Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában kijelentette: az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól. A tárcavezető hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált. Kiemelte: a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja - mutatott rá.

A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy "a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is". Kifejtette: 2011-ben az új alaptörvény folytonosságot teremtett "őseink hite és világképe, valamint gyermekeink és unokáink önazonossága között". "Már akkor is úgy gondoltuk, hogy ennek a talapzatnak a biztosítása, a kultúránk, történelmünk és családjaink védelme a legtöbb, amit alkotmányos értelemben tehetünk függetlenségünk, szuverenitásunk és a következő generációk védelme érdekében", és ezt az előrelátást az elmúlt tíz év és az élet többször is visszaigazolta - fogalmazott. Varga Judit úgy látja, a történelem már számtalanszor igazolta, hogy minden háború kemény kihívások elé állítja az államélet irányítói mellett a stabil, kiszámítható, tisztességes, békés és nyugodt életre vágyó, családjukat és hazájukat szerető állampolgárokat is. Az orosz-ukrán háború negatív következményei minden ember által tapasztalhatók, mindenki életére közvetlen hatással vannak - mondta.

Közölte: a háború következtében az energiaellátás területén Európában soha nem tapasztalt bizonytalanság alakult ki, elszabadultak a világpiaci árak, ami közvetlenül is befolyásolja a gazdaság működőképességét. Szintén a háború következménye, hogy több millió menekült érkezett a szomszédos országokba, Magyarországra eddig csaknem 700 ezren - tette hozzá. A tárcavezető kiemelte: Magyarország mindig is a béke oldalán állt, a háború előtt és azóta is, és április 3-án a magyarok arról foglaltak állást, hogy az országnak ki kell maradnia a háborúból. Nem hagyjuk azt sem, hogy a háború árát a magyar háztartásokkal fizettessék meg - fűzte hozzá.

Varga Judit közölte: az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Fidesz: hatékony és gyors nemzeti válaszokra van szükség

Vitányi István (Fidesz) rámutatott, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett és komoly változásokat generált a világgazdaságban is. Hozzátette: a humanitárius katasztrófa kezeléséhez, az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményének kivédéséhez Magyarországnak hatékony és gyors nemzeti válaszokat kell adnia. Szerinte április 3-án a magyarok egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy az országnak ki kell maradnia ebből a fegyveres konfliktusból és nem lehet azt sem hagyni, hogy a háború árát a magyarok fizessék meg. Elmondta, ahhoz, hogy megvédjék a magyarokat, hatékony és gyors döntéshozatal kell, ezért nyújtotta be a kormány az alaptörvény tizedik és a katasztrófavédelmi törvény módosítását. Hangsúlyozta, a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Közölte, garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.

Arató Gergely (DK) úgy értékelte, az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet. Jelezte, frakciója mindent, ami egy adott helyzetben szükséges, támogatni fog. Kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági kontroll nem időhöz kötött, és hogy az elmúlt fél évben a kormány nem számolt be a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedésekről az Országgyűlésben. Szerinte a kormány valójában azért kezdeményezte a törvénymódosításokat, mert a gazdasági helyzet rendkívül súlyos, nemcsak a háború, hanem a kabinet kudarcos gazdaság- és külpolitikája miatt, amely Oroszországhoz kötötte Magyarország szekerét. Ahelyett, hogy a kormány eljönne a parlamentbe, hogy megvitassa, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség, továbbra is a Magyar Közlönyben éjfélkor megjelenő kormányhatározatokkal akar kormányozni; azért kell ez a felhatalmazás, hogy a kormány gazdasági és szociális döntéseket ellenőrzés és vita nélkül hozhasson meg - mondta.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik. A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom - mondta, jelezve: nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat. Vejkey Imre (KDNP) a magyar alkotmányos fejlődést tekintette át és úgy értékelte, hogy a 2011-es, általa húsvéti alaptörvénynek nevezett alkotmánnyal Magyarország visszatért az organikus jogfejlődés útjára. Szólt az idén nyolcszáz éve kibocsátott Aranybulláról, amely megfogalmazása szerint vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban. Hozzátette: "ma Brüsszelből éppen azok támadnak minket a jogállamisággal, akik akkor, még 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig egy alkotmánnyal bírtunk". Vejkey Imre az Aranybullát ma is élő joganyagnak nevezte, amely szerinte lehetővé teszi a történelmi alkotmány jogértelmezés útján történő érvényre juttatását. Mint mondta, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutatását, mindent meg kell tenni, hogy a nemzeti keresztény értékek megmaradjanak. Az organikus alkotmányfejlődéstől történő elszakadásként beszélt az 1949-es kommunista alkotmányról. Szerinte az 1949. évi alkotmány a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át, de "ihletettségében mit sem változott". Ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni feles többséggel - mondta. Úgy összegzett: Magyarország a 2011-es húsvéti alaptörvénye által újra feltámadt és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Úgy vélte: a rendkívüli jogrendek megalapozottságát erodálja, ha túl sokszor rendelik el és Orbán Viktor az elmúlt időszakban már így is veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot. Azt is mondta: nem érti, miért van szükség a módosításra, ha a kormánymédia szerint az állam eddig is gyorsan és hatékonyan reagált a háborús és humanitárius helyzetre. Úgy vélte: fontos lenne tisztázni, milyen változást érzékel a helyzetben a kormány közép- vagy hosszú távon, melyek azok a nehézségek, amivel Magyarországnak szembe kell néznie, és miért készül a kabinet erre a "kényelmes" kormányzási helyzetre.

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka úgy értékelt: a kormányoldal Varga Judit igazságügyi miniszter vezetésével "hatalmi barkácsolásba" fogott és az "egykor gránitszilárdságúnak titulált alaptörvény" tizedik módosítására készül. Szerinte valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást "ki tudja, meddig". Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, rendeleti kormányzásra és hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Úgy vélte: a kormánynak csak az a fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől, ezért tartják fenn 2015 óta megszakítás nélkül az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, és ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal. A kormánynak meg kell fékeznie az áremelkedést, helyre kell állítania a teljesen felborult állami költségvetést, segítséget kell nyújtani a gazdasági válság áldozatainak, a bajba jutott kisvállalkozásoknak, és haladéktalanul el kell kezdenie Magyarország orosz kitettségének a felszámolását - hangsúlyozta Hajnal Miklós, hozzátéve, hogy ezek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra.

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben. Úgy vélte: szakmai vitának akkor lenne értelme, ha ezt a javaslatot nem egy "izzadságszagú" rendeleti kormányzás alátámasztására nyújtották volna be. Szerinte az elmúlt másfél évben, a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet azt mutatta meg, hogy a kormány ezt az eszközt nem csak arra a használja, amire kell, hanem visszaél a rendeleti kormányzással. Molnár Zsolt garanciákat szorgalmazott arra nézve, hogy egy új veszélyhelyzeti tényállás esetén csak az adott üggyel összefüggésben ad majd lehetőséget a rendeletalkotásra a jogszabály, és nem általában jelent rendeleti kormányzást.

Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka közölte: frakciója nem támogatja az alaptörvény módosítását és újabb veszélyhelyzet kihirdetését sem. Ezt úgy indokolta: a Coviddal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megmutatta, hogy ez valójában "politikai trükk", ami nem a magyarok érdekeit szolgálja. Szerinte a veszélyhelyzet a hatalommal való visszaélést szolgálta az elmúlt időszakban, a kormány és számos polgármester - kormánypártiak és ellenzékiek is - kihasználták ezt az eszközt.

Arra is kitért: valójában nem az ukránok és az oroszok háborúznak egymással, hanem egy mesterségesen kreált háborúról van szó, amelyet globális oligarchák, pénzügyi körök, "disznófejű nagyurak" terveztek el. Úgy vélte: ha Magyarországra még nem figyeltek fel ebben a háborúban, akkor jobb, hogyha nem is hívjuk fel magunkra a figyelmet, ez a veszélyhelyzet viszont felesleges provokáció lenne.

Sem Ukrajnát, sem az ukránok mögött álló NATO-t, az Amerikai Egyesült Államokat, az "ukrajnai és nemzetközi disznófejű nagyurakat" és Oroszországot sem érdemes provokálni - jelentette ki. Az osztrák semlegességet hozta példaként, hangsúlyozva, hogy a Mi Hazánk a függetlenség és a semlegesség irányába mutató kormányzati intézkedéseket támogatni fogja, a veszélyhelyzetet és az ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítást viszont elutasítja.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány nem az emberek valódi problémáját kezeli, hanem azon dolgozik, hogy saját hatalmát koncentrálja, érdemi megoldások helyett "jogászkodjon". Hozzátette: van veszélyhelyzet Magyarországon, például a megélhetési válság, vagy az, hogy az egészségügyi és a szociális szféra "összeomlás közeli állapotban van". Azt is sérelmezte, hogy a kormány semmit sem tett a klíma-, illetve ökológiai válság ellen, valamint az orosz fosszilis energiának való kitettség felszámolásáért. Ez nemcsak Magyarország mozgásterét korlátozza végzetesen, hanem "Európának is megnehezíti azt, hogy Putyinnal és az agresszor orosz hadsereggel szemben a leghatásosabb eszközöket, a gazdasági szankciók eszköztárát teljeskörűen bevessék" - mondta Tordai Bence.
Kiemelte: nincs szükség alaptörvény-módosításra, és a Párbeszéd azért sem támogatja az újabb rendkívüli felhatalmazást, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a kormány minél nagyobb hatalommal rendelkezik, annál inkább visszaél azzal.

Keresztes László Lóránt (LMP) világossá tette, hogy az LMP a koronavírus-járvány alatt minden olyan intézkedést támogatott szavazatával, ami a magyar emberek biztonságának megőrzését szolgálta, és a jelenlegi helyzetben, valamint a jövőben is szavazatukat adják ezekhez. Ugyanakkor sok esetben a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazással, a rendeleti kormányzás eszközeivel, ezért nem támogatják ezt az alaptörvény-módosítást - indokolta a frakció döntését. Az LMP vezérszónoka szerint a kormány az elmúlt években semmit nem tett Magyarország energiabiztonságának növelése, az energiafüggetlenség megvalósításáért, sőt még kiszolgáltatottabbá tették az országot. Arról is beszélt: támogatni kell a megújuló energiaforrásokat, csökkenteni kell az ország energiakitettségét, valamint súlyos felelőtlenségnek nevezte Paks II. projekt továbbvitelét is. Keresztes László Lóránt az ellenzéki oldalt is kritikával illette, mert sokszor elmaradt annak kimondása, hogy alapvető változásokra és reformra szorul az EU. Nem több, hanem jobb Európára van szükség - jelezte.

Ritter Imre nemzetiségi képviselő a törvénymódosítási javaslatokról szólva a magyarországi nemzetiségek bizottsága véleményét tolmácsolva úgy fogalmazott: gyors és jó döntésekre van szükség. A jó döntés követelménye a mindenkori kormány képességeinek függvénye, a gyors döntés lehetősége viszont elsősorban a jogszabályi környezettől függ, melyet az alaptörvény kiegészítése biztosíthat - mondta elfogadásra javasolva a módosításokat.

Mátrai Márta (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a világjárvány megjelenése előtt is volt veszélyhelyzeti szabályozás. Az élet újabb kihívások elé állította az országot és a kormányt, az orosz-ukrán háborúban nem csillapodnak a harcok, és erősödik a menekülthullám. Kijelentette: az ország elemi érdeke, hogy cselekvőképes kormánya lenyen ilyen helyzetben. A magyar életek és a gazdaság fejlődése nem múlthat azon, hogy a kormány nem tud időben döntést hozni. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország egyedülálló humanitárius segítséget nyújt a kialakult helyzetbe. Szerinte a kormány a hatékony védekezés jogi felételeit kívánja megteremteni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a módosításra a külső körülmények miatt van szükség, ami nem volt előre tudható, ahogy a migráció vagy a világjárvány sem. Visszautasította, hogy pillanatnyi politikai érdek vezérelné a jogalkotót. Szerinte a veszélyhelyzeti intézkedések jól vizsgáztak a koronavírus-járvány alatt. Mihamarabbi békét, a segítségre szorulók segítését hangsúlyozta, és azt az alapelvet is kiemelte, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg. Szólt arról is, hogy szerinte ideje lenne, hogy az ellenzék a magyar érdekeket helyezné az első helyre.

Láng Zsolt (Fidesz) kijelentette: az alaptörvény az egyik legfontosabb fundamentuma a magyar demokratikus közéletnek. Nagyon erős alapnak nevezte, amelyet időszakról időszakra olyanná kell tenni, hogy legjobban szolgálja a célt, amiért megszületett. A háború nem volt előre látható - értett egyet Nacsa Lőrinccel -, több millióan menekültek el Ukrajnából. Az sem tudható, mikor lesz vége a harcoknak. A legfontosabb a magyar emberek biztonsága és nyugalma, a normál jogrendet ezért szerinte "fel kell gyorsítani". Nemzeti minimum, hogy a kormány megfelelő kontroll között, de hatékonyan és gyorsan reagálhasson az ukrajnai eseményekre - szögezte le.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) érti a kétségbeesett próbálkozást, miért kell a "gránitszilárdságú" alaptörvényt módosítani, hogy gyorsreagálású hadtestként tudjanak fellépni. Ezt eddig is megtehették ugyanakkor, és bármikor össze lehetett hívni a parlamentet is. Hozzátette: ha az alaptörvény módosításának lenne olyan vetülete, ami a családok védelmét szolgálja, boldogan vitatkoznának. Ugyanakkor egész Európában a legbrutálisabb büntetőadó Magyarországon van, ez a 27 százalékos áfa, amiből több mint 5 ezer milliárdot kasszíroznak - mondta. Bár beszélnek róla, de nem valósítják meg a családok védelmét nyomokban sem - közölte. Kitért arra is, katasztrofális a demográfiai helyzet, brutális és drámai a visszaesés az élve születések számát tekintve. A mostani számok azt vetítik előre, hogy 6 milliós ország leszünk az évszázad végére - jegyezte meg.

Keresztes László Lóránt (LMP) felidézte: brutális megszorításokkal illette a kormány az önkormányzatokat a rendkívüli helyzetre hivatkozva. Rendeleti döntéssel született meg ez a lépés, ami értékelése szerint nem volt indokolt, és ez a lépés nem arra mutat, hogy az ellenzéknek felhatalmazást kellene adni a rendeleti úton történő kormányzásra. Ha összehívják az Országgyűlést, itt lesznek és rendelkezésre állnak mindig - jelezte.

Varga Judit ügyvezető igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslat az alkotmányos keretek megteremtéséről szól, amit demokráciában illik megtenni. Bizonyos intézkedések, amelyek csak különleges jogrendben képzelhetők el Magyarországon, sok helyen az alapeljárás részét képezik - jelezte. Azért van szükség a módosításra, hogy ne kelljen azon vitatkozni, hogyan tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni egy helyzetre. A cselekvési szabadság megnyitásáról szól a javaslat a magyar emberek védelme érdekében.

A miniszter megköszönte az építő hozzászólásokat, és a kritikaként elhangzott "biankó, vagy korlátlan felhatalmazást" fogalmi tévedésnek nevezte. A ma hatályos tényállás is azt mondja, a kormány rendeletet alkothat, amellyel a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint tehet meg bizonyos lépéseket. A veszélyhelyzet 15 napra engedi meg a döntések meghatározatát, és az Országgyűlés az, amely meghosszabbíthatja.

Kitért arra is: az Alkotmánybíróság működése biztosított, a testület még a vírus legveszélyesebb időszaka alatt is működött.

Azt kérte, az ellenzéki képviselők az emberek érdekét nézzék. Értékelése szerint a választási eredmény azt is mutatja, az elmúlt két évben hozott veszélyhelyzeti döntéseket is elfogadták az emberek. Az elmúlt 12 év nemzeti-konzervatív válaszaira Magyarországon határozott igent és támogatást kaptak a magyar emberektől. Nekünk az a feladatunk, hogy a békét és biztonságot megteremtsük minden egyes magyar embernek - jelentette ki.

Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország élen jár a klímasemlegesség érdekében hozott döntéseket tekintve. Az a különbség, hogy mi csendben elvégezzük a házi feladatot, a célszámokat időarányosan teljesítjük - mondta. A németeknek a saját elveiket kell nap mint nap megcáfolniuk, a valóság bekopogtatott az ablakon - jegyezte meg.

Magyarország az EU és a NATO tagja és így is fog maradni - reagált egy másik felvetésre.

A megélhetési válságról szóló felvetésekre azt mondta: Európában minden drágul, itt élelmiszer- és benzinárstop védi az embereket. A GDP 4-5 százalékát fordítják a családok támogatására, ilyet nem nagyon látni a világon sehol - jegyezte meg.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

(MTI)