Fürcht azt mondta: Polt Péter akkori legfőbb ügyész nem javasolta Varga együttműkőként való bevonását az eljárásba, mert aktív politikusról volt szó. Ezzel ők is egyetértettek. A volt főügyész, aki ügyvédjével, az aranykonvoj ügyében is eljáró Horváth Lóránt ügyvéddel érkezett a meghallgatásra, ezt megelőzően arról beszélt, hogy még helyettes főügyészként találkozott a Völner-Schadl üggyel. Ekkor még előkészítő eljárás zajlott, mert végrehajtók egy NAV-os eljárást igyekeztek befolyásolni. Ezt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tárta fel. Az előkészítő eljárás lényege a gyanú megállapítása vagy kizárása.

Mint Fürcht elmondta: az NVSZ egyik rendőre kereste meg őt, aki azt tapasztalta, hogy Schadl bemegy Völner Pálhoz az Igazságügyi Minisztériumba egy boros zacskóval, majd együtt jönnek vissza a minisztérium elé, és a boros ajándékzacskó még mindig náluk van. A parkolóban Völner kinyitotta a kocsija csomagtartóját, ahova Schadl betette az ajándékzacskót. Az NVSZ munkatársa azt kérdezte akkor Fürchttől, hogy az eljáráshoz hogyan kérhetnék ki az Igazságügyi Minisztérium épületén lévő biztonsági kamerák felvételeit úgy, hogy ne fogjanak gyanút az eljárás szereplői. Fürcht akkor azt a tanácsot tudta adni, hogy sehogy, de ha a megfigyelő ezt beleírja a jelentésbe, az az eljárásban hiteles bizonyítéknak minősül.

Ezután Tomin Szilvia tábornok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója találkozót kért tőle, akivel az autója hátsó ülésén beszélgettek. Tomin arra figyelmeztette: fentről azt az utasítást vagy parancsot kapta, hogy a Völner Pállal kapcsolatos előkészítő eljárást le kell zárni, "ebből nem lehet ügy".

Ezután Tomin és ő külön-külön felhívták Ibolya Tibor fővárosi főügyészt, hogy hogy tudnák megoldani ezt a problémát. Az lett a megoldás, hogy nem várták meg az előkészítő eljárás megszüntetését, hanem a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, tehát ügyész az ügyészségen. Ezzel sikerült megekadályozni az eljárás leállítását.

"Ha nincs Tomin Szilvia, ma nincs Völner-Schadl-ügy, ha nincsenek neki becsületes felderítői, akkor nincs ez az ügy" – mondta Fürcht.

Fürcht szerint Ibolya Tibornak is sok minden köszönhető, ezen kívül Tomin Szilviának tulajdonítható az is, hogy a Szőlő utcai ügyből eljárás lett, mert azt is meg akarták akadályozni.

Fürcht arról is beszélt, hogy korábban volt egy alügyészük, aki egy titkosszolgálattól érkezett – ő is részt vett a Schadl-Völner ügy nyomozásában, adatot is dolgozott fel. Ezután közölte, hogy elmegy az egyik titkosszolgálathoz magas beosztásba. Később a kollégái jelezték, hogy olyan jelentéseket nem volt hajlandó aláírni, amiket ő végzett el. Ezután kaptak egy olyan szóbeli utasítást egy felettes ügyésztől, hogy őszig be kell fejezni a nyomozást, a hiteles másolatokat pedig meg kell semmisíteni. Fürcht azt mondta, teljes nevet nem mondhat, de a "vezetékneve Szathmáry volt."

Azt is mondta, hogy a hiteles másolatokat ezután a páncélszekrényben rejtették el, "ennek a mai napig ott kell lennie."

Toroczkai László azt kérdezte, Fürcht kapott-e felmentést a titokgazdától, hogy mindezt elmondja. Fürcht azt mondta, ezt egy zárt ülésen tudja elmondani. A Mi Hazánk frakcióvezetője ezért kijelentette, hogy zárt ülést kezdeményez, amire visszavárják Fürchtöt. "Az ország érdeke, hogy minden ilyen információt megismerhessünk".

Ezután sorban a vizsgálóbizottság tagjai tehették fel a kérdéseket. Toroczkai szerint a Fürcht által elmondottak aláhúzzák, hogy végrehajtói maffiáról volt szó. Azt kérdezte Fürchttől, hogy mint a KNYF vezető főügyésze konkrétan tapasztalt-e olyan politikai nyomásgyakorlást, ami hátráltatta a Schadl-Völner ügy nyomozását. A fideszes Balla György konkrét neveket várt Fürchttől. "Ezzel semmire nem lehet menni, hogy föntről szóltak. Ilyet bárki ki tud találni, aki bejön az utcáról." A tiszás Molnár Zoltán arra volt kíváncsi, tett-e Fürcht bármilyen lépést, hogy a befolyásolást jelezze vagy megpróbálja megakadályozni.

Fürcht Pál azt állította, hogy az ő ideje alatt senki nem ment be Rogánéktól neveket kihúzni a nyomozati iratokból. A konkrét politikai nyomásból annyit érzékelt, amennyit elmondott, azt pedig, hogy "fentről" ki szólt le, nem tudja, elsősorban ugyanis az ügyet akarta továbbvinni.

Fürcht arra a kérdésre, hogy bejártak-e a KNYF-re valakik iratokat kivenni, azt mondta: műszeres vallomásellenőrzést is vállallok, hogy amíg én voltam a főügyész, akkor ilyen nem történt. A politikai nyomásról még annyit mondott: megítélés kérdése, hogy ennek vesszük-e azt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálattól a nyomozást segítő saját erős felderítés lehetőségeit elvették egy jogszabállyal.

Fürcht nyomozati főügyészként 2024-ben emlékezetes sajtótájékoztatót tartott azután, hogy Varga Judit volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta ki az ügyészség, valamint miután Varga volt férje, Magyar Péter közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt. Ezen Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Ekkorra már ismert volt, hogy a nyomozati anyag egy korábbi verziójában még szerepelt, egy későbbiből viszont már hiányzott az a beszélgetés, amelyben Schadl György és egy barátja bizonyos "Tóniról, Barbaráról és Ádámról" beszélt.

Fürcht Pál a tájékoztatón azt mondta, "tudjuk, hogy ki az a Tóni, Barbara és Ádám. Azok, akikről önök is tudnak" – utalt Rogán Antalra, a feleségére, Rogán Barbarára és a kabinetfőnökére, Nagy Ádámra. Fürcht akkor azt mondta, ez viszont önmagában nem bizonyítja, hogy Rogánék nyúltak volna bele a nyomozati anyagba, lehet, hogy azt más miatt töröltették. Rogán Antal pedig azt is tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, és azt állította, hogy nem is találkozott Schadllal.

Erről a sajtótájékoztatóról is kérdezték Fürchtöt a meghallgatáson. Fürcht most azt mondta, nem tudja, hogy hazudott-e azon a bizonyos sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a beszédtémák korlátozása nem bűncselekmény, és nem kellett visszautasítania a 17 oldalas forgatókönyvet. Azt nyilván nem mondta el, amit most, akkoriban viszont az ügyészi testület nevében beszélt. Ezért nem mondaná törvényellenesnek: törvényes volt, hogy utasították, szándékos jogszabálysértést nem követett el. Azt pedig, hogy jó-e ez a törvény, a képviselők feladata eldönteni. Hozzátette, is.hogy az erkölcsi felelősség nem a beosztottaké, hanem a vezetőké, és ezt ő is érzi és vállalja.

Tóni, Ádám és Barbara-fronton azt mondta, nem féltek ezektől az emberektől, a nyomozás azon szakaszában nem lehetett tudni, hogy valóban bűncselekményről volt szó a koncesszió kapcsán, amiről egy bizonyos orvos beszélt. Azt mondta, a szóban forgó vallomást csak arra használta az ügyészség, hogy a nyomozati bírónak megindokolják, van okuk tovább nyomozni. Aztán szerinte kiderült, hogy nincs is semmi látnivaló – ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a politikus felelősségét nem vizsgálták, de nem találtak arra bizonyítékot, hogy valóban történt volna politikusi intézkedés nagyobb támogatások érdekében.

Az újabb kérdéses körben a fideszes Balla György azt kérte, hogy kérjék ki azokat a jegyzőkönyveket, amikor Varga Judit volt igazságügyi minisztert, Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt hallgatta meg az ügyészség, miután Magyar Péter bemutatta a hangfelvételt volt feleségéről. A bizottság többi tagja szerint Balla ezzel csak terelni akart, Toroczkai pedig arra kérte, a javaslatát inkább küldje el emailben.

A tiszás Kiss Máté Zsolt azt firtatta, miért csak most szólalt meg Fürcht ezekben az ügyekben. Fürcht azt mondta, volt egy konkrét bűncselekmény, amiben olyan utasításokat kapott, ami szembement a hitvallásával. Elmondása szerint ő korábban több ponton is jelezte a fenntartásait, korábban eszébe nem jutott volna a sajtóhoz fordulni. Lemondott, és vállalta, hogy alacsonyabb pozícióban dolgozzon. “Nem hős akartam lenni, nem az elmúlt szerepemet akartam szépíteni" – mondta Fürcht, hozzátéve, akkor állt ki a sajtó elé, amikor az ügyészség közleményében azt írta, hogy ügyészhez nem méltó módon viselkedett. “Ha a jó hírnevemet sértő közleményt ad ki az ügyészség, akkor nekem is jogom van a sajtóhoz fordulni."

Ha az ügyészség politikai befolyásolásáról van szó, akkor mondjon konkrét neveket, ehhez nem kell semmilyen zárt ülés, szólította fel Toroczkai Fürchtöt. A volt főügyész azt mondta, nem tudja, hogy ő említett-e politikai befolyásoltságot, ő személyesen olyat nem tapasztalt, hogy egy politikus odament volna hozzá, és megmondta volna, hogy mit csináljon, amilyen tapasztalatokról ő beszélt, az nem büntetőjogi kategória. Az politikai befolyás, hogy elvették azt a lehetőséget tőlünk, hogy rejtett figyelést alkalmazzunk? - tette fel a költői kérdést Fürcht, hozzátéve, tudna említeni konkrét neveket, de az nem ennek a bizottságnak a kompetenciájába tartozik, illetve itt továbbra is köti a hallgatás törvénye. "Nem csináltunk mindent jól" – mondta, hozzátéve, a beosztottjait megvédi, ők a legjobb tudásuk szerint végezték a munkájukat.

Molnár Zoltán azt kérdezte, hogy Fürcht felettesétől kapott-e olyan utasítást, ami politikust, hozzátartozóját vagy vele kapcsolatos ügyet érintett. A képviselők azt is firtatták, miért nem jelezte azonnal, ha politikai nyomásgyakorlást érzékelt, hiszen ez törvénysértő.

“Nem tudom, hogy a bizottságnak van-e kompetenciája az aranykonvoj-ügyben", mondta Fürcht, majd Toroczkai “nem" válasza után hozzátette, mindig olyan utasításokat kapott, amelyeknek mindig megvolt a jogi alapja.

Molnár aztán gyakorlatilag megismételte a kérdést, kapott-e Fürcht politikailag befolyásolt utasítást a felettesétől, és azt kérte, a volt főügyész igennel vagy nemmel feleljen.

“Igen" – mondta Fürcht, konkrétumokat ezután már nem kérdeztek tőle. Toroczkai azzalé köszönte meg neki és ügyvédjének a részvételt, hogy keresni fogja a zárt üléssel kapcsolatban.

Az ülés végén arról is szavaztak, hogy kiket hívjanak be a vizsgálóbizottság következő üléseire. A bizottság egyhangúlag támogatta többek között Bárándy Péter és Draskovics Tibor volt igazságügyi miniszterek beidézését.

Fürcht Pál 2022-től idén júniusig vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, amikor lemondott. Az egykori főügyész szerepe azért különösen izgalmas az ügyben, mert Fürchtöt eddig az Orbán-rezsim egyik kiszolgálójának tartották, azonban szeptember óta több váratlan nyilatkozatot is tett arról, hogy a Legfőbb Ügyészség korábban rendszeresen beleszólt a politikailag érzékeny ügyekbe, például az aranykonvoj- és a Gundalf-ügybe. Fürcht Baka András köztársasági elnöknek írt levelében pedig egyenesen azt állította, hogy az ukrán pénzszállítók elfogására Orbán Viktor adott utasítást. Fürcht Pált múlt héten felfüggesztették az ügyészi állásából. Nem sokkal korábban Magyar Péter miniszterelnök még hosszú Facebook-bejegyzésben ment neki Fürchtnek, aki szerinte nemcsak a 2024-es az ötkertes ügyből akart "bűncselekményt farigcsálni a Fidesz megrendelésére", de a Schadl–Völner-ügy kezelését is Fürcht szemére vetette.

A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki. Völner még aznap lemondott államtitkári posztjáról. A későbbi vádirat szerint Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral, aki rendszeresen 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot kapott tőle. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Schadl a pozícióba segített végrehajtóktól összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2022-ben nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt. Völnerre 8, Schadlre 10 év börtönt kértek.

Az ügy tárgyalása 2023 februárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és azóta is tart. Schadl 2025 óta házi őrizetben van a Siófokon található luxusnyaralójában, Völner az ügy másodrendű vádlottjaként a tárgyalás kezdete óta szabadlábon védekezhet.

A vizsgálóbizottság paritásos testület, 3-3 ellenzéki és kormánypárti tagja van, elnöke a Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László, alelnökei a tiszás Gyöngyösi István és a fideszes Balla György. A vizsgálóbizottság az egy héttel ezelőtti ülésén arról döntött, hogy többek között hat volt igazságügyi minisztert (Dávid Ibolya, Navracsics Tibor, Trócsányi László, Tuzson Bence, Varga Judit, Vastagh Pál) hallgat meg vagy kér tőlük írásbeli nyilatkoztatot. Miután Toroczkai jelezte, hogy a KNYF volt főügyésze, Fürcht Pál meghallgatását is szükségesnek tartaná az ügyben, Fürcht maga jelentkezett erre.

A Mi Hazánk régóta foglalkozik a végrehajtók körüli ügyekkel, már a Völner–Schadl-botrány kitörése előtt is rendszeresen beszéltek erről a politikusaik. Toroczkai egy júniusi parlamenti felszólalásában azt feszegette, hogy a végrehajtó maffia ügyében érintett Völner Pál éveken át Varga Judit közvetlen beosztottjaként töltött be magas pozíciót az igazságügyi minisztériumban, vagyis szerinte Magyar Péter családja is érintett lehet az ügyben. A miniszterelnök ezt a feltételezést visszautasította, és azt mondta, Varga Judit semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben, és arra célzott, hogy meg kellene találni "Völner főnökét".

(Telex)