Bezár!
2021. március 7., vasárnap, Tamás, Ubul napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
19:10 Haláleset miatt függesztették fel az oltást az AstraZenecával Ausztriában 18:48 Megdöglött a Kutya Prágában - oszlatták is18:19 Rettegést is csökkentene egy izraeli találmány17:43 Svájc megszavazta a burka és a nikáb viselésének tilalmát17:29 Gulácsiról, új világrendről - kérdésekre válaszol Toroczkai László, 7. rész17:11 Intézményelhagyási és -látogatási tilalom a gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben16:32 Tetten ért sonkatolvaj gyilkolta meg brutálisan az idős házaspárt Kislángon: egyik áldozatát szinte feldarabolta16:23 Kissé melegszik az idő a jövő héten15:37 Két hétre vesztegzár alá helyezik Temesvárt15:19 Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek14:58 A klímarettegők "szemmel tartják" a politikusokat Svájcban14:35 Manfred Weber is menstruációs problémákkal küzd14:17 Csökken, de még mindig magas az ál-kereszténydemokrata pártszövetség támogatottsága Németországban13:52 M1: jól haladnak az oltással13:28 Egy újabb "kőkemény szociális problémát" talált az LMP: megszüntetnék a "menstruációs szegénységet"
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

A Benes-dekrétumok ügyében is Brüsszeltől várják a segítséget - természetesen hiába

Reklám

A Benes-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen benyújtott civil kezdeményezésekről tartott meghallgatást az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága kedden. A kezdeményezések célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényes, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó dekrétumokkal, továbbá gyakoroljon nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében.
A jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be civil kezdeményezést az EP petíciós bizottságának. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a felvidéki kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.
A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, "a nyíltan diszkriminatív Benes-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel". Magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befogyasztását - sorolta. Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította. A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintetek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strassburgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában.
A petícióban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembemegy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel. Amíg a dekrétumok hatálya fennál, sérülnek az emberi jogok, a tulajdonjogok és az unió jogrendszere - emelte ki Hahn-Seidl Alida.
Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban - tette hozzá.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a felszólalásában kijelentette: a dekrétumok nem pusztán történelmi dokumentumok, ugyanis jelenleg is érvényes igazságügyi és eljárásjogi hatályuk van. Mint emlékeztetett, a strassburgi emberi jogi bíróság ítélete is megerősítette, hogy a Benes-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás folyik Szlovákiában.
"A helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, amely a kollektív bűnösség elvén alapszik" - fogalmazott.
A szakbizottság képviselői az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Benes-dekrétumok jogfosztásai ellen, és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába - közölte Kósa Ádám.
Vincze Loránt, a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője a vita során kiemelte: az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása.
"A vagyonelkobzásokat elrendelő Benes-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását" - fogalmazott.
A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami hatóságok közreműködésével, a kollektív bűnösség elve alapján, eredetileg az 1940-es évek végén elrendelt ingatlanelkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik a 21. században. Az intézkedések alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata - mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.
(MTI nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready