Az Alkotmánybíróság azonban a kezdeményezéseket mindegyik alkalommal elutasította. 2010 februárjában az MSZP-kormány elfogadta az úgynevezett holokauszt tagadását tiltó törvényt, mely úgyszintén súlyosan sérti a sajtó-, a véleménynyilvánítási és a kutatási szabadságot. A holokauszt tagadását tiltó alkotmányellenes törvény mellett felsorakozott számos magát „liberálisnak" nevező SZDSZ-es politikus is. (Hack Péterrel és Gusztos Péterrel az élen.)

Egy szó mint száz: a fideszes médiatörvény lényegében ugyanolyan módon korlátozza a szabad véleménynyilvánítást, ahogyan az elbukott MSZP-s törvényjavaslatok korlátozták volna. Sok esetben még a szóhasználat is hasonló. Úgyhogy ti, MSZP-sek, SZDSZ-esek, „liberálisok", cionisták: most fogjátok be a pofátokat! Nektek most kuss!

Az alábbi idézetekből kiderül, miképpen is gondolkodtak az MSZP-s politikusok a sajtó- és véleményszabadságról az elmúlt években:

Csak a szocialista képviselők támogatták a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Büntető törvénykönyv-módosítást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában.

Mivel az ellenzék nem vett részt teljes létszámban az ülésen, szavazatuk elegendő volt az általános vitára való alkalmassághoz.

Fodor Gábor, a bizottság SZDSZ-es alelnöke leszögezte: a gyűlöletbeszéd elleni fellépést támogatják, de az előterjesztés szerintük értelmetlenül korlátozza a szólásszabadságot.

Répássy Róbert (Fidesz) pedig közölte: a liberálisok és a rasszisták mellett az alkotmánytisztelők sem támogatják a Btk-módosítást, amely kimondja, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Jogi Fórum, 2003. ok. 2.

A Magyar Szocialista Párt jogi és közigazgatási tagozata szükségesnek tartja a gyűlöletbeszéd büntetendővé tételét - olvasható Bárándy Gergelynek, a tagozat elnökének hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében. FN 2006. szept. 4.

Bárándy Gergely: "Egy kialakult és stabilizálódott demokráciában - amilyen évek óta Magyarország - mindig jóval szűkebb keretek között kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást követő időkben." A képviselő szerint most "irreálisan tág" a szólásszabadság határa, akárcsak a gyülekezési törvényé. "Tizennyolc éve túl vagyunk a rendszerváltáson, stabilizálódott a demokrácia, már csak azon vitatkozunk, hogy ki hazudott és ki nem... Már nem indokolt ilyen irreálisan tágan meghúzni a szólásszabadság határait." „Jelen helyzetben nem lehet egyszerre irreálisan tág határt engedni a szólásszabadságnak, és ugyanakkor megvédeni az emberi méltósághoz való jogot." Zsindex, 2007. április 24.

Az Országgyűlés hétfőn 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett fogadta el a törvénymódosítást. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Az MSZP az alkotmányt is módosítaná, ha kell.

A módosítás szerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen - közölte Bárándy Gergely, az MSZP képviselője, megjegyezve: a módosítás után nemcsak a sérelmet szenvedettek, hanem az érdekeiket képviselő civil szervezetek is indíthatnak pert. Hírszerző, 2007. október 31.

Két évet kaphatna, aki a lakosság egy csoportját szóval, testmozdulattal megsérti. A javaslatot a kormány, az SZDSZ és az ellenzék sem támogatta, és valószínűleg az Alkotmánybíróság előtt is elbukik.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Bárándy Gergely (MSZP) és más szocialista képviselők javaslata szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja.

A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő. Sólyom László tavaly decemberben kérte a módosító javaslat alkotmányos normakontrollját. Zsindex, 2008. febr. 18.

Az alkotmány módosításával lépne fel a gyűlöletbeszéd ellen a kormány, az erről szóló javaslat vitája kedden kezdődött meg az Országgyűlésben. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára szerint az alkotmánymódosítás nem vezetne be új korlátozásokat a jogrendszerbe, csupán a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket emelné be az alaptörvénybe.

Az alkotmánymódosítási javaslat többek között rögzítené, hogy "az alapvető jogok gyakorlása során tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése". Az alkotmány a kormány szándékai szerint rögzítené azt is, hogy "a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését a büntető törvény akkor is szigorúan bünteti, ha az mások alapvető jogát vagy a köznyugalmat közvetlenül nem sérti vagy nem veszélyezteti". Origo 2009. március 24.

Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.

Sólyom László köztársaság elnök szerdán aláírta a holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását, mert szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes, közölte a döntés indoklását Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI-vel.