Az írás a Neokohn portálon jelent meg, az ajvékolást kiváltó cikk itt olvasható.
Miért hirdet a Magyar Nemzet náci rendezvényt?
„… azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra” – olvasható nem valami marginális náci lapban, hanem a Magyar Nemzet véleményrovatában, bármiféle szerkesztőségi kommentár nélkül.
A német és magyar csapatok budai Várnegyedből indított kitörési kísérletre való megemlékezés Magyarországon több mint húsz éve hevesen vitatott és nagy indulatokat kavaró társadalmi kérdés, mégis, ez a hang eléggé megdöbbentő, botrányos és megengedhetetlen. Emlékszünk, 2004. februárjában a Demokrata c. hetilap címlapján jelent meg: „Európa hősei voltak”.
 |
Ez a nagy múltú napilap, a Magyar Nemzet megfeledkezik arról, hogy a magyar kormány antiszemitizmussal szemben meghirdetett „zéró toleranciája” nem csupán elhatárolódást jelent a szélsőjobboldali, antiszemita erőktől, hanem a tavalyi évben a budapesti ún. Becsület napi megemlékezések betiltását is eredményezte.
Nem véletlenül: ezek, meg a kapcsolódó emléktúrák egyértelműen neonáci rendezvények, a szervezőkre is többnyire ugyanezen jelzők illeszthetők. Két évvel ezelőtt a becsület napján a „fehér fajt” és a „fehér Európát” éltették az egyik megemlékezésen, amiről lelkesen közölt szégyenletes írást a Mi Hazánkhoz köthető neonáci szennyportál.
A fenti sorok szerzője, aki az évenkénti Kitörés emléktúra szervezője, a neonáci médiához is bejáratos Dextramedia tulajdonosa, nem fejti ki, mit is ért pontosan azon, hogy „tőlünk”? Ki itt a „mi”? A szélsőjobbos túra többi szervezője? Vagy mi, magyarok?
 Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megbízásából Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár átadja a 2018. évi Scheiber Sándor-díjat |
Ez utóbbiak biztos nem, hiszen a hazai mértékadó történészek között egyetértés van abban, hogy 1945. február 11-ét annak látják, ami valójában volt: tragikus, de értelmetlen kitörési kísérlet a szovjet ostromgyűrűből.
Tragikus, mert a magyar és német katonák, valamint nyilas osztagok akciójának 20 ezer halottja volt, és értelmetlen, mert a katonai helyzet már nem szólhatott a hősiességről.
Nem Magyarországot, és főleg nem Európát védték ezek a „hősök”, hanem a náci Németországot, és azt az eszmeiséget, amely felel a világháborúért és felel a Holokausztért.
 A kitüntetést a zsidó közösség érdekében és az antiszemitizmus elleni küzdelem terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként adták... Kérdés, miért a magyar kormánynak kell díjazni a zsidó faji összetartást, mely igen gyakran pont ellenünk irányul - lásd ezt az esetet is |
A szélsőséges, neonáci történelemszemlélet hirdetése a jobboldal vezető orgánumában éppúgy elfogadhatatlan, ahogy elfogadhatatlan a Rongyos Gárda rehabilitálása vagy a kamenyec-podolszkiji tömegmészárláshoz vezető utat idegenrendészeti eljárásnak nevezni.
Sajnálatos, hogy a szélsőjobboldali eszmei tartalom háborítatlanul betüremkedik a polgári médiába is. Jogvédő szervezetként nem hagyjuk következmények nélkül a több százezer magyar áldozatot követelő náci vérontás dicsőítését és közösségünk méltóságának törvény adta jogait polgári és büntetőjogi eszközökkel is meg kívánjuk védeni.
Szalai Kálmán
(A szerző a Tett és Védelem Alapítvány titkára)
