Felháborodást váltott ki az 1956-os forradalom hőseiben Göncz Kinga (alias a homokospárti Rém) egy hetilap karácsonyi számában adott nyilatkozata, aki szerint  a forradalomból "nem lehet ötven évig megélni". A külügyminiszter kifejtette, hogy Európán belül és kívül olyan politikusok vannak döntési helyzetben, akiket a forradalomhoz személyes viszony fűz, s akik a Szovjetunióval szemben a „pici ország” hősies küzdelmét látták a szabadságért. „Nyilvánvaló, hogy az idők folyamán ez az érzés egy picit feledésbe merült, mert hát ötven évig nem lehet ebből élni” – fogalmazott az egykori államfő, az ’56-os politikai elítélt, a börtönben sokak szerint besúgónak szegődött, és "Patkány" álnéven bajtársairól jelentgető Göncz Árpád lánya.

Az ’56-os hősök nem csodálkoztak Göncz Kinga kijelentésén, ami szerint ötven évig nem lehet a forradalomból megélni. Úgy vélik, a külügyminiszter szavai jelzik, hogy valójában mit gondol ’56-ról. A Göncz családdal ellentétben ők sosem éltek meg a forradalomból – jegyezték meg.

Biciklit kapott az '56-osoktól - ez a hála

–Göncz Kinga inkább ne mondjon semmit. Amikor börtönben volt, a bajtársak vettek Göncz Árpád gyermekeinek, így neki is biciklit – kezdte nyilatkozatát Rácz József. A Pofosz ’56-os tagozatának elnöke kijelentette, vannak dolgok, amiben nincs alku, megbocsátás. Ilyen a spicliskedés és a kollaborálás. – A külügyminiszter asszony az utóbbit teszi – mondta Rácz József. Hrabovzsky László nem csodálkozott Göncz Kinga szavain, „valószínűleg ilyen nevelést kapott, hogy ezt mondja”. A Pofosz Fejér megyei tagja szerint Göncz Árpádnak is csak addig volt fontos a forradalom, amíg börtönben volt. – Nem lehet félreérteni ezeket a szavakat, ez a vélemény nem most alakult ki. Ugyanakkor fájó, hogy a lassan kihaló, a forradalomért a börtönt is megjárt ’56-osoknak ilyet kell hallaniuk – állapította meg Hrabovzsky László. A Békés megyei forradalmi bizottság egykori elnöke, Fekete Pál pedig úgy reagált: „mi abból élünk, hogy dolgozunk, nem abból, hogy ’56-ról harsogunk. Sosem akartunk pozíciót, nem akartunk köztársasági elnök lenni”. Megjegyezte, 1988-ig rendőri megfigyelés alatt állt, most is dolgozik, a gázfűtésre nem telik, ehelyett fát vág. Másrészről feltette a kérdést: miből éljünk, ha nem Szent Istvánból, Szent Lászlóból, Mátyásból, Rákócziból és ’56-ból? – 1956 olyan igazodási pont, amiből lelkileg lehet megélni. Most kellett volna lelkileg feltöltődni, nem ilyeneket beszélni – mondta. Szerinte inkább a Göncz családra mondható, hogy ’56-ból él. Fekete, aki egy évet raboskodott Göncz Árpáddal, azt mondta: Göncz a börtön után megváltozott, „elment közülünk”. Ha pedig Göncz Kinga csak egy picit is mérlegre tenné magát, be kellene látnia, hogy nem vállalhatta volna el a külügyminiszteri posztot. Nincs meg a kellő felkészültsége, karizmája hozzá – jegyezte meg Fekete Pál.

A Holocaustból 100 évig is meg lehet...

– A külügyminiszter azután mondhat nekünk ilyet, ha a magyarországi zsidóságról is így beszél – közölte Regéczy Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. Wittner Mária egykori szabadságharcos szerint a forradalom emlékéből az események résztvevői nem tudtak, nem akartak megélni, bár mindig akadtak olyanok, például a Göncz család, akik megkísérelték ezt. Ezért a külügyminiszter nyilatkozata, ami szerint „ötven évig nem lehet ebből élni”, vélhetőleg önvallomás – mondta Wittner.

Kuruc kommentár: A miniszter és persze a ballibsi sajtó majd azzal fog védekezni, hogy Göncz nem a forradalmárokra, hanem általában hazánk európai poziciójára gondolt. Ez az, amit ugye nem lehet csak 1956-ra építeni. A külügyi rém kijelentése azonban így sem menthető, hiszen képzeljük csak el, hogy az izraeli külügyér nyilatkozza azt, hogy hazája nem élhet 60 évig a holocaustból, vagy a francia, hogy Párizs nem hivatkozhat 200 évig a Nagy Francia Forradalomnak nevezett csőcseléklázadásra. Ugye, elképzelhetetetlen?

(MN nyomán)