Tavaly novemberben hozta nyilvánosságra az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT), a 2023. május 16–26. közötti magyarországi látogatásáról szóló jelentését. A delegáció a rendőrségi őrizetben, a börtönökben, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben fogva tartottakkal találkozott, valamint azt vizsgálták, hogy miként bánnak velük – írja a Szabad Európa nyomán az Index.
 Fotó: bv.gov.hu |
A CPT a székesfehérvári, a nyíregyházi és a tiszalöki börtönt is vizsgálta. A székesfehérvári börtönben nem, a nyíregyházi intézetben pedig csak néhány olyan beszámoló volt arról, hogy az őrök verik a fogvatartottakat. A tiszalöki börtönben azonban rengeteggel találkoztak.
Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a lapnak elmondta, hogy a delegáció tagjai a beszámolók, az orvosi vizsgálatok iratainak, valamint a kamerafelvételek megtekintését követően arra következtettek, hogy valósak az állítások, miszerint a tiszalöki börtönben bántalmazások voltak.
A CPT szerint volt olyan eset Tiszalökön, amikor valakit úgy vertek meg, hogy közben kéz- és lábbilincset raktak rá. Az állítólagos atrocitásokat egyszerre több bv-dolgozó vagy a különleges reagálású műveleti egységek fekete maszkos tagjai követték el a kamerák látószögén kívül. A börtön feljegyzéseiből kiderült, hogy többek között törött bordákról és kitört fogakról számoltak be a rabok.
A megvert raboknak abban sem volt sok köszönet, ha az orvosi részlegre kerültek. Ugyanis a gyanú szerint az egészségügyi személyzet tagjai 2022 júniusa és szeptembere között chilipaprikával kevert fertőtlenítő folyadékot használtak a nyílt sebek ellátására, a vizsgálat előtt pedig a gumikesztyűiket is csípős oldatba mártották.
A vizsgálat idejére mindhárom egészségügyi dolgozót felmentették. A jelentés szerint voltak olyan esetek is, amikor a raboknak megengedték, hogy megverjék a másikat. Arra is volt példa, hogy cellatársuk bántalmazására utasítottak valakit az őrök.
Az ügyvéd elmondta, hogy a delegáció látogatása után az intézményben parancsnokcsere volt, és képzéseket tartottak, azonban a panaszok szerint még ez sem szüntette meg teljesen a bántalmazásokat.
A tiszalöki fegyintézet vezetősége arról tájékoztatta a CPT-küldöttséget, hogy tisztában vannak a bántalmazások gyakoriságával, a 2019–2023 között elkövetett állítólagos bántalmazási ügyekben több büntetőeljárás is folyamatban van. Emellett azt is elismerték, hogy az onnan jelentett személyzet által elkövetett bántalmazásos esetek száma magasabb az országos átlagnál.
A Magyar Helsinki Bizottság a Legfőbb Ügyészségtől megkapott közérdekű adataiból kiderült, hogy a bántalmazási ügyekben Debrecenben rendelnek ki a legritkábban igazságügyi szakértőt. Emellett Debrecenben húzódnak el a legtovább az eljárások, tavaly átlagosan 29 hónap telt el az eljárás megszüntetéséig, 25 hónap a vádemelésig. Az elhúzódó és elégtelen nyomozás miatt pedig többször is a strassburgi bírósághoz fordultak.
A CPT jelentése kiterjedt a rendőrségi fogdákra is. Találkoztak egy olyan esettel, miszerint a rendőrök egy kéz- és lábbilincset viselő férfit a föld megcsókolására kényszerítettek, majd egy árokba lökték.
A bizottság tavaly decemberben juttatta el a kormánynak a legfontosabb állításait. Ebben ismét azt ajánlották a magyar hatóságoknak, hogy a legmagasabb politikai szintről küldjenek minden rendőrtisztnek világos és határozott üzenetet arról, hogy a fogvatartottakkal szembeni bármilyen bántalmazás vagy fenyegetés elfogadhatatlan és büntetendő.
Emellett arról írnak, a magyar hatóságok gondoskodjanak arról, hogy aki ellen közvetlen bizonyítékok vannak bántalmazás elkövetéséről, az ügy kivizsgálásának végéig ne kerülhessen kapcsolatba rabokkal.
