A magyarországi köztársasági elnök kedden ellátogatott a Jád Vásem Intézetbe, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjába. Itt, az Emlékezés Csarnokában lerótta kegyeletét Wallenberg emlékfájánál, valamint a magyar "embermentők", köztük idősebb Antall József (a néhai miniszterelnök apja) emléktáblájánál is.
 Áder János a kneszetben a Kövér Lászlót Izraelből kitiltó Reuvén Rivlin izraeli házelnök jobbján - egy Chagall-kép alatt |
Ezt követően a kneszet Chagall-termében megtartott emlékülésen Wallenberg előtt tisztelgett Áder mellett Per Westerberg, a svéd parlament elnöke, és a megemlékezés házigazdája, Reuven Rivlin, az izraeli törvényhozás korábban Kövért megalázó módon kitiltó elnöke is.
 Itt pedig éppen a Jád Vásemben szörnyülködik Schweitzer rabbi lakája |
Az emlékülésen résztvevő országok lobogóinak csokraival díszített pódiumon helyet foglalt még Jiszrael Meir Lau, Tel-Aviv főrabbija, a Jad Vasem elnöke, valamint különleges meghívottként Louise Von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga is, aki mellett Áder János ült.
Rivlin leszögezte, hogy semmiképpen sem tűrhető el az antiszemitizmus (Áder közben sűrűn bólogatott, és azt számolgatta, hogy vajon ma tíznél többször vagy kevesebbszer mondta el ezt ő is a különböző helyszíneken). Hangsúlyozta: „nem szabad megbocsátanunk a még élő háborús bűnösöknek, még akkor sem, ha azok idős emberek (kivéve persze, ha zsidók - a szerk.).
Áder: a magyar állam csak "szemlélte a vérzivatart"
Áder magyar nyelvű beszédében azt hazudta, hogy a magyar állam a "holokauszt" idején "nem tett semmit a zsidók megmentése érdekében, csak szemlélte a vérzivatart".
– A magyar állam nem védte meg a magyar zsidókat a holokauszt idején (a Horthy alatti Koszorús-akció eszerint meg sem történt, a Szálasi alatt működő védett pesti gettó pedig nem is létezett - a szerk.). Tétlenül nézte, ahogy deportálják és elpusztítják őket – fogalmazott a köztársasági elnök. Ezután két, Auschwitzból szökött rab világszerte ismertté lett soraiból olvasott fel részleteket, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy pár másodperces néma csenddel adózzanak vele együtt a vészkorszakban elpusztultak, valamint Wallenberg emléke előtt. Áder a Talmudból is idézett: „Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.” – A holokauszt máshoz nem fogható szenvedéstörténet, a teremtett világ fokozhatatlan tragédiája – hangoztatta. Beszédének végén ismét hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni az antiszemitizmus elterjedését.
Per Westerberg méltatta Magyarországot és Izraelt azért, ahogyan megemlékezik Wallenbergről. De, mint mondta, az emlékezés mellett mindenkinek a jövőbe kell tekintenie azért, hogy "a holokauszt tragédiája soha többet ne ismétlődhessék meg".
(Nol nyomán)
Frissítés: Az MTV összeállítása:
