Akármennyire is felháborító, de még kártérítést is kérhet a tatai sortűz miatt korábban itthon öt évre elítélt kommunista gyilkos, Korbely János. Erőltetett jogi csűrés-csavarás után ugyanis neki adott igazat a strasbourgi emberjogi bíróság, mert az ítélet minősítését nem találták bizonyíthatónak.
2001-ben a Legfelsőbb Bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte a 72 éves Korbely Jánost. A bíróság megállapította: Korbely 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15 géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment; a forradalmárok ugyanis korábban elfoglalták az épületeket, és a kommunista rendőröktől elvették fegyvereiket.
Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Két személy meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették; egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült. Korbely János az eljárás során korábban azt hangsúlyozta, hogy a különítmény tagjai napok óta tartós stresszben voltak, az országban kihirdették a statáriumot, tehát ő "az érvényben lévő jogszabályok szerint cselekedett".
A bíróság 2001 novemberében kihirdetett jogesős ítéletében Korbely János tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette, és az első fokon ez év januárjában a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által kiszabott hároméves szabadságvesztést öt évre súlyosította.
A tatai sortűz-per többször megjárta az bíróságot. A 90-es évek derekán pótnyomozásra adták vissza az ügyet, 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást. 1999-ben a bíróság egy másik tanácsa felülvizsgálati döntésben mondta ki, hogy az '56-os sortüzek ügyében, mivel emberiség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek. Ezzel szemben Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette a genfi emberi jogi egyezmény egyik szakaszát, mert bűncselekmény hiányában nem lehet büntetést kiszabni.
Véleményük szerint a magyar bíróságok nem vizsgáltak meg több olyan elemet, amely ellenőrzése szükséges lett volna ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy ez valóban béke- és emberiség-ellenes bűncselekmény volt - derült ki az indoklásból. Így a most 79 éves Korbely Jánosnak adtak igazat. A strasbourgi bíróság ugyanis azt vizsgálta, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült emberölésről van-e szó. Ezen "logika" mentén a testület nem találta bizonyíthatónak, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. A strasbourgi bírák szerint éppen ellenkezőleg történt az esemény: Kaszás a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.
Korbely ügyvédje közölte: nem azt vitatják, hogy védence tüzet vezényelt vagy maga lőtt-e. Azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert olyan emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélték el itthon, ami az akkori törvények szerint nem volt büntethető. Hozzátette, hogy az idős embernek egyfajta erkölcsi elégtétel ez az ítélet.
Bár Korbely János nem kért Strasbourgtól kártérítést, most felülvizsgálati kérelmet adhat be a Legfelsőbb Bíróságra, és ebben akár kártérítést is megjelölhet - adta tudtul Baka András, egykori strasbourgi bíró.
2001-ben a Legfelsőbb Bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte a 72 éves Korbely Jánost. A bíróság megállapította: Korbely 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15 géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment; a forradalmárok ugyanis korábban elfoglalták az épületeket, és a kommunista rendőröktől elvették fegyvereiket.
Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Két személy meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették; egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült. Korbely János az eljárás során korábban azt hangsúlyozta, hogy a különítmény tagjai napok óta tartós stresszben voltak, az országban kihirdették a statáriumot, tehát ő "az érvényben lévő jogszabályok szerint cselekedett".
A bíróság 2001 novemberében kihirdetett jogesős ítéletében Korbely János tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette, és az első fokon ez év januárjában a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által kiszabott hároméves szabadságvesztést öt évre súlyosította.
A tatai sortűz-per többször megjárta az bíróságot. A 90-es évek derekán pótnyomozásra adták vissza az ügyet, 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást. 1999-ben a bíróság egy másik tanácsa felülvizsgálati döntésben mondta ki, hogy az '56-os sortüzek ügyében, mivel emberiség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek. Ezzel szemben Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette a genfi emberi jogi egyezmény egyik szakaszát, mert bűncselekmény hiányában nem lehet büntetést kiszabni.
Véleményük szerint a magyar bíróságok nem vizsgáltak meg több olyan elemet, amely ellenőrzése szükséges lett volna ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy ez valóban béke- és emberiség-ellenes bűncselekmény volt - derült ki az indoklásból. Így a most 79 éves Korbely Jánosnak adtak igazat. A strasbourgi bíróság ugyanis azt vizsgálta, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült emberölésről van-e szó. Ezen "logika" mentén a testület nem találta bizonyíthatónak, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. A strasbourgi bírák szerint éppen ellenkezőleg történt az esemény: Kaszás a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.
Korbely ügyvédje közölte: nem azt vitatják, hogy védence tüzet vezényelt vagy maga lőtt-e. Azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert olyan emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélték el itthon, ami az akkori törvények szerint nem volt büntethető. Hozzátette, hogy az idős embernek egyfajta erkölcsi elégtétel ez az ítélet.
Bár Korbely János nem kért Strasbourgtól kártérítést, most felülvizsgálati kérelmet adhat be a Legfelsőbb Bíróságra, és ebben akár kártérítést is megjelölhet - adta tudtul Baka András, egykori strasbourgi bíró.
Kuruc.info: szerkesztőségünk várja a tömeggyilkos ávós, Korbely János összes elérhetőségét.
