Megszületett a jelenleg még nem jogerős ítélet az általunk is sokszor tárgyalt piricsei gyerekgyilkosság kapcsán.

Figyeljük meg, hogy a vádbeszédben is elhangzott az, hogy mokkáink elitták a pénzt, és még uzsorát is felvettek. Jellemző az is, hogy 130-135 ezret kaptak, közüzemi díjakat nem fizettek és a gyermekek élelmezési térítését az önkormányzat vállalta át – azaz egy százassal "megdobhatjuk" még ezt a bevételt ahhoz, hogy egy, a közüzemért, menzáért, gyógyszerét stb. fizetni kénytelen nemcigány fizetésének megfelelő szintet kapjuk. És még így, ilyen komoly bevételekkel sem voltak hajlandóak táplálni a kicsit – minden pénzt elittak, eljátékgépeztek. Még azt a nyomorult párezer forintot is sajnálták a kicsitől.

Igen, ez a legendás cigány "gyerekszeretet". És ez meglehetősen általános a köreikben. Hadd utaljunk az ITTENI cikkre és az abból hivatkozott régebbiekre.

Egyes források szerint a bírói vádiratban az is szerepelt, hogy a szülők játékgépekbe is dobálták a pénzt. Ez nem szerepel a BOON cikkében. Következzék az anyag:

Ítélethozatal: halálra éheztette gyermekét egy piricsei házaspár

Gyötrelmes halált szenvedett az éhező kicsi

14 –dik életévet be nem töltött sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben hirdetett téletet a Megyei bíróság dr. Bálint Tibor vezette tanácsa.

Első rendű vádlott (40 éves) R. László, és másodrendű vádlott (32 éves) R. MónikaPiricsén éltek életközösségben, hat korábban született gyermekükkel. Ebbe a családba született 2006-ban a sértett Miklós, aki már születésekor is kis súlyú volt, a folyamatos alultápláltság következtében 2007. novemberében bekövetkezett halálakor egy évesen 4 kg körüli volt.

A család fenntartására nagyjából 130-135 ezer forint jutott havonta, miközben közüzemi díjakat nem fizettek, a gyermekek élelmezési térítését az önkormányzat vállalta át. A pénz soha nem volt elég, mert a vádlottak a bevétel egy részét italra költötték, R. László szerint egy jelentős részt vittek el a kamatosok is.

A védőnő hiába figyelmeztette az „édesanyát” a kicsi megfelelő táplálására, a nagyobbakat részben az utcabeliek látták, el, de Miklóska nem tudott járni, az orvosszakértői vélemény szerint ő hónapokig tartó éhségtől gyötrődve halt meg. Halála előtt már súlymérésre sem vitték, de olyan is volt, hogy a védőnő sem látta a gyermeket.

A vádlottak a cselekményt tagadták

A védelem felmentést indítványozott, amit a bíróság elvetett. A gondatlan cselekmény fel sem merülhetett, noha a vádlottak nem kívánták a gyermek halálát, azonban semmit nem tettek azért, hogy a kicsi életben maradjon. A vádindítványt elfogadva a különös kegyetlenség minősítést is megállapította a bíróság, ezért és a többi hat gyermek esetében kiskorú veszélyeztetése miatt a vádlottakra halmazati büntetést szabott ki. Ennek mértéke a büntetett előéletű R. László esetében 15 év fegyház, a bűntetlen előéletű R. Mónika esetében 13 év fegyház, ami ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és a védelem felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. A főbüntetés mellett mindkét szülőtől megvonta a bíróság a gyermekeik szülői felügyeleti jogát, és a közügyektől is eltiltotta a vádlottakat.
(BOON)