Bár hazánkat számos dologért elmarasztalták és jogi eljárást is indítottak ellene (így az "akadémiai szabadság sérüléséért", a bevándorlási politikáért, az "LMBTQ+-közösség elleni diszkriminációért", a korrupcióért és a "sajtószabadság csorbulásáért", ezek jelentenék a "jogállamiság sérülését"), az Orbán-kormány ennek nem fogja mandátuma végéig látni következményeit. már ha egyáltalán lesznek.

Először is a Bizottság kivárja az Európai Unió Bíróságának a döntését arra vonatkozóan, hogy a 2020. decemberében elfogadott jogállamisági mechanizmus, amely alapján pénzmegvonással büntetnék azokat a tagállamokat, amelyeknél megállapítják a jogállamiság sérülését. Igen ám, de a legfelsőbb uniós bírósági testület várhatóan február 16-án mondja ki ítéletét, majd a Bizottság a vonatkozó uniós szabályok alapján egy hosszas jogi huzavonába kell hogy kezdjen Magyarországgal, majd az aktatologatás után nyújthatja be hivatalos javaslatát a büntetésre az Európai Unió Tanácsához – amelynek ugyancsak rá kell bólintani a javaslatra, hogy a mechanizmust gyakorlatba léptesse a Bizottság.

A valóság tehát az – mondja Reynolds –, hogy a végső döntés valamikor a magyarországi választás után születik meg, írja a Politico nyomán az Index.

Az Európai Unió Bírósága kedden közölte, hogy február 16-án hirdet ítéletet abban a perben, amelyben Magyarország és Lengyelország tavaly márciusban keresetet nyújtott be. Ebben Varsó és Budapest azt kérte, vizsgálják meg, hogy jogos-e, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság elvét.

Ez, mint Didier Reynolds is magyarázta, így hosszas folyamat:

Igen ám, de a valóságban ez úgy történt:

Hogy miért? A tagállamokat tömörítő Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel (pl. kétharmaddal) szavazzon a javasolt intézkedésekről. A rendelet lényege pedig az, hogy ha egy tagállam megsérti a jogállamiság elvét, akkor a Tanács az Európai Bizottság kérésére elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyekkel uniós költségvetési forrásokat vagy azokból finanszírozott programokat fagyaszthat be.

A legfőbb európai bírói testület főtanácsnoka még tavaly december elején azt indítványozta a Bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. (Az indítvány nem kötelező a testületre, de általában követni szokták.)

Egy másik uniós testület, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nagyon kemény hangú közleményben sürgeti, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság szigorú, visszatartó erejű szankciókat szabjon ki azokra a tagállamokra, amelyek rendszeresen "figyelmen kívül hagyják a jogállamiságot", oly módon, hogy az veszélybe sodorja az uniós költségvetést. Egyben meglepő javaslattal is élnek.

A testület sürgeti, hogy minden tagállam csatlakozzon az Európai Ügyészség területén folytatott megerősített együttműködéshez, és tulajdonképpen ez legyen az előfeltétele az uniós finanszírozású programokban való részvételnek.

Magyarország ugyebár nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.

Mivel az újonnan létrehozott Európai Ügyészség átvette a korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatait, az EGSZB kérte, hogy az OLAF-ot alakítsák át a jogállamiságért és igazgatási hatékonyságért felelős európai ügynökséggé. új feladata az lenne, hogy felülvizsgálja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, és tanácsot adjon az uniós intézményeknek ebben a kérdésben.

Korábban írtuk: Macron találkozott a ballibekkel, magyar zászló sehol