Korábbi sajtóértesülések és a cigánygyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport jelentése szerint a cigányok elleni támadássorozat egyik vádlottját "szélsőséges nézetei miatt" 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal, és ezt a tevékenységet csak 2008 elején - az első támadás előtt fél évvel, amikor információ merült fel, hogy fegyverkezésbe kezd - állították le.

Ezzel ellentétben az MTI ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból megtudta, Kiss István operatív módszerekkel történő megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-ig, a piricsei fegyveres és Molotov-koktélos támadás napjáig tartott.

A Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőper vádirata szerint Kiss István és testvére, Kiss Árpád, valamint a "szintén szélsőséges nézeteket valló, neonáci jelképeket ábrázoló tetoválásokat viselő" Pető Zsolttal és egy eddig ismeretlen társával 2008. március 7-én éjjel rátörtek egy besenyszögi hivatásos vadászra, és családtagjait is megkötözve hét vadászfegyverének átadására kényszerítették. Az ügyészség szerint az egyik golyós vadászfegyverrel Kiss Árpád három hónappal később rálőtt a debreceni menekülttáborra, majd július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön, augusztus 8-án pedig a Szabolcs megyei Piricsén támadtak rá cigányok házaira fegyverrel és Molotov-koktéllal.

A szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után olyan információt kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal. A Honvédelmi Minisztérium a gyanúsítottak elfogása után egy hónappal, 2009. szeptember 21-én kiadott közleményében tagadta, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István, aki a büntetőügy negyedrendű vádlottja, "bármilyen módon kapcsolatban állt volna" a katonai elhárítással, és kijelentette: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) "nem szervezte be".

Egy évvel később, a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca "a föllelhető iratok áttanulmányozása után" már azt közölte: Csontos Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget - tudatták.

A tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozatot követelő támadás miatt bűnsegédlettel vádolt férfi a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a cigányok elleni támadássorozat ügyében kitűzött 100 millió forintos nyomravezetői díj, amelyre utalva azt mondta: "jól jönne neki".

A Honvédelmi Minisztérium a már idézett augusztus 18-i közleményében utalt arra, hogy a KBH akkori vezetésének elrendelésére a kapcsolattartók megkeresték informátoraikat a cigánygyilkosságok ügyében, de a tartótiszt - akit a Kiss testvérek meg akartak ölni, miután megtudták, hogy találkozott Csontossal - a 100 millió forintos "vérdíjra" utaló kijelentését nem ítélte érdemi információnak.

A titkosszolgálati kapcsolattartót, H. Ernő századost a gyanúsítottak elfogása után a rendőrök kihallgatták, és ő szintén 100 millió forintos nyomravezetői díjról beszélt. Az akkori országos rendőrfőkapitány a tiszalöki gyilkosság után - egységesítve a halálos áldozatokkal járó támadások ügyében 10-10, a sérüléssel nem járó támadásokban egy-egy millió forintos nyomravezetői díjat - 50 millió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Bencze József altábornagy csak a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után emelte fel ezt az összeget 100 millióra, és a bűncselekmény után 19 nappal fogták el a feltételezett elkövetőket Debrecenben. A HM belső vizsgálat lefolytatása után elbocsátotta H. Ernőt, de büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható.

A cigánygyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport azt állapította meg: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli. Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte: "az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat".

Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke szerdán a büntetőper szünetében az MTI-nek azt mondta: vizsgálatuk ideje alatt a KBH "megvezette" őket, mert nem adott át fontos információkat, és már jelentésükben is azt kérték, a feltárt hiányosságok, mulasztások és kötelezettségszegések miatt indítson eljárást a katonai ügyészség; és nem tudni, hogy indult-e vizsgálat. A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok "érdemi munkát végeznek", szerintük "megakadályozható lett volna a cigányok elleni támadássorozat, de a tiszalöki és a kislétai gyilkosság mindenképp".

(MTI korrigálva)