Kende Anna pszichológus, habilitált egyetemi docens az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK) Pszichológiai Intézet Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékén. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola egyik témavezetője és titkára.
1996-ban szerzett egyetemi diplomát a Közép-európai Egyetem (CEU) Nemek és kultúra (Program on Gender and Culture) programban. Ízelítő az oktatott tárgyai közül: A társadalmi kirekesztés szociálpszichológiája, Társadalmi nem kutatás a pszichológiában, Pszichoanalízis és feminizmus.
Kutatási területei: pszichológiai tudományok, ezen belül: a társadalmi kirekesztés pszichológiája: az elutasítás és az elutasítottság szociálpszichológiai értelmezései, az előítéletesség és a kisebbségi identitás kérdései. A politikai aktivizmus és a kollektív cselekvés pszichológiája.
Tudományos közleményeiből: Hátrányos helyzetű gyerekek jelen- és jövőképe, “Erős fal, kerítés, nagy kutya, állás a rendőrségnél”, Túl a szegregáción: Kategóriák burjánzása a közoktatásban, Rasszizmus a tudományban, Pszichológia és feminizmus.
(Forrás: Wikipédia)Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója szerdán este a Facebookon tette közzé Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett levelét, amelyben lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.

Bár az MTA több fórumon is jelezte, hogy változtatni szeretne a nők arányán, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be - mutatott rá Kende Anna.

"Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját" - tette hozzá.

A lemondásra reagálva az MTA Kommunikációs Főosztálya csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, hogy az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén, azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen ezt elismerve tett lépéseket a helyzet megváltoztatására, és Freund Tamás jelenlegi elnök is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését.

Az MTA szerint ezeknek a lépéseknek az eredménye már látszott a 2019-ben és 2022-ben levelező taggá választott nők számában. "Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült" - emelték ki. Mint hozzátették, rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatók, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson - amelyet háromévente tartanak - rendes taggá válasszanak.

"Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi" - írták a közleményben, megjegyezve, hogy az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, amely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával. "A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti" - hangsúlyozták.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat. Idén a 35 új levelező tag közül 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag közül 3, a 16 új tiszteleti tag közül pedig 2 nő.

A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. A tudományos osztályok akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.

(MTI)