Novák előd írja Fb-oldalán:
1848-ban ezen a napon került törvénybe, hogy a magyar zászló piros-fehér-zöld. Büszke vagyok rá, hogy elértük, hogy az Országház immár szinte minden terméből eltávolítsa a minket gyarmatosító unió zászlaját Kövér László, aki korábban túlbuzgó módon, a vonatkozó törvényt is megkerülve helyeztette ki a birodalom szimbólumát. Hosszú volt az út ideáig. Már 2012-ben elküldtük a lenti levelet a házelnöknek, de hiába hívtuk fel figyelmét két fontos dologra:
► Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzeti szuverenitásunkat megtestesítő legfőbb népképviseleti szervünk, így ott különösen indokolatlan egy idegen zászló.
► Még a közintézményekre EU-zászló kihelyezését előíró 2004-es törvényben is kivételként került feltüntetésre az Országgyűlés: esetében az uniós zászló használatát nem teszi kötelezővé.
► Még a közintézményekre EU-zászló kihelyezését előíró 2004-es törvényben is kivételként került feltüntetésre az Országgyűlés: esetében az uniós zászló használatát nem teszi kötelezővé.
Nyíltan nem mert igazat adni nekünk Kövér, de aztán lépésről lépésre haladtunk: először javaslatunkra a Parlament homlokzatán cserélték székely zászlóra az uniósat, majd Murányi Leventével vontam be az irodaházról az EU lobogóját, ahol később szépen csendben, de hivatalosan is lecserélték, végül Gaudi-Nagy Tamás távolította el a plenáris ülésteremből, hogy aztán ide ebben a ciklusban már vissza se kerüljön. A '48-as márciusi ifjak, illetve az ún. áprilisi törvények előtt fejet hajtva beláthatjuk: a kitartó küzdelem meghozza gyümölcsét e szimbolikus kérdésben, melyet aztán követhetnének az idegen helyett magyar érdekeket szolgáló törvények is...
 |
--
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökénekHelybenTisztelt Elnök Úr!Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzeti szuverenitásunkat megtestesítő legfőbb népképviseleti szervünk. Léte kizárólag a magyar állampolgárok akaratának köszönhető, döntéseiért a magyar állampolgároknak tartozik felelősséggel. Az Országgyűlésnek, mint ezeréves államiságunk egyik szimbólumának létezése nem függvénye az egyes nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban betöltött tagságunknak; ezeket a szervezeteket születésében jóval megelőzte - és minden bizonnyal túl is éli majd.Az Európai Unió mellett más nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ, illetve a NATO – is rendelkeznek önálló jelképekkel, köztük zászlóval és lobogóval. Ezen szervezeteknek Magyarország különböző megfontolásokból ugyancsak tagja, de szimbólumaikat mégsem használjuk középületeinken – vagy azok előtt – nap, mint nap.Az Európai Unió közjogilag nem több ezen nemzetközi szervezeteknél - így például nem olyan önálló állam, amelynek Magyarország csak egy, korlátozott szuverenitással rendelkező tagállama.Ennélfogva kizárólag saját döntésünkön múlik, hogy az Unió jelképeit középületeinken megjelenítjük-e vagy nem.Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben a jogalkotó úgy döntött, hogy az Országgyűlés esetében az európai zászló, illetve európai lobogó használatát nem teszi kötelezővé.Ez a döntés nem példa nélküli. Az Európai Közösségek egyik alapító atyjának számító Németország például egészen 2008-ig nem tűzte ki – és akkor is csak kivételesen, a május 9-i Európa-napon – az európai zászlót a berlini Reichstag tetejére.Álláspontom szerint indokolatlan és szükségtelen a magyar államisággal vajmi kevés közösséget mutató európai zászlót az Országgyűlés épületein állandó jelleggel megjeleníteni.Erre tekintettel indítványozom, hogy Elnök Úr az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 2. § (2) bekezdés r) pontja értelmében rendelkezzen úgy, hogy az Országgyűlés épületein, illetve azok előtt – amennyiben a diplomáciai protokoll, vagy egyéb más rendkívüli körülmény ettől eltérő eljárást nem indokol – kizárólag a magyar zászló illetve lobogó kitűzésére, felhúzására kerülhet sor.Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése a magyar zászló történelmileg kialakult más formáinak használatát is megengedi, javaslom, hogy az Országgyűlés épületeire az Alaptörvény I) cikk (1) bekezdésében meghatározott magyar címert tartalmazó zászló kerüljön kihelyezésre.Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. § (1) bekezdése szerint az Országgyűléshez tartozó épületek az alábbiak:
- az Országház,
- az Országgyűlés Irodaháza, valamint
- az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek.Az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe tartozik
- a Balassi Bálint utcai lakóépület és kazánház,
- a Hargita téri raktárépület,
- valamint a Lupa-szigeti üdülő is.Szíves intézkedését előre is nagyon köszönöm.Budapest, 2012. májusTisztelettel:Vona Gábor
képviselőcsoport-vezető
1848-ban ezen a napon került törvénybe, hogy a magyar zászló piros-fehér-zöld. Büszke vagyok rá, hogy elértük, hogy az...Közzétette: Novák Előd – 2016. április 11.
