Pénteken a budapesti Fő utcában folytatódott a háborús bűncselekmények elkövetésével megvádolt dr. Képíró Sándor pere. A periratokból kiderül, hogy Cseres Tibor, a Kádár-rendszer dédelgetett írója hazudott a magyarok befeketítésének szándékával megírt Hideg napok című művében.
Képíró Sándor továbbra is cáfolja, hogy részt vett volna emberek meggyilkolásában, ellenben megmentett egy családot, amelynek tagjait a katonák már halálra ítélték.


Dr. Képíró Sándor tegnap elkezdődött pere pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében, pontosan abban a tárgyalóteremben folytatódott, ahol annak idején halálra ítélték Nagy Imrét és mártírtársait. Mindenesetre az már a tárgyalás elején kiderült, hogy a 97 éves idős ember elítélését szorgalmazók sokkal jobban meg tudják szervezni soraikat, mint a magyar nemzeti oldal. Magyarán, egy-két rokonszenvezőn kívül az előzetes világhálós szervezkedés ellenére sem jöttek el a bíróságra Képíró Sándort támogatni, még a politikusok sem. Igaz, hogy ezúttal egy izraeli és egy szerb tudósítón, valamint néhány vérszagra gyűlő nappali vadon kívül a másik oldal nevesebb személyei sem jelentek meg.

A bíróság épülete előtt

A háborús bűncselekmények elkövetésével meggyanúsított dr. Képíró Sándort ezúttal is csak hosszadalmasan, több személy segítségével tudták behozni, majd leültetni a vádlottak székére. Az idős ember hallókészüléke a tárgyalás folyamán többször is fölmondta a szolgálatot, s ilyenkor a bíró megszakította a nyomozati iratok ismertetését. Dr. Képíró Sándor magatehetetlensége, kiszolgáltatottsága a hallgatóság soraiban egyeseket jókedvre vidított, s ezért szinte mindvégig kacarásztak. Egyszer Képíró Sándor is észrevette, hogy rajta nevetnek, ezért megkérdezte, hogy mi olyan nevetséges.

Képíró Sándor leánya, Magdolna is segít

Dr. Képíró Sándor írásba foglalt vallomásából azt az érdekes részletet is megtudjuk, hogy Cseres Tibor, a kommunista rendszer pátyolgatott írója a Hideg napok című könyvében név szerint is szerepelteti a vádlottat, sőt, a magyarságot mindenáron besározni kívánó könyvből készült filmben is. Cseres olyan hazugságokat állít a razziával kapcsolatban, amelyet Képíró cáfol. A Hideg napok színpadi változatában - mert annyira népszerű volt a téma - Cseres már nem szerepelteti Képírót és a neki tulajdonított cselekedetek elkövetését.

Dr. Képíró Sándor a tárgyalóteremben

Horthy Miklós már 1942-ben parancsot adott az újvidéki razzia kivizsgálására, mert az angolok titkos csatornákon ezt a föltételt szabták az esetleges külön tárgyalások megkezdésének. Az iratismertetésből az is kiderült, hogy az újvidéki razziában részt vett és a Margit körúton elítélt magyar csendőröknek a németek kiszabadítást és rendfokozatuk megtartását ígérték, ha elmennek Németországba és ott folytatják a szolgálatot. Képíró Sándor azonban nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszálláskor. Horthy egyébként március 22-én már elrendelte a pertörlést, s Képíró Sándort ekkor Kolozsvárra helyezték.

A hallgatóság egy része

Újvidéken a razzia idején dr. Képíró Sándor megakadályozta egy teljes szerb család kivégzését, amelyről egy Nagy János nevű honvéd főhadnagy is vallomást tett az ellene folyó per során 1949 októberében. Az újvidéki Rex szállóba behatolt egy magyar honvéd egység, a tulajdonost és családját ki akarták fosztani, ezért fegyvert rejtettek el az otthonukban, majd a partizánok anyagi és fegyveres támogatása címén ki akarták végezni őket. A kivégzést dr. Képíró Sándor csendőr főhadnagy hiúsította meg.

Roppant élvezte az előadást

Képíró Sándor a periratok tanúsága szerint többször is hangsúlyozta az ellene indított eljárás folyamán: „Büszkén vallom magamat magyar csendőrnek, mert a hazámat, s annak rendjét szolgáltam”. A tárgyalás berekesztése után a 97 esztendős vádlottat ismerősei a karjukra emelve vitték le a rá várakozó autóhoz.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd

Dr. Képíró Sándor tárgyalása május 10-én, kedden 9 órakor továbbra is a nyomozati periratok ismertetésével folytatódik a Fő utcai bíróságon.
Hering József – Kuruc.info