A határozatban az is szerepel, hogy a Ház az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre tekintettel, és különös tekintettel a háborús inflációra, a háborús gazdasági válságra fogadta el a dokumentumot.

A határozat indoklása kitér arra, hogy a kérdésben a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, az uniós irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását.

Az is olvasható az indoklásban, hogy Magyarország számára nyitott kérdés: ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja.

Toroczkai László (Mi Hazánk) amellett érvelt a vitában, hogy a globális techcégekre, így például a Facebookra vagy a Google-ra is vonatkozzon a globális minimumadó. Azzal indokolt: a Facebook és a Google bevételei az elmúlt három évben a Covid-diktatúra időszaka alatt is jelentősen emelkedtek, ezek a cégek azonban nem fizetnek egy fillér adót sem Magyarországon. Hozzátette: 2021-ben a Facebook 118 milliárd dolláros, a Google pedig 257 milliárd dolláros bevételt ért el, ami mintegy kétszer, illetve négyszer annyi, mint a magyar államháztartás bevételi oldala.

Közölte: a Mi Hazánk ezért megszavazza a magyar vétót, illetve a globális minimumadó elutasításáról szóló határozati javaslatot. Ugyanakkor - folytatta - amennyiben a digitális techcégek megadóztatása visszakerül a globális minimumadóról szóló javaslatba, akkor a Mi Hazánk támogatja a kezdeményezést.

Azt kérte a kormánytól, hogy a következő négy évben vegye rá a közteherviselésre azokat a multikat, akik úgy tűnik, hogy a Fidesz-kormány kegyeltjei voltak az elmúlt 12 évben. Azt is javasolta, hogy a kaszinókat is vonják be a extraprofitadó körébe.

(MTI)