Sasvári Róbert a parlament honlapján olvasható beszámolójában azt írta, hogy a választás a már jól ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott le.

Az NVB a választás január 13-i kitűzésétől az országos listás eredmény május 1-jei jogerőre emelkedéséig 37 ülést tartott, és az ügyterhe a 2022-es országgyűlési képviselőválasztás tapasztalataihoz képest fokozottabb volt.

Idén a korábbi választásokhoz képest jóval kevesebb, 30 pártot és a szerben kívül 12 országos nemzetiségi önkormányzatot vettek jogerősen nyilvántartásba jelölőszervezetként. 2014-ben 71 párt és 13 nemzetiségi önkormányzat, 2018-ban 100 párt és 13 nemzetiségi önkormányzat, 2022-ben 43 párt és 12 nemzetiségi önkormányzat vett részt a választási eljárásában.

Csökkent az egyéni jelöltek száma is: 2026-ban 639, 2022-ben 671, 2018-ban 1547, 2014-ben pedig 1531 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba.

A szavazólapon öt országos lista szerepelt idén, míg 2022-ben hat, 2018-ban 23, 2014-ben 23 listára lehetett szavazni.

Az NVB a választási időszakban 404 határozatot hozott, ebből 103 döntés adminisztratív jellegű volt, 301 pedig jogorvoslati eljárásban született. Ezen határozatokkal szemben 81 esetben érkezett be bírósági jogorvoslati kérelem, a bíróságok végül 5,2 százalékukat változtatták meg.

Nagy Attila, az NVI elnöke szintén a parlamenti honlapon közzétett beszámolójában közölte, a választásokat fennakadások, hosszú sorban állások nélkül, folyamatos internetes tájékoztatás mellett, az alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le.

Ismertette: a választást az NVI Magyarország 3177 településén 10 047 szavazókörben, valamint 149 külképviseleten szervezte meg.

A választók névjegyzékében 8 112 646 választópolgár szerepelt, ebből 494 244-en voltak jogosultak levélben szavazni. Első szavazó 180 653 volt. A legnagyobb létszámú szavazókör Budapest XI. kerületében a 92. számú volt 9 524 fővel, a legkevesebb szavazóval rendelkező település Debréte volt, ott mindössze tízen szerepeltek a névjegyzékben. 73 791 választópolgár nemzetiségi regisztrációja alapján pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhatott.

A választási részvétel a magyarországi, külképviseleti és a levélben szavazókkal összesen 78,99 százalékos volt - rögzíti a beszámoló.

Az NVI - a korábbi évek tapasztalataira figyelemmel - 15,8 millió darab, egyéni és listás szavazólap előállításáról gondoskodott. A nyilvántartásba vett jelöltek közül húszan a szavazás megkezdése előtt olyan rövid idővel léptek vissza, hogy a szavazólapok újragyártására már nem volt lehetőség, így ezen jelöltek nevét a választási szervek húzták át a szavazólapon. A szavazás napján 639 egyéni jelölt szerepelt a lapokon.

A 73 791 regisztrált nemzetiségi választópolgár közül 41 871 adott le szavazatot. Kedvezményes mandátumot egyik nemzetiség sem szerzett.

A külképviseleti névjegyzékbe 90 730 választópolgár kérte felvételét, közülük 84 749 vett részt a szavazáson, ami a négy évvel ezelőtti választáshoz képest több mint ötszázalékos növekedés. Végül külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok 93,4 százaléka szavazott, a legtöbben, 9500-an idén is Londonban kívántak voksolni.

A levélben szavazásra jogosultak közül a szavazási levélcsomagot 356 332 választópolgár, azaz a levélben szavazók névjegyzékében szereplők 72,1 százaléka juttatta vissza az NVI-hez. A jogszabályi feltételeknek 337 439 levélszavazat felelt meg, tehát a visszaküldött levélszavazatok 95 százaléka érvényes irat volt.

A választások tervezett költségvetése 31,3 milliárd forintot tett ki - idézte fel az NVI vezetője.

Az NVI elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 2022 óta bekövetkezett népességmozgás miatt a választópolgárok száma négy egyéni választókerületben - Somogy vármegye 2. számú (Barcs) és Tolna vármegye mind a három (Szekszárd, Dombóvár, Paks) egyéni választókerületében - tért el több mint 20 százalékkal az országos átlagtól, ezért legkésőbb 2028 végéig a választókerületi beosztás módosítása szükséges.

(MTI nyomán)