A statisztika szerint idén július 1-jén 731 iskolaőr teljesített szolgálatot, de nem jutott mindenhova, mert iskolaőrre is “várólista van”: a programba jelentkezett 806 nevelési-oktatási intézmény közül a 2023/2024-es tanév végén csak 712-ben volt szolgálat. Érdekesség, hogy az iskolaőrt igénylő 806 intézmény között – az 580 köznevelési és 186 szakképzési intézmény mellett – 40 nem állami fenntartású iskola is van.

“A státuszok feltöltése érdekében folyamatos a toborzó tevékenység” – közölte az ORFK. A számok javulnak is, mivel 2022 nyarán 79, tavaly nyáron 85, most pedig már 91 százalékos a feltöltöttség. Bár a fizetések is nőttek, az iskolaőrök bére alacsony: Budapesten és Pest megyében havi bruttó 336 ezer forint, a többi megyében 326 ezer, és erre jön mindenhol évi bruttó 200 ezer forint cafetéria.

Nem túl vonzó tehát az iskolaőrök fizetése, még ha ezt már a 3 hetes felkészítő képzés alatt is kapják. Igaz, nincs is sok feltétel egy jelentkezővel szemben: elég, ha 18 éves elmúlt, középfokú végzettsége van, és megfelel az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek. Az iskolaőr-toborzást nehezítheti, hogy például egy határvadász akár bruttó 400 ezret is kereshet, ráadásul oda elég a 8 általános is.

Ha már összehasonlítjuk a fizetéseket, érdemes megemlíteni, hogy a többség, vagyis a Budapesten és Pest megyén kívül dolgozó iskolaőrök számára elérhető havi bruttó 326 ezer forint éppen a garantált bérminimum összege. Ami alig 217 ezer forint nettó, vagyis kevés. Viszont éppen most okozott felháborodást, hogy sokan a kormányhivatalokban sem keresnek nettó 220 ezernél többet. Vagyis gyakran 2-3 diplomával rendelkező államigazgatási dolgozók ugyanazt a garantált bérminimumot keresik, amely egy, akár frissen érettségizett iskolaőrnek is elérthető.

Fontos tudni, hogy az iskolaőrök, bár a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok állományába tartozó, “közfeladatot ellátó” személyek, nem rendőrök. Vagyis fegyverük, fegyverhasználati joguk nincs. Sajátos jogkörük viszont van, így szabályozottan, a megfelelő körülmények között kényszerítő eszközt használhatnak. Akár a gyerekekkel szemben is, de csak az iskolán belül, tanítási időben.

A rendőrségtől kapott adatok alapján az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években. Az iskolaőr kezében ugyanis a testi kényszer alkalmazása mellett – a szó szoros értelmében – több más eszköz is van: bilincs, gázspray (hivatalosan “vegyi eszköz”) és gumibot (hivatalosan “rendőrbot”) használata engedélyezett számukra.

Ezek pedig olykor elő is kerülnek. Hogy hányszor és melyik, arról a HVG kérdésére teljes körű statisztikát küldött a rendőrség. Míg az előző, 2022/2023-as tanévben országszerte 199 iskolaőri intézkedés történt, addig a most zárult tanévben már 234 esetet jelentettek. Ezen “intézkedések” nagy része felszólítás, igazoltatás, egészségügyi segítségnyújtás volt, kényszerítő eszközt csak 46 esetben alkalmaztak:

Ezek a számok jóval magasabbak az előző, 2022/2023-as tanév adatainál, amikor csak 27 esetben kellett valamilyen kényszerítő eszközt használniuk az iskolaőröknek. Testi kényszer is jóval kevesebb, 25 esetben fordult elő, bilincs és gazspray csupán 1-1 alkalommal került elő, a gumibot pedig egyáltalán nem. Akkor, és a most zárult tanévben is a legtöbb súlyos eset Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt.

A most zárult tanév intézkedéseinek friss adataiból kiderül, hogy Budapest és a 19 megye közül csak három olyan volt, ahol semmilyen durvább beavatkozásra, vagyis kényszerítő eszköz bevetésére nem volt szükség a tanévben: Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom és Nógrád megyékben. A listát a legtöbb, 9 esettel holtversenyben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezet, de

A megyei bontásban megkapott statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a legtöbb iskolaőr, a 731-ből 112 Borsod megyében szolgál – nem véletlen, hogy itt van a legtöbb programba bevont intézmény is, szám szerint 111. E rangsorban a második helyen áll Szabolcs megye, ahol 68 intézmény csatlakozott, és ezekben 66 iskolaőr teljesít szolgálatot. A lista végén pedig Vas megye áll 6 intézménnyel és 6 iskolaőrrel.

Arra a kérdésre, hogy hány iskolaőr mondott fel az elmúlt tanévben, a rendőrség azt közölte, nincs ilyen adatuk. Tavaly nyáron viszont még elárulták, hogy a program 2020-as indulása óta, 3 tanév alatt összesen 342-en hagyták el a pályát. Az akkori adatok szerint a legnagyobb fluktuáció Borsodban volt, ahol 3 tanév alatt 38 státusz szűnt meg, Vasban viszont egy pályaelhagyó sem volt.

Korábban pedig ismertté vált olyan eset, hogy pénzbüntetésre ítéltek egy iskolaőrt, aki bántalmazott egy ötödikest, illetve olyan is, hogy egy iskolaőr egy hetedikes lányt zaklatott szexuálisan. Már egyikük sem dolgozik iskolaőrként. De előfordult olyan is, amikor egy szülő vert meg egy iskolaőrt egy Nógrád megyei iskolában, ráadásul az akkorra már kihívott rendőrök előtt – itt a verekedő anya ellen indult eljárás.