Olvasó: Informátorom barátnőjéről van szó. (Informátorom egy iskolai táborban ismerkedett meg vele 2009 nyarán.) A lány több mint egy hónapig kómában volt. A napokban ébredt föl.
Onnan tudta meg, hogy a kórházban a lány tárcájából két telefonszámot hívtak fel, az egyik a lány szüleié volt, a másik pedig az övé.
A sztori tehát a következő:
(A lányt nevezzük Évának.)
Éva a Dunántúlról származik, Pesten tanul és ott is kollégista.
2009. december eleje volt. A sulijában végzett a tanulással és elindult visszafelé a kollégiumba. Várta a buszt a megállóban. A szemközti megállóból kiszúrta magának hat vagy hét 15-25 év körüli cigány. Átmentek hozzá, körülállták és elkezdték fogdosni. (Ezt és a továbbiakat a szemközti megállóból több utas is végignézte. És csak innen tudjuk, hogy mi történt!)
Egy idő után már nem csak fogdosták, hanem többet is akartak tőle. Elkezdtek fenyegetőzni, hogyha nem hagyja magát, akkor megölik, leszúrják.
Amikor a szemközti oldalon a buszra várók látták, hogy ez már nem tréfadolog, többen is értesítették a rendőröket.
A lány közben próbálta ellökdösni magától a fiúkat. Teljesen ki volt már borulva és sírva kérte őket, hogy hagyják békén. De azok nem hagyták. Az egyik a lány alá nyúlt. A lány nagyot lökött ezen a fiún, mire az visszalökte, aminek következtében a lány az autók elé esett. Egy autó teljesen átment rajta, egy másik pedig épp hogy ki bírta kerülni, kisebb koccanás is volt, ahogy az autók megpróbálták kikerülni a lányt (és egymást).
Ekkor már hallatszottak a szirénák.
A cigányok elfutottak.
Először a rendőrök érkeztek meg, majd egy-két perccel később a mentők is.
A lány sokkot kapott, elvesztette az eszméletét. A következő, amire emlékezett, az az volt, hogy január 10-e környékén (!) felébredt és nem tudta, hogy hol van.
Eltört a bordája, combja, a lába több helyen is, és ahogy esett, úgy a csuklója is. És, utólag kiderült, hogy a koponyáján is volt egy repedés. (Ébredésekor a fájdalom és vérzés miatt derült fény erre.)
Aztán pszichológusok is beszéltek vele, de továbbra sem tudta felidézni, hogy mi történt vele. Tudat alatt elfojtja ezeket az élményeket.
A mai napig kórházban van. Informátoromnak nem engedik, hogy beszéljen vele.
No comment.
Szebb jövőt!
Onnan tudta meg, hogy a kórházban a lány tárcájából két telefonszámot hívtak fel, az egyik a lány szüleié volt, a másik pedig az övé.
A sztori tehát a következő:
(A lányt nevezzük Évának.)
Éva a Dunántúlról származik, Pesten tanul és ott is kollégista.
2009. december eleje volt. A sulijában végzett a tanulással és elindult visszafelé a kollégiumba. Várta a buszt a megállóban. A szemközti megállóból kiszúrta magának hat vagy hét 15-25 év körüli cigány. Átmentek hozzá, körülállták és elkezdték fogdosni. (Ezt és a továbbiakat a szemközti megállóból több utas is végignézte. És csak innen tudjuk, hogy mi történt!)
Egy idő után már nem csak fogdosták, hanem többet is akartak tőle. Elkezdtek fenyegetőzni, hogyha nem hagyja magát, akkor megölik, leszúrják.
Amikor a szemközti oldalon a buszra várók látták, hogy ez már nem tréfadolog, többen is értesítették a rendőröket.
A lány közben próbálta ellökdösni magától a fiúkat. Teljesen ki volt már borulva és sírva kérte őket, hogy hagyják békén. De azok nem hagyták. Az egyik a lány alá nyúlt. A lány nagyot lökött ezen a fiún, mire az visszalökte, aminek következtében a lány az autók elé esett. Egy autó teljesen átment rajta, egy másik pedig épp hogy ki bírta kerülni, kisebb koccanás is volt, ahogy az autók megpróbálták kikerülni a lányt (és egymást).
Ekkor már hallatszottak a szirénák.
A cigányok elfutottak.
Először a rendőrök érkeztek meg, majd egy-két perccel később a mentők is.
A lány sokkot kapott, elvesztette az eszméletét. A következő, amire emlékezett, az az volt, hogy január 10-e környékén (!) felébredt és nem tudta, hogy hol van.
Eltört a bordája, combja, a lába több helyen is, és ahogy esett, úgy a csuklója is. És, utólag kiderült, hogy a koponyáján is volt egy repedés. (Ébredésekor a fájdalom és vérzés miatt derült fény erre.)
Aztán pszichológusok is beszéltek vele, de továbbra sem tudta felidézni, hogy mi történt vele. Tudat alatt elfojtja ezeket az élményeket.
A mai napig kórházban van. Informátoromnak nem engedik, hogy beszéljen vele.
No comment.
Szebb jövőt!
