Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztató elején a közmédiának üzent. Magyar Éva kormányszóvivő közölte, hogy 13 órakor be kell fejezniük, a miniszterelnök pedig szóvá tette, hogy az M1 éppen a Kisváros című sorozatot adja.

Nem várjuk el, hogy megszakítsák, de azt gondolom, talán közérdeklődésre tart számot a kormány döntéseinek sorozata – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a 160 milliárd forintból működő közmédiának szerinte a kormány döntéseit kellene közvetítenie.

Magyar Péter a paksi helyzetről azt mondta, a Duna vízhozama Paksnál most alacsonyabb, mint augusztusban volt.

Ez azt jelenti, hogy hetek óta állna a paksi atomerőmű. Nem mindig az összes turbinája, de jelenleg valószínűleg az összes, ha nem épült volna meg a fenékküszöb – fogalmazott a kormányfő, aki aktuális fotókat is mutatott a Duna érintett szakaszáról. Hozzátette, hogy Romániában áll is az ottani erőmű. Számítása szerint egy hónapnyi leállás nagyjából 50 milliárd forint kiesést okozott volna, a 6 milliárd forintba került fenékküszöb így 200 milliárd forintot spórolt meg.

A kormány elismerésben és jutalomban részesíti azokat, akik éjjel-nappal dolgoztak a védekezésen. Egyhavi juttatást kapnak a belügyesek, rendőrök, vízügyesek, a paksi erőmű dolgozói, közutasok és műegyetemiek. A döntés mintegy 1100 embert érint, és 889 millió forintjába kerül a költségvetésnek. Az elismeréseket október 23-án adják át.

A miniszterelnök szerint a vagyonadó ellen erős volt a lobbi, sokan próbáltak kiskapukat kiharcolni, de kiskapuk nem keletkeztek. A Pénzügyminisztérium mindenkivel egyeztetett, akivel kellett, és a vagyonkimentés lehetőségét is bezárják.

A kormányfő szerint ma Magyarországon főként a munkát és a fogyasztást adóztatják, a tőkejövedelmek adózása viszont nagyon kedvező, ezért a vagyon egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Példaként azt hozta, hogy a 100 leggazdagabb magyar vagyona 325 százalékkal nőtt, és ezt szerinte a magyar adórendszer jutalmazta.

A vagyonadó a produktív beruházások felé tereli a tőkét, hogy ne holt vagyonokban álljon a pénz – mondta Magyar Péter, aki hangsúlyozta: az adó a magánvagyont terheli, a cégek vagyonát nem.

A részletek szerint aki 1 milliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezik, annak az 1 milliárd feletti részre kell 1 százalékot fizetnie, 100 milliárd forint felett pedig 1,5 százalék a kulcs. A vagyont a 2026. december 31-i állapot szerint nézik, az adót bevallás alapján 2027. augusztus 31-ig kell befizetni. Az érintettek száma 15–25 ezer lehet, a Pénzügyminisztérium jövőre 200 milliárd forint bevételt vár. Magyar Péter cáfolta azt az állítást, hogy minden magyarnak vagyonbevallást kell majd készítenie.

A miniszterelnök szerint sokan félreértik a vagyonadót, ezért két példát is hozott. Ha egy házaspár mindkét tagjának 1-1 milliárd forint vagyona van, nem kell fizetniük, mert a határ személyenként értendő. Egy 1,5 milliárdos vagyon után pedig csak a félmilliárdos rész adózik, ez 5 millió forint adót jelent.

Magyar Péter szerint nagy igény volt arra, hogy az Orbán-kormány által 2022-ben néhány éjszaka alatt „tönkretett” katát ismét széles kör számára elérhetővé tegyék.

Ez nemzetgazdasági érdek, fehérít is a gazdaságon, és segítséget nyújt a kisvállalkozóknak – mondta. A kisadózók köre jelentősen bővül, a mellékállású egyéni vállalkozók is visszatérhetnek a katába. Az éves bevételi értékhatár 18 millió forintról 22 millió forintra nő. A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2027-ben akár 100-150 ezer új katás adózó is lehet.

A kormány az ellátási alapot is megemeli, ezzel a kata havi tételes adója 50 ezer forintról 100 ezer forintra nő.

Azzal ellentétben, amit a propaganda terjeszt, ez nem adóemelés, hanem pluszszolgáltatások járnak a kata mellé – hangsúlyozta a miniszterelnök. Felidézte, hogy a minimálbér 2013 óta több mint háromszorosára nőtt, a kata tételes adója viszont azóta sem változott. Szerinte azonban nem ez az emelés fő oka, hanem az, hogy a katás vállalkozók is kaphassanak nyugdíjat, táppénzt és anyasági ellátást, amiből eddig alig részesültek. Magyar Péter szerint a változás a költségvetés szempontjából nagyjából nullszaldós.

Az ekhóban a kormány eltörli a kivételeket. Magyar Péter szerint a professzionális sportolókra vonatkozó szabály mindössze 200 embert érinthet: ők 500 millió forintos jövedelemig alkalmazhatták az ekhót, mindenki más csak 60 millióig. Ezt a kiskaput most bezárják.

Ebből a három változtatásból látszik az, hogy a Tisza-kormány merre halad: a fejlődés felé szeretnénk vinni az országot, és a kivételeket meg fogjuk szüntetni – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter bejelentette, hogy a 2027-es költségvetésben 500 milliárd forinttal nő az egészségügyre fordítható keret. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével elindult a kórházi várólisták csökkentését célzó program is.

A kormányfő szerint van mit behozni: csak csípő- és térdprotézisműtétre 30 ezer ember vár, van, aki öt éve a listán van.

Egyszerre van jelen a súlyos szakemberhiány, a szervezetlen működés, kihasználatlan műtők sora áll – sorolta. A csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétekre, ahol a leghosszabbak a várólisták, több tízmilliárd forint pluszforrást biztosítanak, a szürkehályog-műtéteknél pilotprogram is indul. Magyar Péter szerint az előző kormány is próbálkozott a várólisták csökkentésével, de eredmény nélkül.

A pluszmunkát külön megfizetik, és nem csak az számít majd, ki műt többet: a műtétek eredményességét, a betegelégedettséget és a rehabilitáció hosszát is vizsgálják. Akik pedig legalább egy éve várnak műtétre, azokat az egészségügyi dolgozók egyesével megkeresik, tisztázzák az állapotukat, és megbeszélik velük, mi a következő szükséges lépés. A felszabaduló műtéti időpontokat jobb szervezéssel használják ki: önkéntes tartaléklistára jelentkezhetnek azok, akik rövid határidővel is vállalják a beavatkozást. A miniszterelnök szerint az utánkövetés és a rehabilitáció adatai jelenleg nagyon rosszak, ezen is javítanak.

Magyar Péter a 2027-es költségvetésről azt mondta, hogy még készül, a kormány az egész hétvégén a sarokszámokon dolgozik. A tervezetet 15 nappal az Országgyűlés elé terjesztés előtt meg kell küldeni a Költségvetési Tanácsnak, így ennek még októberben meg kell történnie.

A miniszterelnök szerint a Tisza-kormány „csődközeli helyzetben” vette át az idei költségvetést, amelyet az előző kormány „trükkök százaival meghamisított”. Példaként azt hozta, hogy egyes beruházások mellé nem rendeltek költségvetési forrást, ami szerinte akár büntetőjogi felelősséget is felvet. Ha a korábbi költségvetést fenntartották volna, az rövid időn belül államcsődhöz vezetett volna, ezért már az idei hiányt is csökkenteni kellett. Ezt az euró bevezetése és a fenntarthatóság is megköveteli. A kormány szerinte az idei költségvetésben már 1200 milliárd forintot fogott meg a felesleges kiadások és a túlárazások visszafogásával, és „ez a 2027-es költségvetést is jellemezni fogja”. Magyar Péter szerint ez önmagában nem lesz elég, ezért a minisztériumok saját kiadásait is jelentősen csökkentik.

A kormányfő azt ígérte, a költségvetésen látszani fog, miben tér el a Tisza-kormány iránya az előzőétől: több jut az egészségügyre, az oktatásra, a magukra hagyott társadalmi csoportokra és az állami alkalmazottakra.

Nem lehet fél év alatt és nem lehet egy költségvetéssel minden problémát megoldani – tette hozzá. A pénzügyminiszter a költségvetés mellett középtávú stratégiát is benyújt, ezt az Európai Bizottságnak is be kell mutatni. A költségvetés részletes szabályai Magyar Péter szerint hamarosan nyilvánosak lesznek.

Az Európai Bizottság legutóbbi kötelezettségszegési eljárásáról Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány nem tervez változtatni a lakossági állampapírok adómentességén, mert más tagállamokban is adómentesek. Vitézy Dávid hozzátette, hogy a kivezetést nem látják indokoltnak: aki a megtakarítását olyasmibe fekteti, amivel az államot segíti, azt továbbra is ösztönözni fogják.

Önmagában is sokkal menőbb a magyar állampapír, mint az Opus vagy a 4iG – tette hozzá Magyar Péter.

Magyar Péter a sportszövetségekre és -klubokra vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályokról azt mondta, „vicces”, hogy az előző rendszer komisszárjai, akik szerinte a szövetségekben és a klubokban is megvetették a lábukat, most Rákosi-rendszert kiáltanak.

Nem ismerik a történelmet, és ne Schmidt Máriától tájékozódjanak – fogalmazott. A miniszterelnök szerint éppen az ő kormányzásuk alatt ültek állami vezetők sportklubok élére, és klubokat is átneveztek. „A kormány javaslata alapján az ellenkezője történik, megszabadítjuk a sportot a pártpolitikától” – mondta.

A kormányfő arra számít, hogy az Országgyűlés november környékén elfogadja a törvényjavaslatot, és az még idén hatályba lép. Kubatov Gábort „nem túl tehetséges autóneppernek” nevezte, Deutsch Tamásról pedig úgy fogalmazott: „a nemzet portolója, bocsánat, sportolója”. Hangsúlyozta, hogy az állam nem költ kevesebbet a sportra, egyes területeken, főként az amatőr és a tömegsportban, inkább többet.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Déli Körvasútról beszélt, amelyet nagyrészt uniós pénzből, 367 milliárd forintból építenek, a legnagyobb kivitelezési csomagot pedig Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd nyerte el. Az építkezés 42 százalékos készültségnél tart, a befejezéshez még két év kellene.

A miniszter szerint az Európai Számvevőszék megállapította, hogy Mészáros Lőrincnek befolyása volt a beruházást tervező Kontúr Csoportra, ami összeférhetetlenségi ok. A V-Híd így olyan információkhoz jutott a közbeszerzésben, amelyekhez nem lett volna joga. A Kontúrt Mészárosék éppen a folyamat alatt vásárolták fel. Az Európai Számvevőszék erről már januárban értesítette a magyar Állami Számvevőszéket és az akkori kormányt, amely Vitézy szerint nem hihető magyarázatokat küldött Brüsszelnek. Az EU ezután közölte, hogy a támogatást nem fizeti ki, így több mint 320 milliárd forint veszhet el.

A V-Híd 101 milliárd forint előleget kapott, ebből 44 milliárdnyi munkát végzett el. Az előleg visszafizetésére vállalt bankgaranciát 2024 októbere óta az MFB, vagyis a magyar állam biztosítja. Ha a cég nem fizet, az állam „saját magától követelhetné” vissza a pénzt, ami Vitézy szerint önmagában felveti a bűncselekmény gyanúját.

Szervezett módon a magyar állam és adófizetők megkárosítása zajlott, amikor ilyen bankgaranciákat kötöttek – jelentette ki a miniszter. A feljelentéseket megküldik a NAV-nak, az államot ért kárt legalább 150 milliárd forintra becsülik.

A kormány felfüggeszti a beruházást, a V-Hídnak az állagmegóvás után el kell hagynia a munkaterületet, és el kell számolnia az előleggel.

Ezután a szerződést megszüntetik, a befejezésre új közbeszerzést írnak ki, és így az uniós pénz jelentős része megmenthető lehet. A V-Hidat kizárják az állami vasútépítési beruházásokból, erről néhány perccel a sajtótájékoztató előtt értesítették. Vitézy nem tudta megmondani, mennyi időre áll le az építkezés, de nem tud olyan példát, hogy ekkora vasúti beruházásnál kivitelezőt váltottak volna. A miniszter szerint a vasútvonal honvédelmi szempontból is létfontosságú, ezért szükség esetén minden lépést megtesznek a kivitelezővel szemben.

Vitézy azt is bejelentette, hogy uniós forrásból elindul a Rákospalota-Újpestet Fóton, Őrbottyánon és Veresegyházon át Váccal összekötő 71-es vasútvonal fejlesztése.

Vitézy szerint ennyi idővel a közbeszerzés lezárulta után már csak néhány állami szervezet, például az Állami Számvevőszék támadhatná meg az eljárást. Az ÁSZ azonban nem tett semmit.

Tíz hónapja tud erről az Állami Számvevőszék. Ők küldték tovább. Szerintem ideje távozni, elnök úr, az Állami Számvevőszék éléről. Nemcsak emiatt, de emiatt is – üzente Magyar Péter Windisch Lászlónak. Vitézy azt is elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal „eddig valamiért nem értesült” az ügyről. A miniszterelnök szerint a GVH elnökének, Rigó Csabának is távoznia kell.

Vitézy Dávid szerint a kormány közlekedésbiztonsági kérdőívét több mint 300 ezren töltötték ki, az eredményeket reprezentatív közvélemény-kutatással is ellenőrizték.

A válaszadók 96 százaléka szigorúbb büntetést szeretne a gyorshajtásból okozott baleseteknél, 79 százalékuk támogatja, hogy extrém gyorshajtásnál ideiglenesen kivonják a forgalomból az autót, 85 százalékuk pedig a visszaesők járművének elkobzását. A jövedelemarányos bírságot 75 százalék, a szakaszos sebességmérést 72 százalék támogatja. A buszsávok, a vasúti átjárók és a tilos parkolás kamerás ellenőrzését is négyötödük vagy még többen szeretnék.

Az elektromos rollereknél a válaszadók 94 százaléka sürgeti a szabályozást, és Vitézy szerint néhány héten belül bemutatják az új szabályokat. A többség két kategóriát szeretne, a határ 25 km/h-s sebességnél lehet. Korhatár bevezetése is szóba került, ez 14 és 16 év között lehet, de erről még egyeztetnek az egészségügyi és a rendvédelmi szakemberekkel.

Vitézy hozzátette, hogy a kérdőív önmagában nem dönti el a szabályok átalakítását, de a véleményeket figyelembe veszik a törvényi változtatásoknál.

A kormány a fuvarozók terheinek csökkentéséről is döntött. Vitézy szerint a nehéz helyzetet nem önmagában az üzemanyagár okozza, hanem a korábbi rendszerben kiépült ellátási lánc. December 31-ig literenként 25 forinttal csökken a jövedéki adó, ami 6,3 milliárd forint kiesést jelent. A fuvarozók kérésére szigorítják az útdíjellenőrzést, hogy kiszűrjék a bliccelőket. A tranzit- és súlykorlátozások enyhítését is vizsgálják, a kormány hajlik rá, és a kamionstop szabályait is felülvizsgálják.

Magyar Péter szerint az üzemanyagárak ugyan magasak, de egy kivétellel még mindig itt a legalacsonyabbak.

A benzinkereslet nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az elmúlt hónapokban. Akkor látszik, hogy ez mennyire elviselhető még, ha elkezd tetőzni vagy csökkenni a fogyasztás, de erről nincs szó – mondta a miniszterelnök.

Újságírói kérdésre Magyar Péter beszélt az Ötkert-ügyben tartott ügyészségi kihallgatásáról is. Elmondta, hogy a kihallgatás egy óráig tartott, közölték vele a gyanúsítást, panaszt nem tett, és érdemi vallomást tett.

Nagyon vastag aktát tettek le elém, amit többszörös gyilkosságoknál szoktak – mondta. Szerinte rengeteg videófelvételt és tanúvallomást mutattak neki, de az ügyész közölte vele, hogy a felvételeken „semmilyen Dunába dobó mozdulatot” nem lát. Az eljárás rongálás vétsége miatt indult, de Magyar Péter szerint Fürcht Pál főügyész feliratára később lopásra változott.

Magyar elmondta, hogy a szórakozóhelyről történő bármilyen kivitele – akár a nyakánál fogva – nem szerepel az iratokban. Az viszont igen, hogy Deák Dánielnek küldözgette a videókat az az ember, aki videózta a miniszterelnököt. Az ügyészségi iratokból kiderült, hogy a búvárok kivettek egy telefont a Dunából, a szakértő megállapította, hogy sérülésmentes és működőképes. Hogy ezután hogy indíthattak „rongálás” címszóval nyomozást, azt nem tudja.

Azt is elmondta, hogy több tucat tanút meghallgattak, de egyik sem tanúsított agresszív viselkedést Magyar Péternél, viszont a sértett részéről igen, és ez a kamerákon is látszik.

A miniszterelnök azt is állította, hogy a sértett megbukott a poligráfos vizsgálaton.

Magyar Péter arra számít, hogy az ügyészség megszünteti az eljárást, de a vádhatóság vádat is emelhet, vagy szabálysértéssé minősítheti át az ügyet. Megjegyezte, hogy Orbán Viktort vagy az MNB-ügyben Matolcsy Györgyöt nem látta a folyosón, az aranykonvojügyben viszont „kisrendőröket” már kihallgattak.

Jó lenne, ha gyorsabban őrölnének az ügyészség malmai, de a pontos munkához igaz, hogy idő kell – tette hozzá.

Az új legfőbb ügyész jelöléséről azt mondta, abban reménykednek, hogy az államfő akár már a jövő héten jelöl. Szerinte az ügyészségen strukturális gondok is vannak: létszámhiány van, ügyészek mentek át az NVVH-hoz, és míg húsz éve óriási volt a túljelentkezés, ma még a bírósági fogalmazói helyekre is kevesebben jelentkeznek, mint ahány helyet meghirdetnek. Több európai országban az ügyészség a kormány alá tartozik, és Magyar Péter szerint itt is el kell gondolkodni ezen, ha így gyorsíthatók fel a nyomozások.

Nem a tyúklopási ügyekről beszélek – mondta.

Arra is rákérdeztek, indítanak-e vizsgálatot amiatt, hogy a választás után több lottófőnyereményt is elvittek. A miniszterelnök meglepődött a kérdésen.

Ha jól értem, van matematikai esélye ennek. Lehet, hogy tényleg így történt – mondta, hozzátéve, hogy a vizsgálat nem a kormány feladata, de jelzi Kármán András pénzügyminiszternek, hogy nézzenek rá.

A 2036-os olimpiai pályázatról Magyar Péter azt mondta: „Nem országok pályáznak olimpiára, hanem városok. Ennek van jelentősége.”

Vitézy Dávid megerősítette a miniszterelnök szavait, és kifejtette, hogy ebben az ügyben a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság járhat el, a kormánynak csak nyomon kell követnie, mi történik. A főpolgármester még 2024-ben jelezte, hogy Budapest be kíván lépni a 2036-os olimpiára vonatkozó előzetes tájékozódási folyamatba, és ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság most visszaigazolta. A kormány az eddigi ülésein nem tárgyalta a kérdést. A MOB és a főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa megvitassa, és ettől a kormány nem zárkózik el, de Vitézy szerint nincs ok a sietségre, mert a rendezőről várhatóan csak 2028 után döntenek.

Bőven van arra idő, hogy azok, akik emellett érvelnek, bemutassák, hogy mire alapozzák a terveiket, miért gondolják, hogy ez a gazdaság, a turizmus számára megtérül. Miért gondolják, hogy ebből nem Athén lesz, hanem Barcelona – mondta a miniszter, utalva arra, hogy az előbbi sikertelen volt, az utóbbi viszont városfejlesztési szempontból sikeres.

Hozzátette, hogy a kormány nem épít újabb stadionokat és nagy sportlétesítményeket, és azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy 2030-ig részt vegyen a finanszírozásban.

(Index)