európa szerte nőtt a bűnesetek száma. A földrajzi elhelyezkedés és etnikai hovatartozás alapján a felmérésekből egyértelműen megmutatkozik, hogy a fiatalkorú bűnözők és az iskolai erőszakot elkövetők többségében cigányok, míg Európa más országaiban migránsok. Ez nem gyűlöleten alapuló tévhit, hanem kutatásokon alapuló vitathatatlan tény. Éppen ezért a kérdés vizsgálatakor szükségesnek tartotta Vékony, hogy kitérjen a vitában a cigánybűnözés és migránsbűnözés fogalmára és felhívja a figyelmet hasonlóságaikra.

Kifejtette, hogy a természetes módon kialakult a szegregáció létezik, hiszen Magyarországon elsősorban a falusi óvodák és iskolák etnikai összetétele jelentős cigány többséget mutat, míg Nyugat-Európa országaiban is létrejöttek az úgynevezett fekete iskolák, melyeket migránsok, muzulmánok, török származású gyerekek töltenek meg.

A vitában hangsúlyozta, hogy „a diákokat meg kell védeni. […] A természetes szegregáció már kialakult, a mesterséges szegregációra pedig úgy érezzük, hogy szükség van. Itt fontos elmondani, hogy nem etnikai alapon képzeljük a mesterséges szegregációt, hanem magatartás alapján. Az már csak a cigányság szégyene, hogy ez majdhogynem lefedi az etnikai szegregációt.”

Látható, hogy a szegregáció elkerülhetetlen, ezért fontos arról is beszélni, hogy kik fogják tanítani a bűnelkövetésre hajlamosabb ifjúságot – folytatta gondolatmenetét és rátért arra, hogy speciális tanárképzésre van szükség, valamint tanársegédek alkalmazására, ami igen nehéz lesz, tekintve, hogy tanárhiányban szenved az ország. Elengedhetetlennek tartja ezért a tanári fizetések növelését és a tanárképzés költségeinek csökkentését, de szükséges még a speciális oktatás részleteinek meghatározása, a tanárok megbecsülésének és tekintélyének visszaszerzése is.

A Mi Hazánk Mozgalom az iskolaőrséget jó kezdeményezésnek tartja, de félmegoldásként tekint rá, hiszen ezzel csak azt érte el a kormány, hogy az iskolai erőszak és bűnelkövetés az iskola falain belülről átkerült az iskola kerítésén túlra, a buszmegállóba vagy az iskola melletti parkba.

Ha pedig a diákokat nem képes megvédeni a tanár, a rendőr, a kormány, akkor a diáknak kell megvédenie magát – mondta Vékony. A testnevelést illetően fontosnak tartja, hogy a mai világban egy fiatal meg tudja védeni magát, és ezért kötelezővé tenné a Mi Hazánk Mozgalom a középiskolások számára az önvédelmi oktatást. Azt kívánta, hogy az így megszerzett ismereteket soha ne kelljen használnia a diákoknak, de ha mégis úgy hozná a sors, életet menthet a megszerzett tudás. „Fontos, hogy a rossz magaviseletű speciális osztályoknak, iskoláknak ne legyen önvédelmi képzés, mert az a bűnözésre hajlamosabb diákokat csak segítené a bűnelkövetésben” – zárta gondolatait.

Vékonynak testhezálló kérdés volt ez, hiszen nemsokára megjelenik „A nemi identitás válsága” című könyve. Talán éppen ezért okozta a legnagyobb feszültséget a vita során ez a kérdés.

Először is nézzük meg mit is jelent Vékony szerint az iskolai érzékenyítés, az LMBTQ-propaganda:

További álláspontjait nem fejtenénk ki, inkább ajánljuk, hogy nézzétek meg a vitát és élvezzétek a nyílt őszinteséget, a politikai inkorrektség megtestesülését.

A nemzeti érzületű oktatás szükségességére vonatkozó kérdésnél már visszafogottabb volt, de azért kijelentette, hogy „Európa elmúlt évszázadainak története az európai identitás pusztításáról szólt” és elkezdte ezt kifejteni. Vékony úgy látja, hogy 1789-től a vallási, 1945-től a nemzeti, 1968-tól a nemi identitás pusztításáról lehet beszélni. Keresztény alapokon jött létre, de mára liberális és marxista nézetek mentén szerveződik az ENSZ és az EU, melyek célja az Európai Egyesült Államok megteremtése, a nemzetállamok és a nemzetek megszűnése.  

A Mi Hazánk Mozgalom oktatásügyi javaslata e tekintetben, hogy nemzeti szégyenérzet helyett nemzeti büszkeségre neveljék a fiatalokat. Példaképeket kell állítani az ifjúság elé, nemzeti hősöket, akikre felnézhetnek.