1918-ban "egy törékeny, de lélekben erős magyar asszony, Tormay Cécile felismerte a közelgő veszedelmet és egy táborba szólította a magyar nőket. Házról-házra járt szervezni és hívó szavára Nagy-magyarország visszaszerzése szent elhatározásával a húszas években már 300 ezer magyar nő volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSz gárdájában. Tormay Cécile elbujdosni kényszerült a vörös terror elől, de annál fényesebben ívelt fel neve és vele a magyar asszony neve a hazáért való munkálkodásban a trianoni évek alatt. Ezekben az években nemcsak szociális téren dolgozott a MANSz, nemcsak a sokgyermekes magyar anyákat vette pártfogásba, hanem áldásos és sokirányú itthoni munkálkodása mellett Tormay Cécile az egész világ asszonyait felvilágosította az általa összehívott kongresszuson és a külföldi újságokban is megjelent felhívásában Magyarországról, áldozatos ezer évünkről, mely után jobb sorsot érdemelünk".