A júniusinál 1,7 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

Az iparon belül döntő, 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,9, a csekély súlyú bányászaté 88, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 3,8 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 15,7, a 20 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 36 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 0,9, a feldolgozóiparé 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 18,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 35, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,5 százalék kal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,7 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 46 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,0 százalékkal csökkent.

A villamos berendezés gyártása 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 15,2 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé viszont 14,2 százalékkal bővült.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,2 százalékkal maradt el az előző év júliusától. Hat alágazatban csökkent még a termelés, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban nőtt a kibocsátás.

A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten. Tavaly február óta tart a visszaesés a vegyi anyagok és termékek gyártásában: júliusban a kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 14,0 százalékkal a feldolgozóipari termelés 3,6 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, főként a kivitel jelentős visszaesése miatt, miközben a belföldi értékesítés nőtt - részletezte a KSH.

A jelentésből kiderül: az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 32 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legerőteljesebb, 18,3 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálta hivatal.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 17,8 százalékkal nőtt a tavaly júliusihoz mérten. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 20 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 46 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első hét hónapjában az ipari termelés 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,3 százalékkal emelkedett, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés január-júliusban, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,8 százalékkal emelkedett. A többiben 2,1 és 27 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában - közölte a KSH.

(MTI)